Nincs természetes ellensége, jól repül, szereti a parlagfüvet a napraforgót viszont utálja. Minden adottsága megvan a parlagfű-olajosbogárnak ahhoz, hogy segítségünkre legyen a gyomnövény felszámolásában.
Biológiai fegyvert vet be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a parlagfű ellen vívott ádáz csatájában. Az eredetileg Észak-Amerikában honos parlagfű-olajosbogár feltehetően takarmány szállítmányokkal jutott el a Európába. Nagyobb populációja Észak-Olaszországban, Milánó környékén alakult ki, hazai megjelenéséről tavaly jelent meg az első publikáció.
Az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézete a Nébih megbízásából vizsgálja az Ophraella communa előfordulását és életmódját.
„Két dologra kell odafigyelni, az egyik a klímaváltozás, a másik a nyitott határok. Könnyen lehet, hogy a Budapest környéki állományok azért jelentek meg először, mert itt jelentősebb a gépjárműforgalom.
Egy teherautó alvázáról leeshet olyan parlagfűág, amelyen olajosbogár tojások vannak. Korábban is találtunk olyan kártevőfajt, a pettyesszárnyú muslicát, amely az autópálya vonala mentén terjedt el.
A klímaváltozás miatt is számos idegen faj tud megjelenni, mint például a vándorpoloska, amely afrikai eredetű, de teljesen jól érzi magát hazánkban” – mondta Kontschan Jenő, az intézet igazgatója a Very Important Planetnek.
A szabad szemmel is megfigyelhető 0,5 cm hosszúságú sárgásbarna bogár szárnyfedőin hosszirányban fekete sávok láthatóak. Tojásai kezdetben sárgák, később narancsszínűre változnak, fejlett lárvája szürkés, teste erősen szelvényezett. Fő tápláléka a parlagfű, az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a napraforgót akkor sem fogyasztja, ha nincs más lehetősége.
„A Milánóból behozott egyednél akkor végeztünk referencia vizsgálatokat karantén körülmények között, amikor még nem voltak Magyarországon. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben csak napraforgót kap, egy kicsit megkóstolja, de nem fogadja el tápnövénynek, egy idő múlva éhen hal és nem szaporodik” – mondta Jordán László.
A Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója kiemelte, hogy a parlagfű ellen szervezett fellépés szükséges, Magyarországon elsősorban irtási kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással küzdenek ellene. A gyomnövény jól tűri a hideget, a szárazságot, egyre ellenállóbb a gyomirtószerekkel szemben és eddig nem volt természetes ellensége.
Az első soroksári egyedészlelés után a kutatók az amatőr bogarászokhoz fordultak, és fényképeket kértek. Kiderült, hogy Káposztásmegyeren, Vecsésen és Kispesten is van populáció, ami egyben azt is jelentette, hogy nem egyszeri behurcolás történt.
„A soroksári populáció már stabil állomány, itt együtt látjuk az imágókat és a fiatal tojásokat is. A bogár későn, júliusban jelenik meg, és az őszi időszakban van jelen nagyobb számban, a felszaporítással azt szeretnénk elérni, hogy a parlagfű megjelenésekor már alkalmazni lehetne őket biológiai védekezési módszerként. Mivel annyira speciális a parlagfűn való életmódja, ha a növényt mégis sikerülni kiirtani Magyarország területéről, akkor a bogár is eltűnne, vagy csak nyomokban maradna meg” – tette hozzá Kontschan Jenő.
A kutatók számításai szerint a parlagfű-olajbogár nagyobb mennyiségű bevetéséhez még négy-öt év szükséges.
Borítókép: Nébih