Kínai csillagászok szerint akár az egymilliót is elérheti azoknak az aszteroidáknak a száma, amelyek pályája keresztezi bolygónkét. Becsapódási esélyük viszonylag alacsony és mind kisebb száz méternél, ezért kinetikus energiájuk elenyésző a dinoszauruszok pusztulásához vezető aszteroidához képest, önmagukban azonban mégsem jelentéktelenek, mert legalább egy atombomba pusztító erejével bírnak – írja az Index.hu.
Gan Csingbo és kollégái tanulmányát a kínai Acta Astronomica Sinica tudományos folyóirat közölte. Csingbo professzor rámutatott, hogy ezek a rövid távú veszélyt jelentő aszteroidák kis mérete és nagy tömege megnehezíti az észlelést. Szerinte pontosabb algoritmusok kellenek a becsapódási fenyegetést jelentő célpontok azonosításához, pályájának felrajzolásához, és a becsapódás veszélyének felméréséhez.
A tízméteres léptékű aszteroidákat általában nem tekintik komoly fenyegetésnek, ezért nem is igazán tartják számon őket. A kínai tudósok szerint azonban sokba kerülhet, ha ezt a fenyegetést nem tekintik komolynak.
A 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant aszteroida 19 méter átmérőjű lehetett, de 30 Hirosimai bomba energiájával csapódott a légkörbe. A meteor látványos tűzgömbbel robbant fel és bár senki sem veszítette életét, közel ezerötszázan megsérültek a lökéshullám miatt betörő ablakoktól.
A globális adatbázis 700 olyan aszteroidát ismert, amelynek van rá esélye, hogy a Földbe csapódik a következő száz évben.
A kínai kutatók szerint a veszélyes aszteroidák száma százezertől egymillióig terjedhet. Ezek az eddig elhanyagolt objektumok a Naprendszer adott részein találhatók és egymáshoz hasonló pályán mozognak.
Csen Ping professzor a South China Morning Postnak elmondta, hogy nincs ok a pánikra, hiszen a kínai állam a legnagyobb bolygóvédelmi radarhálózatának kiépítését tervezi.
A Hong Kong-i lap kiemelte, hogy az Egyesült Államok önálló űrhaderővel rendelkezik, az űrbeli helyzet ezért elkerülhetetlenül a konfrontáció felé tart. Kínai oldalról ezért fontos egy bolygóvédelmi rendszer kiépítése, ami gyakorlatilag rakétavédelmi rendszerként is működhet.
Borítókép: Pixabay/urikyo33