Az energiatakarékossági szempontból korábban csúcskategóriásnak számító termékek között akad olyan, ami már csak a „D” besorolást érdemli ki. A vevők egyelőre csak a fejüket kapkodják, és nem igazán hajlandók kinyitni a pénztárcájukat. Nem érzik ugyanis, hogy megérné a többletkiadás.

Az Európai Parlament már 2017-ben eldöntötte, hogy 2019 végétől „egyszerűsítik” a háztartási gépek energiafogyasztásának jelölését. A korábbi, állításuk szerint sokakat zavarba ejtő, A+/A++/A+++ jelzéseket a technológiai fejlődéssel lépést tartó, A-tól G-ig terjedő jelöléssel váltják fel. A magyar boltokban tavaly november óta láthatók az új besorolást mutató címkék. Az idén márciustól pedig már csak ezeket lehet használni – írja a Pénzcentrum.hu.


Az átalakuló jelölés – állapította meg a MediaMarkt – bizalmatlanságot kelt a vevőkben. Friss reprezentatív kutatásuk szerint a 18 évnél idősebbek mindössze 43 százaléka hallott a műszaki cikkeket forgalmazó boltokban 5 hónapja bevezetett változásról.

Ennél is kevesebben, csak minden nyolcadik ember tudja magabiztosan, 42 százaléknak rémlik, míg szinte minden másodiknak fogalma sincs arról, hogy a régi jelzések mikre változtak.

További zavart kelthet, hogy a különféle háztartási gépek energiahatékonysági besorolására immár eltérő skálákat használnak. Más volt a mérce az újracímkézéskor a mosó-, valamint a mosogatógépeknél, miként a hűtőknél és a fagyasztóknál is. Így előfordulhat, hogy két, korábban egyaránt A+++-osként ismert berendezés, például egy mosó és egy mosogató közül ma az egyik C, míg a másik csak D címkét visel.
A műszaki áruházlánc ezt azért tartja különösen aggasztónak, mert a mosó-, mosogató-, mosó-szárító gépet, hűtőszekrényt, fagyasztót vásároló magyarok 58 százalékának számít, hogy a készülék működés közben mennyi energiát használ fel. Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi helyzet számos környezettudatos vagy rezsispórolásra törekvő vásárló életét nehezíti. Ők ugyanis fizetnének többet is egy-egy készülékért, ha bízhatnának abban, hogy az tényleg takarékosan bánik az energiával.

Mint az áruházlánc kutatásából kitűnt, az energiatakarékosságért a vevők körülbelül egyharmada 5 százalékos, több mint minden negyedik pedig 10 százalékos felárat is hajlandó lenne fizetni.

A vezető szerint viszont sokan bizonytalanodnak el, ha egy drágább hűtőn csak egy csupasz „A” vagy „B” jelzést találnak, mivel a régi beidegződések alapján csak közepesen takarékos energiafelhasználású készüléknek vélik. Így – sajnálkozott Szilágyi – úgy érzik, hogy már nem éri meg a többletkiadás.

Az energiacímke az EP szerint a fogyasztók tájékoztatása mellett a gyártói fejlesztések és az energiatakarékosság motorja is. Az Unió az új szabályozástól 2030-ig évi 38TWh energiamegtakarítást vár, ami épp Magyarország éves energiafogyasztásával egyenlő.

Borítókép: Piaxabay/ Myriams-Fotos