Drasztikus, egyre intenzívebb időjárási jelenségeket jósolnak a meteorológus szakemberek világszerte. A felmelegedésért felelős szén-dioxid-kibocsátás mértékének csökkentésére tett erőfeszítések egyelőre nem tűnnek elégségesnek, a vállalt célszámok betartása politikai döntésektől függ, a gazdasági szereplők egy része pedig ellenérdekelt.  Az MTA doktora, Bartholy Judit a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadást a témában. A Földtudományi Doktori Iskola vezetője a klímaváltozás modellezésével és éghajlati forgatókönyvek összeállításával is foglalkozik.

A glasgow-i klímacsúcsra időzített, az MTA-n tartott előadásában Bartholy Judit meteorológus a többi között a hasonló párizsi rendezvényről, a Magyarországon várható szélsőséges időjárási és éghajlati jelenségekről és az augusztusi, új ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközeli Testülete (IPCC) jelentésének részleteiről beszélt.

Ez utóbbi dokumentumban az IPCC egyértelműen az embert teszi a felelőssé az éghajlatváltozásáért. A kutató kifejtette, hogy a globális felmelegedés mértéke a Föld északi féltekén, azon belül a kontinentális területeken nagyobb mértékű, az elmúlt 120 év átlaghőmérsékletének vizsgálata azt mutatja, hogy a tíz legmelegebb év a XXI. században volt, Európában a 2020-as esztendő a csúcstartó.

Az antarktiszi jégfuratminták elemzése azt mutatja, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció 44 százalékkal emelkedett az elmúlt 800 ezer évben, a jelenlegi előrejelzések szerint a századvégre a jelenlegi értékek megkétszereződnek.

A kutató elemzése szerint 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felett olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, amelyeket az óceán és a vegetáció nyelőfolyamatai már nem tudnak ellensúlyozni.

Légköri jelenség. Fotó: Pixabay/boaphotostudio

Az egyetemi tanár kiemelte, az ember által termelt üvegházhatású gázok mennyiségének növekedésében óriása szerepe van a nagyüzemi állattartásnak.

A háziállatok aránya az elmúlt évszázadokban megnőtt, miközben a szabadon élő állomány a töredékére esett, példaként az amazonasi esőerdőket hozta fel, ahol az irtások helyén ma szarvasmarhákat tenyésztenek.

Számításai szerint ahhoz, hogy másfél fokos hőmérséklet-emelkedés alatt maradjunk, húsz éven belül nullára kell csökkenteni a kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a keletkező szén-dioxidot valamilyen módon semlegesíteni kell. Ehhez pedig nem elég technológiai módszereket kifejleszteni, meg kell változtatni a ma uralkodó fogyasztói szemléletet is minden gazdasági és ipari szektorban.

Életforma. Fotó: Pixabay/ marcinjozwiak

Ez utóbbi dokumentumban az IPCC egyértelműen az embert teszi a felelőssé az éghajlatváltozásáért. A kutató kifejtette, hogy a globális felmelegedés mértéke a Föld északi féltekén, azon belül a kontinentális területeken nagyobb mértékű, az elmúlt 120 év átlaghőmérsékletének vizsgálata azt mutatja, hogy a tíz legmelegebb év a XXI. században volt, Európában a 2020-as esztendő a csúcstartó.

Az antarktiszi jégfuratminták elemzése azt mutatja, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció 44 százalékkal emelkedett az elmúlt 800 ezer évben, a jelenlegi előrejelzések szerint a századvégre a jelenlegi értékek megkétszereződnek.

A kutató elemzése szerint 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felett olyan visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el, amelyeket az óceán és a vegetáció nyelőfolyamatai már nem tudnak ellensúlyozni.

Húspiac. Fotó: Pixabay/elementar01

Az egyetemi tanár kiemelte, az ember által termelt üvegházhatású gázok mennyiségének növekedésében óriása szerepe van a nagyüzemi állattartásnak. A háziállatok aránya az elmúlt évszázadokban megnőtt, miközben a szabadon élő állomány a töredékére esett, példaként az amazonasi esőerdőket hozta fel, ahol az irtások helyén ma szarvasmarhákat tenyésztenek.

Számításai szerint ahhoz, hogy másfél fokos hőmérséklet-emelkedés alatt maradjunk, húsz éven belül nullára kell csökkenteni a kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a keletkező szén-dioxidot valamilyen módon semlegesíteni kell.

Ehhez pedig nem elég technológiai módszereket kifejleszteni, meg kell változtatni a ma uralkodó fogyasztói szemléletet is minden gazdasági és ipari szektorban. Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testületének hatodik átfogó jelentése itt olvasható.

Borítókép: Pixabay/Caniceus