Jámbor András a Józsefvárosban nőtt fel, majd hat éve lett újra a kerület lakója. Itt neveli hat és hároméves gyermekét, itt indul a 2021-es előválasztáson a 8. és 9. kerületet magában foglaló 6-os számú egyéni választókerületben, a Párbeszéd, az MSZP és a Szikra Mozgalom jelöltjeként. Az újságíróból lett politikus, a Mérce alapítója és korábbi főszerkesztője, számos, a választókerületét érintő kérdés mellett beszélt a gyermeknevelésben ránk váró kihívásokról, a közmédia megszüntetésének előnyeiről, a független újságírásról, az állami dolgozók bérrendezéséről a Very Important Planetnek.
Élhetőség, megélhetés
„Öt-hat évvel ezelőtt figyeltem fel arra, hogy változtak a dolgok: rengetegen sétáltak a Mátyás téren, sportolás céljából futott egy hölgy, a József utcában pedig nyugodtan nyomkodhatta egy gyerek az telefonját. Mindezeknek tíz évvel korábban furcsa következményei lettek volna. Kocsis Máté vezetése alatt a szegények kiszorultak a kerületből, de nagyobb lett a közbiztonság. A parkok rekonstrukciója, a zöld területek kezelése még a 2009 előtti polgármester, Csécsei Béla érdeme, de Kocsis Máté aratta le a sikerét. A klímaváltozásnak viszont megvannak a hatásai” – mondja Jámbor András, akiről a támogatói úgy tartják, ő ismeri a legjobban a helyi problémákat, a gyerekkori és a szülői tapasztalatokkal felvértezve.
A politikában mindig kiállt a választókerületében élőkért,Karácsony Gergely helyettesének munkatársaként, és a Mérce alapító-főszerkesztőjeként is rutint gyűjtött a politikában.
Küzdene a megélhetési problémák megszüntetéséért, mert ő is megtapasztalta őket. Kétgyermekes apaként is szívügye a színvonalas oktatás és egészségügy.
Lakhatás, Diákváros
Egyértelműen a lakhatás a legjelentősebb probléma a véleménye szerint, nemcsak József- és Ferencvárosban, de egész Budapesten, valamint az országban is.
Nem lehet megfizethető áron lakást találni, az ingatlanpiac túlhevült.
„Ezért is lesz fontos, hogy kormányváltás után megvalósítsuk a Diákvárost az eredeti tervek szerint. Ez 12 ezer új kollégiumi férőhelyet és 5800 bérlakást jelent, amelyek Ferencváros jelenlegi rozsdaövezetében épülnének fel. Így enyhülne a nyomás az ingatlanpiacon, lejjebb mehetnének az árak. De az is probléma, hogy a korábbi fideszes »lakáspolitika« abból állt, hogy kifestették a homlokzatokat. Ez nagyon látványos, de szükség van új panel- és bérlakásprogramra is. Gépészetileg is rendbe kell tennünk a két kerület házai közül sokat. Bőven van feladat, de alapvető, hogy mindenkinek legyen otthona, ahol tisztességes körülmények között, megfizethető áron lakhat.”
Víz, energia
Az Orczy utat, ahol ő is dolgozott, a nyári esők bokáig elöntötték, mert – úgy látja – a városi környezetet egyszerűen nem készítették fel a hirtelen lehulló nagy csapadékmennyiségre, a csatornarendszer nem tudta elvezetni. Egy jól átgondolt panel- és bérlakásprogram jelentős előrelépés lenne zöld szempontból is.
„Ha a kerület házainak nem csak a homlokzatait, de a gépészetét is javítanánk és jutna forrás megfelelő szigetelésre, az energiafogyasztás optimalizálására, az máris nagyobb előrelépés lenne, mint például egy rezsicsökkentés. Hiszen az áraktól függetlenül a háztartások nagyságrendekkel kevesebb energiát fogyasztanának, ami a bolygó jövője szempontjából sem elhanyagolható szempont.
Nevelés a közösségi média korszakában
Jámbor András úgy véli, a közösségi média jelentősen megváltoztatja az önképünket és átalakítja a mindennapjainkat, amire tudatosan fel kell készíteni a következő generációt. Mint reklámhordozókat, személyes adataink sokaságát használja fel a közösségi média. Ha mindezt a tudást vissza tudnánk fejteni, az igen sokat segítene a saját önismeretünk szempontjából is. Politikai céllal is felhasználják a róluk alkotott képet, erre is fel kell készülni.
A közmédia megszüntetése
A programjában feltűnő gondolat a közmédia megszüntetése.
„Sok nemzetközi példát fel lehet már sorolni rá. A mai közmédia nem látja el stabilan a funkcióját, de nem a megszüntetése a programunk legfontosabb pontja, hanem az újradefiniálása az elmúlt harminc év után, amelyben óriási egyenlőtlenség alakult ki. Az elmúlt éveknek van egy pozitív hozadéka: egyre több olyan médium alakult ki, amelynek tulajdonosa a szerkesztőség, és az olvasók támogatásának köszönheti a létét, nem jobb- és baloldali oligarcháknak, strómanoknak. Ne azoknál az embereknél legyen a médiahatalom, akiknek a legtöbb pénzük van, hanem az állampolgárok támogatása legyen a döntő, eszerint kell elosztani a közmédia megszüntetéséből felszabaduló 120 milliárd forintot, amelyhez hozzá jön a 270 milliárdos reklámbevétel. A 120 milliárdból létrehozunk egy pénzalapot, így minden magyar állampolgárnak lehetősége lesz egy médiaterméket támogatni évente.”
Abszolut független újságírás nincs szerinte, de kell, hogy legyen rá törekvés: az újságíró ne a saját érdekei szerint írjon, hanem a közjó szolgálatát tartsa szem előtt, a pártatlanság elvét követve, egyenlő megszólalási lehetőséget biztosítva a szereplőknek. Úgy látja, ez jelen van Magyarországon.
Bérrendezés, munkahelyteremtés
Politikai és társadalmi kérdés a megfogalmazása szerint, hogy az újságírás mellett máshol is a hivatásuk alapvető szabályait betartva dolgozhassanak az emberek, a tűzoltóságtól a rendőrségen át az egészségügyig.
„Nem bánhat tovább így a magyar állam a dolgozóival, bérrendezésre van szükség, hiszen egy szociális munkás is körülbelül annyit keres, mint azok, akikkel foglalkozik.
A bér növekedése pedig belső fogyasztást generál, hozzájárul a munkahelyteremtéshez a kis- és középvállalkozásoknál.”
Propaganda helyett párbeszéd
A valódi párbeszéddel kapcsolatban feleleveníti: a Mércénél alapvető mondásnak számított, hogy a kormánypártokkal nyílt levél formájában sem kell diskurzust folytatni, de a kormánypártok szavazóival igen.
„Jövő áprilisban választást kell nyerni, ez még nem mindenki meggyőzésének az időszaka, de utána konszenzust kell teremteni és a propaganda csapdájába ejtett embereket ki kell szabadítani. Nemcsak kormányváltásra van szükség, hanem új konszenzusra is.”