A hőhullámok – és különösen az, hogy a jelenlegi modellek hajlamosak alábecsülni a halálos, perzselő hőmérséklet-emelkedések intenzitását.
Ez az egyik „nagy rejtély”, amelyet a tudománynak még meg kell fejtenie – mondta Robert Vautard klimatológus az AFP-nek – még akkor is, ha a kutatók egyre pontosabban tudják meghatározni, hogy a fosszilis tüzelőanyag-szennyezés hogyan melegíti a bolygót és hogyan változtatja meg az éghajlatot – írja a Liner.hu.
„Ma már jobb éghajlati előrejelző modellekkel és hosszabb intervallumú megfigyelésekkel rendelkezünk, amelyek sokkal világosabb jelét adják az éghajlatváltozásnak” – mondta Vautard, az ENSZ éghajlati szakértői testületének tagja.
Az értékelést, amely az éghajlatváltozással foglalkozó kormányok közötti testület (IPCC) hármas jelentésének első része, augusztus 9-én, a hétfőn kezdődő ülések végén teszik közzé. A jelentés azokra a tudományos eredményekre összpontosít, amelyek alátámasztják az olyan dolgok megértését, mint a hőmérséklet-emelkedés, az óceánok szintjének emelkedése és a szélsőséges időjárási események.
A kutatók szinte valós időben tudják meghatározni az éghajlatváltozás szerepét egy adott katasztrófában, amire egészen a közelmúltig egyáltalán nem voltak képesek. Most az úgynevezett attribúciós tudomány azt jelenti, hogy meg tudjuk mondani, mennyire lenne valószínű egy szélsőséges időjárási esemény, ha az éghajlat egyáltalán nem változott volna.
Borítókép: Pixabay/Engin_Akyurt