87 millió forint értékű védett állat pusztult el mérgezésben az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon. Az utóbbi időszakban a ragadozómadarak kerültek terítékre, a turai eset mellett Kisbéren és Tápiószecsőn is nyomozás indult méreggel való visszaélés miatt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zéró toleranciát vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól.
Idén már 165 ragadozómadár pusztult el szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon, ez az adat európai összehasonlításban is kimagasló. A helyszínen talált tetemek, csalétkek laboratóriumi vizsgálatai alapján az eseteket három kategóriába lehet sorolni, véletlen forrásból származó mérgezés, helytelen mezősgazdasági gyakorlat, vagy szándékosan ragadozók számára kihelyezett csalétkek.
Túlnyomó többségében az utóbbi állt a háttérben.
„Tavaly jelent egy nemzetközi hírportálon egy cikk, hogy a koronavírus-járvány időszakában Európa szerte növekedett a vadvilági bűnesetek a száma.
Az ideális az lenne, ha az összes hatóság nagyobb erőforrást biztosítana a vadvilági bűnözés felderítésére, de azt tudjuk, hogy ez nem könnyű.
A mérgezés egyben orrvadászatnak, állatkínzásnak és méreggel való visszaélésnek is minősül” – mondta Árvay Márton a PannonEagle LIFE program menedzsere a Very Important Planetnek.
Az augusztusi turai mérgezésben csak barna rétihéjából 77 pusztult el, a laboratórium nagy mennyiségű karbamát típusú méreganyagot mutatott ki. Márciusban Kisbér és Bakonyszombathely mellett egerészölyvek és hollók holló hullottak el nagy számban egy hónappal később pedig Tápiószecsőnél volt tömeges mérgezés.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége és a Természetvédelmi Őrszolgálat a három legjelentősebb mérgezési eset mellett még számtalan természetpusztítást derített fel.
„Mivel a mérgezés nem szelektív módszer, nemcsak a vadászható fajokat pusztítja el, ebben az esetben énekesmadarakat is. A táplálékláncon végig haladva pedig egy teljes ökológiai rendszert veszélyeztet. A mérgezés korábban közkedvelt módja volt a dúvad gyérítésnek, nem kifejezetten a ragadozómadarak ellen használták. A természetvédelmi törekvéseknek és a jogszabályoknak köszönhetően visszaszorult valamennyire, az utóbbi egy év azonban kirívó volt” – tette hozzá a szakember.
Az MME közleménye szerint a ragadozómérgezést alapvetően két körnek állhat érdekében elkövetni, a vadgazdálkodóknak az apróvadak védelme érdekében, illetve háziállattartóknak a nem megfelelően tartott haszonállataik védelmében.
2016 óta egyetlen esetben sem történt sikeres nyomozás és vádemelés, így nem születhetett elmarasztaló ítélet sem.
„Ez egy gazdasági haszon érdekében elkövetett bűncselekmény, leszűkíthető az elkövetői kör, azokhoz kötődik, akiknek érdekében áll az apróvadállomány maximalizálása. Természetesen nem az egész vadásztársadalom felelős, de az elvárható lenne, hogy hogy a bűncselekményeket elkövető tagokat kirekesszék” – mondta Árvay Márton.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több javaslatot is tett a természetkárosítások megelőzésére. A szervezet szerint mérgezés esetén az érintett vadászterületeken időszakosan fel kellene függeszteni a vadhús értékesítését, és be kellene vezetni a gyorshajtáshoz hasonlóan az objektív felelősségre vonást, ami akár a sportvadászati tevékenység időszakos felfüggesztését, vagy a kamarai támogatás megvonását is jelentheti.
Borítókép: Deák Gábor