Stabil és nagy egyedszámú populáció kell a csípőszúnyogoknak ahhoz, hogy terjeszteni is tudják a súlyos trópusi betegségeket. Az utóbbi években megjelent inváziós fajokra ez még nem jellemző, de az éghajlatváltozás és a globális kereskedelem kedvez terjedésüknek.

Dengue-láz, vagy a súlyos ízületi fájdalmakat okozó chikununya-láz. A félelmetes hangzású trópusi betegségek terjesztéséért azok az invazív szúnyogfajok a felelősek, amelyek közül három is megjelenet Magyarországon. Az ázsiai tigrisszúnyog, (Aedes albopictus), a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus), és a koreai szúnyog (Aedes koreicus).

Ázsiai bozótszúnyog. Fotó: dr. Soltész Zoltán

A már itt élő fajoktól nem sokban különböznek, ugyanúgy növényi nektárral táplálkoznak, vért azért szívnak, mert az abban található speciális fehérje nélkülözhetetlen a tojásaik kifejlődéséhez.

„Ahhoz, hogy egy csípőszúnyog valamilyen betegséget tudjon terjeszteni, ahhoz az kell, hogy a kórokozó képes legyen a csípős szúnyog sejtjein belül szaporodni. Felszívja a kórokozót, belekerül a bélrendszerébe, onnan eljut a nyálmirigyig. Amikor megcsípi az embert, nemcsak vért szív, hanem nyálat is ürít belénk. Amennyiben ott vannak a kórokozók, azokat is kiüríti” – mondta Soltész Zoltán, azÖkológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a Very Important Planetnek.

Terítéken. Fotó: dr. Soltész Zoltán

Ahhoz, hogy a szúnyogok miatt kialakuljon járvány, az kell, hogy a kórokozót terjesztő fajnak stabil, nagy egyedszámú populációja legyen az adott területen. Magyarországon az utóbbi feltétel még nem teljesült.

A faj jelenléte önmagában még nem jelent veszélyt, a vírust, vagy baktériumot az ember hurcolja be a trópusi útjáról hazatérve. A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikái azt mutatják, hogy a csípő szúnyogok által terjesztett komoly trópusi betegségek száma hazánkban elenyésző, mindössze három-öt eset szokott előfordulni évente.

„Az éghajlatváltozás egyértelműen segíti ezeknek a fajoknak az elterjedését. Mindhárom ázsiai eredetű szúnyog esetében az a kérdés, át tudnak-e telelni. Mivel az elmúlt két évben lényegében nem volt tél, nehéz megmondani azt, hogy albopictus mennyire tűri a hideget. A japán és a korai fajról már tudjuk, hogy egészen jól. Az elterjedés másik oka a globális kereskedelem, a szállítójárművek rakterében mindig vannak olyan üregeket, ahol átvészelik az utazást” –mondta a szakértő.

Behálózva. Fotó: dr. Soltész Zoltán

Mindhárom faj ódulakó, a lárváik vízben fejlődnek, azért tudtak invázióssá válni, mert képesek voltak életteret váltani. A szaporodáshoz minden olyan tárgyat felhasználnak, ami nem érintkezik a talajjal és megtartja az esővizet, mint például gumiabroncs, kertben hagyott műanyag gyerekjáték, esővízgyűjtő.

A nőstény a kiszemelt üregben a vízfelszín feletti részre teszi a tojásokat, amikor újra esik az eső és megemelkedik a vízszint, kikelnek a tojások.

Magyarországon alapvetően kétfajta gyérítést alkalmaznak. A kémiai az esetek legnagyobb részében az imágókra, azaz a kifejlett szúnyogokra hat, a biológiai gyérítés esetében a fejlődő lárvák a célpontok, ebben az esetben egy baktérium toxinját juttatják a vízbe. Ennek az eljárásnak a hatékonysága azonban nagyban függ az időzítéstől.

Lepedőn. Fotó: dr. Soltész Zoltán

„Magyarországon elsősorban az imágókat pusztítják el a kémiai védekezés során, de léteznek olyan szerek, mint a kitinszintézis gátlók, amelyek a lárva átalakulását gátolják.

Minden hatóanyag, amit eddig csípőszúnyog gyérítésre alkalmaztak, az megtalálható a mezőgazdaságban, mint rovarölő szer.

Ezek minden fajra hatnak, szelektivitást csak úgy lehet elérni, ha lecsökkentik a koncentrációt. A méhekre is hat, azok nem közvetlenül a szer miatt pusztulnak el, hanem azért, mert elveszítik a tájékozódási képességüket, és nem találnak vissza a kaptárba” – tette hozzá Soltész Zoltán.

Koreai szúnyog. Fotó: dr. Soltész Zoltán

A szúnyogok a szagokra, a hőre és a kibocsátott szén-dioxidra érzékenyek, azaz szag alapján döntenek.

Mivel az emberek genetikailag különböznek egymástól, eltérő összetételű verejtéket választanak ki, és a bőr felületén található baktériumflóra sem egyforma, mindig lesznek olyanok, akiket jobban csípnek a rovarok.

Monitor

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem munkatársai 2019-ben indították el a szúnyogmonitor programot. A szakemberek azokat a lakossági bejelentéseket azonosítják be, és rendszerezik, amelyeket a lakosság küld e-mailen vagy mobilapplikáción. Az adatok további feldolgozásával a kutatók információt kapnak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.

Borítókép: dr. Soltész Zoltán