A Nature folyóirat tanulmány szerint a Mars 3,5 – 3,7 milliárd évvel ezelőtti állapotában, mikor még vizes volt felszíne, a bolygó kárterei óceánnyi méretű tavaknak adtak otthont. Egészen addig, amíg a kráter sáncai tartani bírták a víz nyomását, a kutatók szerint ugyanis 262 esetben tört ki minimum annyi víz, mely meg tudná tölteni a Föld Ontario-tavát és a Felső-tavát is, ezzel jelentős mértékben átformálva a marsi felszínt – írja az Index.hu.
Egy 2020-ban megjelent kutatás korábban azt feltételezte, hogy a marsi völgyeket 3,8 milliárd évvel ezelőtt gleccserek vájták, ám már annak a tanulmánynak vezető szerzője, Anna Grau Galofre is megjegyezte, a vörös bolygó sokszínű felszíni információi alapján nem csak a jég, de sok más folyamat is közrejátszott a felszín formálásában. Az egyik ilyen folyamat lehetett az áradás, mely a bolygó völgyrendszereinek kialakításában és a déli félteke felföldjeinek formálásában játszott szerepet.
A friss tanulmány szerzői egy űrszonda lézeres magasságméréseinek eredményeit és az ásványi anyagok eloszlásának feltérképezésére használt egyik műszerének adatait használták az áradások vájta völgyrendszerek meghatározásához.
Kiderült, hogy a hatalmas árhullámok nem voltak gyakoriak, csupán három százalékát teszik ki a Mars felszínén található völgyrendszereknek az így kialakultak. Ám a gleccserekből kitörő hordalékból és vízből álló folyamok jóval mélyebbre vájtak, a Mars folyóvölgyeinek teljes térfogatából 24 százalékot tesznek ki.
A kutatás alternatív magyarázatot ad a Mars domborzati jellemzőinek kialakulásának kérdésére, melyet korábban rövidebb nedves időszakokkal és az éghajlat változásaival magyaráztak.
Borítókép: Pixabay/ AlexAntropov86