A Nyimi Öko Közösséget 2010-ben olyan emberek hozták létre, akik már éltek magyarországi ökoközösségekben, de kiábrándultak belőlük. Mint a Partizán honlapunknak eljuttatott közleményéből és riportfilmjéből kiderül, már az indulásnál leszögezték, hogy ezúttal az ökológiai szemlélet mellett a tudatos közösségszervezés is elengedhetetlen pillér lesz. A közösség aktív résztvevője a hazai és nemzetközi öko- és szolidáris gazdasági színtérnek is – így aligha lehet rájuk sütni az „elszigetelt, naiv hippik” bélyegét.

„Kihunyt a modern civilizáció által megfertőzött emberiségből az a tudás és képesség, amivel magától értetődően tudna közösségben élni. Ezt visszahozni egy naiv ábránd. Amit meg tudunk tenni az az, hogy újrateremtjük az emberképet”

– mondja Orosz Katalin, a transzperszonális pszichológia magyarországi nagyasszonya, a Nyimi Öko Közösség egyik alapítója, aki a hazai ökofalu-mozgalom aktív tagja már a 80-as évektől kezdve. Számos ökoközösség születését és halálát nézte végig, hogy rájöjjön, többé már nem lehet abban bízni, hogy az emberek képesek spontán közösséget szervezni és azt fenntarthatóan működtetni. Meglátása egybecseng a nemzetközi ökofalu mozgalom tapasztalataival: előre lefektetett, világos szabályokra, keretekere, döntéshozatali mechanizmusokra és belépési rendszerre van szükség ahhoz, hogy egy újonnan létrehozott közösség hosszú távon, fenntarthatóan tudjon működni. Máskülönben vagy egy karizmatikusbn vezető fogja ledominálni a közösséget vagy pedig a feloldatlan konfliktusok olyan mértéket fognak ölteni, amiket utólag már nem lehet kiküszöbölni.

„A közösségünk összetételéről az gondolom, hogy elsősorban közép- és felsőközéposztálybeli, értelmiségi emberekből áll. Ez nem csak a Nyimi Öko Közésségnél érvényes megfigyelés”

állapítja meg Szenderák Gabriella, humánökológiai szakos hallgató, a közösség egyik legújabb tagja, aki már több mint 18 ökoközösségben élt hosszabb-rövidebb ideig. Kifejti, hogy a téma szakirodalmában arra a következtetésre jutnak, hogy ennek kettős oka van: egyfelől a fogyasztói társadalomból elsősorban azok hajlamosak kiábrándulni, akik részesültek annak javaiból, meg tudtak már csömörülni azoktól. Másfelől pedig ahhoz, hogy valaki egy vidéki ökoközösségbe költözzön egyrészt meglévő tartalékok szükségesek, másrészt olyan munkakör vagy vállalkozás, amit távolról is tud végezni az ember.

A Partizán 21 perces riportfilmje 2021 májusa és augusztusa között forgott, és a közösség hat különböző tagján keresztül nyújt betekintést a Nyimi Öko Közösség életébe.