A vidéki hálózat bővítésével és újabb raktárbázisok kialakításával növelné kapacitását a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A szervezet megalakulása óta 50 milliárd forint értékű élelmiszert mentett áruházak polcairól és gyártóktól, hogy rászorulók között ossza szét azokat. Most a vendéglátásban felhalmozódó felesleg megmentésére dolgoznak ki újabb eljárásokat. Az egyesület szóvivőjével, Nagygyörgy Andrással beszélgettünk.
Hol keletkezik a felesleg?
Különböző becslések szerint 1,8 millió tonnányi élelmiszerfelesleg keletkezik Magyarországon évente, ha ezeket kamionra raknánk, akkor a járművek sora Budapesttől Párizsig érne. Az élelmiszerellátási lánc bármelyik pontján keletkezhet, már az agráriumban, a betakarítás során vannak veszteségek, csakúgy, mint a kereskedelemben, a vendéglátásban és természetesen a háztartásokban.
Mi elsősorban a kereskedőktől és a gyártóktól gyűjtjük a forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszereket, ezek jellemzően lejárat közeli, vagy csomagolási hibás termékek.
Amit mentünk, az az áruházak polcairól, vagy a feldolgozóktól kerül hozzánk. A lakosságnál megmaradt élelmiszerek nem kerülnek be a rendszerünkbe, hiszen nem tudhatjuk, milyen körülmények között tárolták azokat otthon.
Mik az Élelmiszerbank működésének fő alapelvei?
A munkaszervezés alapelve, hogy ingyenesen vesszük át, és ingyenesen adjuk tovább az élelmiszereket, ezért a folyamatban csak a tárolásnak, a szállításnak és a minőségbiztosításnak van költsége. Így egészen magas hatásfokkal dolgozunk, ezer forintnyi pénzadományból harmincezer forintnyi élelmiszert tudunk eljuttatni a rászorulóknak.
Klasszikus civil szervezetként működünk, munkánkat sem politikai sem vallási, sem egyéb ideológiai szempontok nem vezérlik.
Célunk a kezdetektől fogva ugyanaz: csökkenteni az élelmiszerpazarlást, támogatni a rászorulókat és minimalizálni az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezeti terhelést.
Milyen eredményeket értek el 2005-ös megalakulásuk óta?
A megmentett és szétosztott élelmiszerek értéke 16 év alatt elérte az 50 milliárd forintot. Ez összesen 88 ezer tonnányit jelent, ami napi bontásban 20-25 ezer kilogrammnak felel meg. Ezt a hatalmas mennyiséget természetesen nem tudnánk önállóan kiosztani az ország nélkülözői között, jelentős önkéntesbázisra támaszkodhatunk, valamint 450 karitatív partnerszervezetre, amelyek az élelmiszerek szétosztásában működnek közre.
Talán ennek a segítő hálózatnak a kiépítése tekinthető a legnagyobb eredményünknek, hiszen ők biztosítják, hogy 250 ezer rászoruló embernek tudunk rendszeresen segítséget nyújtani.
Hogyan biztosítható az átláthatóság?
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület alapítótagja az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének. Etikus adománygyűjtő minősítéssel rendelkezünk, ez is jól mutatja, hogy kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy valóban a rászorulók kapják meg az adományokat. Minden egyes ételosztásról részletes dokumentáció készül, feljegyezzük, hogy melyik nélkülöző ember milyen csomagot kapott, ezt ők aláírásukkal is igazolják.
A nyomonkövethetőség már önmagában az élelmiszerbiztonság miatt is fontos.
Tudnunk kell, hogy hová jutnak el a csomagok, hiszen garantálnunk kell a visszahívhatóságot abban az esetben, ha valamilyen okból a gyártó jelezné, hogy problémás a terméke. Erre szerencsére még nem volt példa.
Persze a részletes dokumentációnak célja az is, hogy el tudjuk kerülni a visszaéléseket, és hogy az élelmiszereket felajánló kereskedelmi láncok és gyártók is biztosak lehessenek benne, hogy valóban oda került az árujuk, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ha valahol mégis problémát tapasztalunk, azt azonnal kivizsgáljuk. Az átláthatóság jegyében a panaszkezelési szabályzatunkat is nyilvánossá tettük.
Milyen szervezetekkel áll kapcsolatban az egyesület?
Az élelmiszerosztásokban közreműködő 450 karitatív szervezet nélkül nem tudnánk ilyen sikeresen végezni a munkánkat, a mindössze 13 munkavállalót foglalkoztató egyesületünk nem tudna negyedmillió embert ellátni, a kérelmeket nem volnánk képesek felelősségteljesen megítélni.
A partnerszervezeteink a szociális fejlesztés különböző ágazataiban működő civil szervezetek, intézmények, önkormányzati vagy egyházi fenntartású kezdeményezések.
Tanodákat, gyermekotthonokat, hajléktalanszállókat, fogyatékosügyi programokat működtetnek, ellátnak árvákat, időseket, nagycsaládosokat és mentális beteg embereket is. Komoly helyismerettel rendelkeznek a régióikban, látják, hogy kik élnek nélkülözésben. Az élelmiszer adományoknak járulékos hatása is van, ha például egy drogrehabilitációs központban a segítők élelmiszert is biztosítanak a fejlesztés mellett, akkor várhatóan nagyobb lesz a részvételi hajlandóság és a bizalom is.
Ki a rászoruló?
Ez nem csak a szegénységi küszöbtől függ. Az általunk segített emberek között sok olyan van, akiknek a mindennapi élelmiszer előteremtése nem megoldhatatlan, de ha csak erre költenék a pénzüket, akkor nem maradna forrás oktatásra, gyógyszerre, lakhatásra. A járvány idején kifejezetten nőtt az igény a munkánkra, személyes megkeresések száma is emelkedett, és a partnerszervezetek is jelezték, hogy még nagyobb szükség van minden adományra.
Ki lehet elégíteni a nagyobb keresletet?
Ez elsősorban a kereskedelmi láncok és a gyártók által felajánlott élelmiszer mennyiségétől függ. A megmentett élelmiszerek 85-90 százaléka áruházakból származik. Országszerte négyszáz bolthoz mennek el naponta a partnerszervezeteink képviselői jellemzően a reggeli órákban, hogy átvegyék az előző nap megmaradt feleslegeket, általában zöldségeket, gyümölcsöt és pékáru, amelyeket még aznap átadják a rászorulóknak.
Most négy kiskereskedelmi lánccal működünk együtt, de folyamatosan keressük a kapcsolatot a további szereplőkkel, elsősorban az ő részvételükön múlik, hogy több élelmiszert tudjunk megmenteni.
Persze az élelmiszer feldolgozók és gyártók adományait is szeretnénk növelni. Ők általában az Élelmiszerbank miskolci és fővárosi raktáraiba szállítják a felajánlásokat, elsősorban tartós élelmiszereket, konzerveket és más hosszabb lejárati idejű termékeket.
Részt vállal az egyesület a megelőzésben is?
A feleslegessé váló élelmiszer fele a háztartásokban keletkezik, ott van a legnagyobb szükség a szemléletformálásra. Ezért indítottuk útjára az Esélyt az Ételnek edukációs programunkat, amelyben arra hívjuk fel a figyelmet, mit tehet a vásárló annak érdekében, hogy minél kevesebb maradék kerüljön a kukába. Itt praktikus tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket, hogy miként tehető egy háztartás minél inkább pazarlásmentessé.
Például, hogy már a bevásárlás előtt végig kell gondolni, hogy valójában mire van szükség, ajánlott bevásárlólistát írni, és nem érdemes éhesen vásárolni menni, mert akkor szinte garantált a túlvásárlás. Az eselytazetelnek.hu honlapon tanácsokat adunk a tárolásról, a hűtésről, és rendszeresen tarunk online előadásokat is, ezen kívül minden évben szervezünk karácsonyi tartósélelmiszer-gyűjtést, amikor a lakosság is részt tud venni a rászorulók segélyezésében.
Idén november 19. és 21. között az ország 320 áruházban várják majd az önkénteseink a felajánlásokat. Tavaly 250 tonna élelmiszert gyűjtöttünk ebben az időszakban.
Vannak kitűzött tervek?
Mindig kell valamit fejleszteni és igazodni a változó körülményekhez. A legfontosabb most számunkra a vendéglátás területe, ahol sajnos rengeteg készétel megy veszendőbe. Terveink szerint a következő években szállodákból, éttermekből és rendezvényekről is rengeteg élelmiszert fogunk megmenteni.
Borítókép: Élelmiszerbank