Az olimpikon öttusázó Gulyás Michelle futóedzője, Kárai Kázmér mondta el tanácsait honlapunknak. Aki nemcsak nézni akarja a sportot, hanem űzni is, annak ugyanis kézenfekvő a lábát használnia és futnia a szabadban. A környezet és a ruházat nem meghatározó, a lábbeli annál inkább. Az önmagukat hirdető drága edzőkkel vigyázzunk és az okosórákat is bölcsen kezeljük, mert akár mentális betegséghez is vezethet néhány mobilalkalmazás. A látvány kedvéért ne szereljünk magunkra mutatós flakonokat, örömforrás legyen a futás, amelyre ha heti három alkalmat szánunk, az úszáshoz, kerékpározáshoz, kajakozáshoz hasonlóan tíz évvel meghosszabbítja az életünket.
A sport nézése, a szurkolás lehet felemelő, közösségi élmény, de igazán sokat akkor nyerünk egy olimpiával, ha inspirál bennünket, tudatosabb, egészségesebb, mozgásban gazdagabb életvitelre ösztönöz. Ennek legegyszerűbb, közismert módja a futás, amelynek élményét jelentősen növelhetjük, ha tudjuk, mire érdemes figyelni és mire fölösleges. Minderről Kárai Kázmér mesteredzőt, a tokiói olimpikon öttusázó Gulyás Michelle futóedzőjét kérdeztük.
A helyes cipőválasztás alap
„Peterdi Pál azt mondta, a láb mindig kéznél van – idézte a szakember a néhai neves riportert és humoristát. – Bárhol lehet futni, erdőben, betonon, csak egyetlen dolog kell igazán hozzá: jó cipő. Az öltözet teljesen lényegtelen.
Akinek csak betonon van lehetősége futni, annak különösen érdemes felkeresnie a szakboltokat.
És olyan cipőt válasszon, amely a lépéseknél a becsapódás erejét tompítja. Néhány helyszínen, ilyenek a Spuri boltjai és a Maratonman Depo, rendelkezésre áll olyan eszköz, futópad, amellyel ingyenes felmérést tartanak. Megnézik a futómozgást, hová kerül a súlypont – kívülre vagy belülre –, és olyan cipőt ajánlanak, hogy ne károsodjon a boka, a térd, a gerinc. Ha valaki például a lépéseinél befelé csámpázik, annak egy ilyen cipő segít megakadályozni a boka rossz mozdulatát.”
Nagy arc, kis tudás
Kárai Kázmér felhívta a figyelmet azokra a sarlatánokra, akik magukat edzőnek kiadva kihasználják a tapasztalatlan amatőröket – nemcsak a futásban. Úgy fogalmazott, nem kell minden áron edzőt keresni az edzéstervhez, főleg nem olyant, aki nagyon ajánlja, fényezi önmagát, elkér huszonöt-harmincezer forintot, professzorként hirdeti magát, de semmilyen képzésen nem vett részt.
„Kezdőknél nagyon-nagyon fontos a fokozatosság.
Először érdemes minden másnap futni, hiszen ha valaki minden nap erőlteti kezdetben a futást, az sérüléshez vezet. A fokozatosságkor nemcsak a mennyiség vagyis a megtett kilométerek számítanak, hogy egy-két-három kilométert fut-e az ember, hanem az edzésszámot is fokozatosan érdemes növelni. Az sem baj, ha egy edzésnap után kezdetben két napot kihagy valaki, ha a szervezete azt kívánja” – hallottuk a KSI trénerétől.
Folyadékbevitel: sokszor otthon is elég
Külön kitért napjaink egyik feltűnő szokására, az állandó folyadékbevitelre. Korunk emberei ugyan valóban gyakran szenvednek folyadékhiányban a sportban és azon kívül is, ugyanakkor sokan túlzásba esnek, amikor csupán a látvány kedvéért szerelnek magukra palackokat.
„Látok embereket, akik olyan lassan kocognak, hogy kétszer kell rájuk néznem, ez futás-e egyáltalán.
De ott van náluk a fél literes flakon, és isznak közben. A test folyadék-összetételét tükröző, sókat, nyomelemeket tartalmazó izotóniás italokat valóban érdemes fogyasztani, de egy félórás kocogásnál bőven ráér otthon a hidratálás. Nem érdemes azért egy flakont magunkkal vinni, mert jól mutat, feliratos, dizájnos” – mondta Kárai Kázmér.
New York: örömforrás a futás
Arról is kérdeztük, kezdők, amatőrök mennyire figyeljenek a szabadidős mozgás technikájára, koncentráljunk-e arra például, hogy a lépéseknél a talp elülső része érjen le először – avagy lábujjhegyen fussunk-e a puhább, rugalmasabb talajfogásért. Úgy látja, amikor a teljesítmény növelése a cél, előtérbe kerül a technika, egy szakember ebben tud segíteni, de amatőröknél az a lényeg, hogy természetesen fussanak. A technikán valamennyit lehet javítani, de nem lesz tökéletes.
„Többször jártam New Yorkban, láttam, hogy a Central Parkban kövér, esetlen emberek is futnak.
Örömforrás számukra a mozgás – folytatta. – A megfigyelések szerint heti háromszori sportolás ciklikus sportágakban, futásban, kerékpározásban, úszásban, kajakozásban, evezésben, sífutásban tíz évvel meghosszabbítja az életet.
Okosóra: ne vigyük túlzásba
A brit Nemzeti Sportegészségügyi Központ vizsgálatai rámutattak, az okosórák túlzott használata, egyes mobilalkalmazások akár függőséget, mentális betegséget is okozhatnak. Evészavar, kényszeres edzés jelenhet meg az önmagukkal elégedetlen felhasználóknál, így nem szerencsés, ha minden választ az okosórától várunk, ahelyett, hogy befelejtkeznénk a futásba. Kárai Kázmér ezzel kapcsolatban a Mozgásvilágon kifejtette:
„Az amatőrök mindent mérni akarnak, mindent tudni akarnak sokszor, de ennyire nem kellene.
Szeretik sokan, ha látja a környezetük, hogy ők okosórával futnak. De ez így nem viszi előre a fejlődést, mások ugyanoda elérhetnek okosóra nélkül. Néha jönnek hozzám is, meghallgatom őket, én azt mondom, ha szeretnéd, hordjad, de nem ez a fejlődés záloga. Ha pedig lelki baja van valakinek tőle, azt ajánlom, adja el, felejtse el és nem lesz beteg onnantól. A futást élvezni lehet és kell. Szabadban, levegőn futni, miközben süt a nap, örömöt ad, persze rossz időben is lehet élvezni, szemerkélő esőben is élmény.”
Kiemelt kép: Pixabay