Ha egy kormány csökkenti a környezetvédelem jogszabályokban biztosított szintjét, akkor nem kaphat támogatást az uniós Helyreállítási Alapból – ezt válaszolta az Európai Bizottság tíz civil szervezet közös levelére.
Uniós tagországok környezetvédő szervezetei ugyanis konkrét példákon keresztül mutatták be, hogy egyes kormányok gyengíteni tervezik a környezetvédelmi jogszabályokat arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítás az uniós támogatások mielőbbi felhasználását teszi szükségessé.
A bizottság főtitkársága és környezetvédelmi főigazgatósága közös válaszlevelében megköszöni a civileknek, hogy felhívták a figyelmüket arra, egyes tagállamokban a helyreállítási tervek végrehajtása az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítása helyett inkább kárt okozhat az embereknek és a környezetnek.
A bizottság megköveteli a visszalépés tilalma elvének betartását, vagyis azt, hogy semmilyen intézkedéssel, új jogszabállyal nem szabad rontani a környezet védelmének jelenlegi szintjét, hanem inkább javítani kell azt.
Csak ilyen feltétellel kaphatnak támogatást a tagországok a Helyreállítási Alapból. Ebből egyébként Magyarországnak 2500 milliárd forint jutna.
A civilek levelükben rámutattak, hogy a szlovák kormány nemrég egy olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, mely erősíti a beruházók pozícióját, gyengíti a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek helyzetét. Gyakorlatilag lehetetlenné teszi a természetvédelmi hatóságok számára, hogy elvégezzék a munkájukat. A szlovén kormány azt fontolgatja, hogy megszünteti a civil szervezetek azon jogát, hogy részt vegyenek a környezetvédelmet érintő eljárásokban. A lengyel kormány pedig a vízügyi törvény, az építési törvény, valamint a bányászati és földtani törvény módosításával szabad utat akar adni olyan beruházásoknak, amelyek jelentősen ronthatják a folyók és környezetük ökológiai állapotát.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Az EU keleti tagállamaiban sajnos rendszeresen hoznak olyan intézkedéseket, jogszabályokat, amelyek a korábbinál is hátrányosabb helyzetbe hozzák a környezetvédelmet.
Magyarországon az elmúlt két évtizedben szinte folyamatos volt a visszalépés, így például vészesen legyengítették az illetékes hatóságokat, megnehezítették a hozzáférést a környezeti adatokhoz, továbbá »nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak« minősítettek szinte minden olyan beruházást, ahol komoly környezetvédelmi aggályok merülhettek fel, így nehezítve meg a lakossági fellépést ezek ellen. A bizottság levele reményt ad, hogy ez a gyakorlat nem fog tovább folytatódni” – jelentette ki a szakember.
A civilek külön előremutatónak tartják, hogy a bizottság konkrét választ adott az említett tagországokkal kapcsolatban felvetett problémákra is.
A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay/Free-Photos