Az LMP kezdeményezésére az ellenzéki frakciók a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzék által benyújtott, de a kormánytöbbség által kiherélt klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében – közölte az ellenzéki összefogásban résztvevő hat ellenzéki párt.
A pártok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón elmondták, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, mert nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését.
Az ellenzéki kezdeményezés nem egyedülálló, több országban van példa arra, hogy a hasonló alkotmánybírósági felülvizsgálat pozitív eredményt hozott.
Április végén a német Szövetségi Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes a német klímavédelmi törvény – mivel az nem fékezi meg eléggé a CO2-kibocsátást, és veszélyezteti a jövő generációk szabadságjogait. Így Németországban a döntés értelmében 2022-ig szigorúbb klímatörvényt kell meghozni.
„Itt az ideje Magyarországon is cselekedni, hiszen az éghajlatváltozás bennünket különösen érint. A magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt. A kormánytöbbség akkor az ellenzéki előterjesztést alaposan átírta, jelentősen megnyirbálva, gyengítve a klímacélokat” – közölték.
A kormánytöbbség által elfogadott klímatörvény szerint „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”.
Ha ez marad, akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, és ne kockáztassa saját létét.
Mint a közleményben megfogalmazták, az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65 százalékos kibocsátáscsökkentésre van szükség. A klímatörvényből teljesen hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye, pedig e nélkül nem lehet fenntarthatóságról beszélni, és nem érhetők el a klímavédelmi célok. Elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21 százalékos megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől. Legalább ilyen fontos, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.
Amennyiben a kezdeményezés sikeres lesz, akkor az Országgyűlésnek módosítania kell a törvényt, hogy szigorúbb célkitűzéseivel összhangban legyen az alkotmányos értékekkel, és megfelelő választ adjon az éghajlatváltozás kihívására. Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát. Ennek megfelelő döntést várunk az Alkotmánybíróságtól – zárul a közlemény.
Borítókép: Pixabay/pixel2013