Egy hét alatt Európában hét százalékkal nőt a koronavírussal fertőzöttek száma, és tíz százalékkal a halálos áldozatok száma, miközben globálisan a fertőzöttek száma egy százalékkal nőtt az előző héthez képest, az elhalálozásoké pedig négy százalékkal csökkent – írja az MTI az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítésére hivatkozva.

A vizsgált időszakban, november 1-től 7-ig az európai térségben több mint 1,9 millióval nőtt a fertőzöttek száma, és 26,7 ezer ember halt meg. A WHO hangsúlyozza, hogy miközben az európai térségben tíz százalékkal nőtt a halálesetek száma, a világ többi öt régiójában csökkent.

Globális viszonylatban Európára jutott a fertőzöttek 63 és a halálesetek 55 százaléka. Az európai térségen kívül csak Afrikában nőtt a fertőzöttek száma, ott három százalékkal.

A többi régióban csökkenés volt az előző héthez képest, Délkelet-Ázsiában tizenhárom, a déli csendes-óceáni térségben két, Amerikában öt, a Földközi-tenger keleti térségében pedig két százalékos. A halálesetek száma jelentős mértékben csökkent Délkelet-Ázsiában és Afrikában.

Siddhartha Datta, a WHO európai regionális vakcina tanácsadója már a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Európa ismét a pandémia epicentruma lett, ahogyan egy évvel ezelőtt. November 1-től 7-ig 3 103 186 új fertőzéses esetet és 48 703 halálesetet regisztráltak világszerte. A legtöbb új fertőzöttet az Egyesült Államokban vették nyilvántartásban, utána Oroszország, Nagy-Britannia, Törökország és Németország következik.

A WHO szerint továbbra is vírus delta variánsa egyeduralkodó, a minták 99,6 százalékában ezt a vírustörzset azonosították. Szumja Szvaminatan, a WHO vezető kutatója a Twitteren közvetített tájékoztatóján azt mondta, hogy a veszélyes vírustörzsek megjelenése miatt szükség lehet a Covid-19 elleni vakcinák évenkénti módosítására ugyanúgy, mint a szezonális influenzavírusok esetében történik. Hozzátette, hogy szerencsére a WHO által már jóváhagyott oltások továbbra is hatékonyak az eddig megjelent vírustörzsek ellen, de nem lehet tudni, hogy megjelennek-e a jövőben olyan mutációk, amelyek ellen hatástalanok lesznek.

Borítókép: Pixabay/fernandozhiminaicela