A Very Important Planet felületén rendszeresen biztosítunk megjelenést civil egyesületnek, tudományos cikkeknek, tanulmányoknak, szakértői véleményeknek. Ezúttal Dr. Fekete Éva, a környezetvédelemmel foglalkozó Fenntarthatóság Műhely tagjának írását közöljük.
A klímasemleges gazdaságra való átállás a munkaerőpiac gyökeres átalakulását eredményezi. Már ma is több millió zöld vagy úgynevezett zöldgalléros munkahely van a világon, és ezek száma a jövőben tovább növekszik.
Nagyobb baj, több munkahely
A zöld munkahelyek többek közt azért progresszívek, mert figyelembe veszik a környezet minőségének megóvását, segítik az ökoszisztéma és a biodiverzitás megőrzését, és csökkentik az energia-, nyersanyag- és vízfogyasztást.
Bár sok munkahely szűnik meg a jövőben, a jó hír az, hogy ezek helyett új munkahelyek jönnek létre. Sőt, az átlaghőmérséklet emelkedésének 2 fok alatt tartása érdekében tett lépések nettó munkahelyteremtést eredményeznek, azaz több munkahely jön létre, mint amennyit elveszítünk. Az előrejelzések szerint a megújuló energia, az épületek energiahatékonysága és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak kompenzálják az előre látható hatmilliós munkahelyvesztést.
Minderre azonban időben fel kell készülni. Ennek érdekében hozta létre az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete a Munka Jövője Kezdeményezést 2015-ben, majd a Global Commission on the Future of Work elnevezésű nemzetközi bizottságot, amely globális szinten foglalkozik széles körű adatgyűjtéssel.
A megszerzett adatok elemzésével előre megtervezik és jelzik a foglalkoztatás terén várható globális trendeket a kormányok számára, stratégiákat javasolnak a gyakorlati megvalósításra.
24 millió új munkahely
A bizottság becslése szerint 2030-ig világszerte 24 millió új, zöld munkahely jön létre, amely a következő módon oszlik el: a megújuló energiaforrások ágazatában 11 százalékos nettó munkahely-növekedés várható, a feldolgozóiparban 0,5 az építőiparban 1,7 százalékos. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 9 millió új munkahely jöhet létre a megújulóenergia- és építőiparban, 4 millió a feldolgozóiparban, valamint több mint 2 millió az elektromosjármű-iparban és a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésben. Regionális szinten azonban nem mindenhol várható nettó munkahelyteremtés.
Míg Észak- és Dél-Amerikában 3 millió, Ázsiában 14 millió, a csendes-óceáni Csendes-óceáni térségben és Európában 2 millió új munkahely lesz, a Közel-Keleten és Afrikában nettó munkahelyvesztésre számíthatunk.
Az előrejelzések szerint a következő területeken növekszik a leggyorsabban a zöld munkahelyek száma: a tiszta technológiát alkalmazó járművek tervezése, a zöld építészet, a vízminőség technológia, a környezettudomány, az újrahasznosítás, a fenntartható várostervezés és a megújuló energiák. Az ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a levegő- és a víztisztítás, talajmegújítás és trágyázás, a kártevők elleni védelem, beporzás, a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védelem pedig képesek lesznek megtartani a gazdálkodási, halászati, erdészeti és turisztikai ágazatokban dolgozó 1,2 milliárd munkavállalót.
A zöld gazdaságra való átálláshoz azonban új, zöld készségek és képességek is kellenek. Minden országnak érdeke, hogy új, progresszív oktatási stratégiákat dolgozzon ki, amelyek ötvözik az energetikai, környezetvédelmi, oktatási és készségfejlesztési célokat. Említésre méltó például, hogy az Európai Unió a zöld foglalkoztatási tervezetében külön figyelmet kap a nők helyzete, és az, hogy a zöld gazdaságra való áttérés során szüntessék meg a munkahelyi nemi sztereotípiákat. Olyan munkahelyekre van szükség, amelyek teljes mértékben megfelelnek a nők különleges szükségleteinek és készségeinek.
A sokak által életszerűtlennek és elavultnak tartott, a gazdaság fejlettségét mutató GDP-vel szemben pedig egy új, környezeti, szociális és éghajlatbarát növekedési mutató bevezetésére is készülnek, amely a jóllét olyan nem-gazdasági szempontjaira is kiterjed, mint például a nemek közötti egyenlőség és a szegénység.
A környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó munkahelyek jelenleg a legkeresettebbek közé tartoznak. Azok a fiatalok, akik már az iskolában aktívan részt vesznek a klímaváltozás elleni harcban, később szívesen választanak zöld munkahelyet. A legnagyobb növekedés az alternatív energia szektorban tapasztalható, ezt követik a természetvédelemmel foglalkozó munkák: a zöld várostervezés, hidrológia, tengerbiológia, zoológia. Olyan új foglalkozások is megjelentek, mint például a környezetvédelmi ügyvéd, vagy a klímaszorongások és klímaöngyilkosságok kezelésére új pszichológiai szakterület jött létre, a klímapszichológia.
Melyek lesznek a legnépszerűbb foglalkoztatási területek? Az Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó cégének Inovantage című kiadványa részletesen elemzi a fenntarthatóság okozta változásokat a Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacain. Elemzésük szerint 2017-ben a zöld foglalkozások aránya a teljes gazdaság 0,7 százalékát tette ki, és ez az arány rohamosan növekszik. A legnagyobb növekedés a napenergia, a biomassza és a szélenergia hasznosítás területén várható. 2025-re az Y generáció, azaz az 1980 és 2000 között születettek a foglalkoztatottak 75 százalékát fogják képviselni.
Ennek az új generációnak a tudatosságát és a jó ügyek iránti erősebb elkötelezettségét jelzi, hogy 61 százalékuk szívesebben választ majd zöld, mint hagyományos munkahelyet még akkor is, ha ez akár 15 százalékkal kevesebb fizetéssel jár.
A jövő „top” zöld foglalkozásai az Inovantage elemzése szerint:
Zöld mérnök: feladata a háztartások hatékony energiafogyasztásának megtervezése.
Vízlábnyom menedzser: a leghatékonyabb vízfelhasználást modellezi.
Virtuális egészségügyi munkatárs: digitális applikáció segítségével a betegek állapotát saját otthonukban követi. Így a betegeknek kevesebbet kell utazniuk, gyorsabban felgyógyulhatnak, és az egészségügyi rendszer túlterheltsége is csökken.
Áruházi energiaspecialista: a vásárlókat tájékoztatja a termékek energiafelhasználásáról.
Zöldtető-és zöldfalkertész: karbantartja a zöld tetőket és a zöldfalas felületeket.
Zöld telefonközpont-munkatárs: telefonos tanácsot ad hogyan használhatjuk otthoni eszközeinket fenntartható módon, hogy időt, energiát és vizet spórolhassunk.
Okos utazásszervező: a legoptimálisabb útitervet dolgozza ki, pl. a dugók kikerülésével. Termékútvonal nyomon követő menedzser: a fogyasztók azon igényét elégíti ki, hogy tisztában akarnak lenni a megvásárolt termék előállításának körülményeivel és a címkén található információk valódiságával.
Zöld autószerelő: ért a hibrid és elektromos autók szervizeléséhez.
Szemétlerakó-újrafeldolgozó: a régi hulladéklerakókban található értékes alapanyagok újrafeldolgozásáért felelős.
Mesterséges húskutató: az őssejtekből kifejlesztett mesterséges hús előnye, hogy a hús hagyományos előállítási módjához képest jóval kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, ezért a tudósok azt remélik, hogy a mesterséges hús előállításával egészségesebb, tisztább és zöldebb környezet valósul meg.
Maghreb H2O: pozitív marokkói példa
A Maghreb H2O ékes példája annak, hogyan lehet egy egész térség vízellátását felépíteni egy jól megtervezett oktatási programra. A Maghreb H2O projekt 2017-ben indult azzal a céllal, hogy kiépítsék elsősorban Marokkó, majd az úgynevezett Maghreb-országokból álló régió fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodását. A Maghreb-országok közé tartozik Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia. A projekt első lépése egy új, vízgazdálkodásban jártas generáció kiképzése Marokkóban. Később, amint a marokkói rendszer kiépült, további terjeszkedést terveznek a térség más, szárazsággal küzdő országaiba, az úgynevezett MENA térségbe, amely Észak-Afrikát és a Közel-Keletet foglalja magában.
Marokkó vízhiányának mérséklése nemzedékek óta nemzeti prioritás. Mivel az átlagéletkor 27 év, a gyors népességnövekedés, városiasodás, iparosodás és klímaváltozás gyökeresen új kihívásokat jelent az ország számára, különösen a legveszélyeztetettebb természeti erőforrásra, a vízre. A szennyvíznek egyelőre alig egyötödét tudják tisztítani és újrahasznosítani. 2000-ben a 35 milliós lakosság fele, 2015-ben már 68 százaléka nem jutott hozzá a tiszta vízhez.
Az állandó aszályok miatt a mezőgazdaság folyamatos öntözővíz iránti igénye pedig tovább növeli az ország vízterhelését.
A H2O Maghreb program oktatási fókuszában az innováció áll. Mivel a lakosság fele aktív okostelefon-használó használó, a program tervezői olyan tantervet dolgoztak ki, amely a virtuális valóságra (VR) épít. A képzésben résztvevők a virtuális valóság nyújtotta biztonságos környezetben, például virtuális víz- és szennyvíztisztító telepeken dolgozhatnak, és szimulált helyzetekben gyakorolhatják, hogyan kell reagálni olyan valós vészhelyzetekre, mint például a villámcsapás, áradás vagy vegyszerszennyezés.
Borítókép: Photo by form PxHere