Videóban hívja fel a figyelmet a jelnyelv siketek oktatásában betöltött szerepére a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) november 9-e, a magyar jelnyelv napja alkalmából.
A szövetség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a magyar jelnyelv a magyar kultúra része, nyár óta államilag elismert idegen nyelv, a siket közösség anyanyelve. A jelnyelv használata több száz siket fiatal életét befolyásolja.
Hangsúlyozták, hogy a jelnyelvnek az oktatás korai szakaszában kiemelkedő szerepe van, biztosítja, hogy a siket és a jelnyelvet használó nagyothalló gyerekek is ugyanolyan minőségű információt, tudást kapjanak, mint halló társaik. Ha nem használják, ez nemcsak megnehezíti a megértést, de sok esetben a tanulmányok megszakításához, és így a munkaerőpiaci esélyek csökkenéséhez vezet.
A közleményben idézték Sáfrány Margitot, a Sinosz igazgatóját, aki arra hívta fel a figyelmet: a szájról olvasás feltétele, hogy az olvasó tisztában legyen a szavak jelentésével, felismerje és megértse a fogalmat, ami gyerekek esetében nem várható el. Magyarországon több olyan siket van, aki még az általános iskola első évfolyamát sem fejezi be, mint akinek egyetemi, főiskolai végzettsége van, ez pedig nagyban befolyásolja elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.
Fontosnak nevezték, hogy a siket gyermekek a közoktatásban anyanyelvként tanulhassák a jelnyelvet, amelyhez azt anyanyelvi szinten használó siket pedagógusokra és oktatókra is szükség van.
A Sinosz országszerte indít jelnyelvi tanfolyamokat, amelyek térítésmentesen nyitva állnak a hallássérült gyermekeket oktató, halló tanároknak is.
Emlékeztettek arra, hogy a jelnyelvet 2009 óta az alaptörvény önálló, természetes nyelvként fogadja el, amelyből idén július óta államilag elismert, diplomaszerzéshez elfogadható nyelvvizsgát is lehet tenni.