A négy tó botrányos ügyei csak egy szeletét jelentik annak az óriási problémahalmaznak, amit a miniszterelnökhöz közeli beruházók okoznak. Veszélyeztetik közös természeti kincseinket, vizeinket, az erdőket, és módszeresen elherdálják mindazt, amire vigyázniuk kellene. Szinte lehetetlen feladat módszeresen bemutatni az elmúlt 11 évben kormányzati irányítással történt természetrombolást – ez az írás arra tesz kísérletet, hogy legalább a fontosabb ügyek említésével bemutassa a beruházások. Második rész.
Érdemes alaposan végiggondolni, hogy mit is jelent a jelenleg is kormányzó párt győztes szlogenje: „Nekünk Magyarország számít”. Sokatmondó szavak ezek, hiszen a Fidesz valóban fontosnak tartja az ország természeti kincsekeit: kiemelt kérdésként kezeli az értékes területek eltulajdonítását, és minden törvényes eszközzel fellép azért, hogy a természetvédelmi területeket haverok vehessék birtokba, s azokon lakóházak, szállodák, üdülők épülhessenek fel. Ugyanakkor mintha a szlogen csak a birtoklásra utalna: a NER lovagok ugyanis fikarcnyit sem törődnek a természet védelmével és úgy tűnik, hogy nekik nem a magyar emberek érdekei fontosak, csak az ország, illetve, annak is fizikailag megszerezhető része.
Kishantos
Mint köztudott, 2013-ban egy tollvonással kisemmizték a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi gazdaságot, majd a magyar állam valótlan vádak alapján öt éve pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (röviden Kishantos) és az őket támogató Greenpeace Magyarország ellen. Az elmúlt hét évben folyamatosan zajlott a pereskedés a kishantosi, jogtalanul elvett földek visszaszerzése érdekében. Az összesen 17 per során fény derült a tisztességtelen, az alapvető jogszabályokat is semmibe vevő pályázati rendszerre, a szándékosan átláthatatlanná tett elbírálási folyamatokra.
Szomorú tény, hogy hét év kellett ahhoz, hogy a bíróság ítéletével igazat adjon az ökológiai mintagazdaságnak és a gyülekezési törvény szerinti jogával helyesen élő Greenpeace Magyarországnak.
Bár mondhatjuk, hogy a Kishantost korábban kezelő ökogazdaságnak igazságot szolgáltattak, hiszen a Greenpeace-szel együtt indított perben nyertek a magyar állammal szemben, nagyon nehezen lehet örülni a győzelemnek. A kishantosi ökogazdaságot valaha oly sikerrel működtető szakemberektől ez a harc tragikusan nagy áldozatot követelt, Bolye Ferenc, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ megálmodója belehalt abba, hogy végig kellett néznie a 22 éve szeretve gondozott földek tönkretételét a gyomirtókkal, rovarölőkkel és vegyszerekkel.
Csipak villa
A kormányközeli, NER lovagként ismert Csipak Péter egy 1800 négyzetméteres palotát építtetett a budai Fenyőgyöngye közelében, majd a még jobb kilátás kedvéért további 2316 négyzetméter területet hasított ki a védett erdőből, egyszerűen lekerítve a köztulajdonban álló zöldterületet, majd kivágatva az ott álló fák nagy részét.
Csipak Pétert első fokon két év felfüggesztett börtönre ítélték a természetkárosításért, ám akkor nem lépett hatályba a természetromboló Hármashatár-hegyi villa bontásáról szóló 2011-es határozat.
Tíz évig tarthatott a jogi maszatolás, a vállalkozó ezalatt elkerülhette a felelősségre vonást. Végül Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a független médiával együtt kényszerítette ki a határozatot, amely végre hatályosan kötelezi az építtetőt arra, hogy a lakóépületet, a hozzá kapcsolódó gépjármű tárolót és a terepszint alatti építményeket 90 napon belül bontsa el.
Ebben az esetben sem örülhetünk majd maradéktalanul a győzelemnek, a beépítés által a védett természeti területen és Natura 2000 területen lévő élőhely megsemmisült, a művi létesítmények által védett természeti terület állapota pedig visszafordíthatatlanul megváltozott.
A legfrissebb fejlemények:
Budai vár szőlőskertek
Amióta a kormány saját birtokaként tekint a Budai Várra, a természetvédelem és a lakossági érdekeket teljesen figyelmen kívül hagyó döntések születnek. A építészettörténeti hamisításként is becézgetett Nemzeti Hauszmann Program terv részeként lebontják, majd újra felépítik a Budai vár Fehérvári Rondelláját, a várfalon kívüli részen, a föld alatt pedig felépül egy 300 férőhelyes mélygarázs, amely a parkolókon túl például az újjáépülő József főhercegi palota gépészeti berendezéseket is rejti majd.
Az összesen több, mint 13 milliárd forintból megvalósított, 1045 autót befogadni képes mélygarázs egy dolgot világosan előrejelez: a minisztériumok Budai várba költözése jelentősen növelni fogja a környék közlekedési forgalmát.
Összeráncolhatjuk szemöldökünket, hiszen a cél éppen az volna, hogy a belső kerületekben csökkenjen a komoly terhelést jelentő autóforgalom. A Vár oldalába hasított újabb gigantikus és méregdrága gödör pedig minden bizonnyal veszélyeztetheti a Várhegy belsejében lévő barlang- és pincerendszert. Pontosan ugyanennyire aggasztó, hogy a tíz éve kudarccal végződött kísérlet után ismét szőlőkertet kíván telepíteni a felépülő mélygarázs fölé a Várkapitányság.
A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt 2010-ben telepített szőlőtőkék néhány év alatt tönkrementek, és voltaképpen semmi sem bizonyítja, hogy most másképp végződik majd ez a kaland – leszámítva talán csak azt, hogy ez is rengeteg adófizetői forintba kerül majd.
A beharangozott „fejlesztések” és a különböző fázisokban érő tervek sokfélesége miatt a helyiek nem tudják, hogy a területet, azaz a jelenlegi formájában ismert parkot pontosan mikor, és milyen állapotban kapják majd vissza. Az ugyanakkor bizonyos, hogy a domboldal többé nem lesz a régi: a jelenlegi park fáinak nagy részét kivágják, a zárt szőlőkert pedig sem árnyákot nem ad, nem pihenési lehetőséget.
A civilek itt is hallatni kezdték a hangjukat és azt követelik, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével, valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg, illetve ne vágják ki a fákat az érintett területen.
A Várkapitányság eddig érdemben nem válaszolt a civilek kérdéseire, a 2021. július 7-i lakossági fórumon azonban azt nyilatkozták, hogy nyitottak arra, hogy meghallgassák a civilek javaslatait. A többi, botrányos ügy ismeretében ez a nyitottság természetesen nem ad okot optimizmusra, ugyanakkor a környékbeli lakók máris elkezdték összegyűjteni a javaslatokat, kérdéseket, azaz érdemes figyelni a további fejleményeket. A Párbeszéd helyi szervezete szintén felszólalt az újabb kormányzati mélygarázs építése ellen is, és azt javasolják, hogy ha mindenképpen betonozni akar a Várkapitányság, akkor inkább a turistabuszok fogadására készítsék fel a mélygarázst, amely így legalább a kerületben lakók érdekeit szolgálná.
Balatonhenye
Ezer négyzetméteres kastély épül a világörökség-várományos természetvédelmi területen, Balatonhenyén. A festői fekvésű, balatonfelvidéki faluban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábbi birtokán zajlik a hatalmas építkezés. A telek tulajdonosa ősz óta már nem Guller, hanem a Mészáros Beatrix médiacégét vezető Ruff Zoltán (korábban az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, 2002-2004 között pedig a NEO MET Ingatlanforgalmazó és vagyonkezelő Kft. egyik vezetője).
„Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”
– így summázta az ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Korrupcióinfó címmel rendezett sajtótájékoztató-sorozaton, melynek helyszínére az Átlátszó stábja is elkísérte a képviselőt egy drónnal és egy kamerával.
Hajógyári sziget
Óriási felháborodást váltott ki, amikor fény derült arra, hogy közel három hektárnyi fát akar kiirtani a kormány a Hajógyári-szigeten. A módszer itt is hasonló volt, a titokzatos előkészítés után a kormányzat képviselői cinikusan úgy kommentálták a fák kivágását, hogy ezáltal “csinosabb”, “rendezettebb” lesz az óbudai terület. A felháborodást ebben az esetben is példátlan összefogás követte: pártok, civil szervezetek, óbudai és nem óbudai lakosok tiltakoztak élőlánccal a Hajógyári-sziget fáinak értelmetlen elpusztítása ellen.
Nekünk ugyanis nem újabb élménypark, sportközpont, vagy homályos hátterű “kulturális-közösségi tér” kell, ami nyilvánvalóan remek biznisz lehetne a fideszes holdudvarnak. Nekünk ez az érintetlen ligeterdő kell és a Duna, ami a mienk és amit nem vehetnek el tőlünk” – jelentette ki Kiss László, Óbuda polgármestere, hozzátéve, hogy az összefogásnak köszönhetően a kormány végül meghátrált.
„Lehet, hogy a NER oligarchái úgy gondolják, hogy mindent bekebelezhetnek, amit csak szeretnének, de ideje lenne már letisztázni velük, hogy ez nem így van”
– tette akkor hozzá.
Fidesz-közeli cég károsította a természetet Tokajnál
Egy NER-lovag cégét bízták meg, hogy végezze el a Tokaj közelében található Ively-éren a mederkotrási munkálatokat; olyan időszakban, amikor az ott őshonos és védett hüllők téli álmukat alusszák, dermedten teljesen védtelenek, és esélyük sincs a menekülésre, ha megzavarják őket.
Az Ively-ér egyfajta belvízelvezető, amely a Taktaközi-öntözőcsatornához kapcsolódik. Természeti értékekben gazdag, Natura 2000-es területen fekszik, ráadásul egyik rendkívül ritka, bennszülött halfajunknak, a lápi pócnak is potenciális élőhelye.
Egyéb fajokkal együtt, ezek is tömegesen elpusztultak a kotrás következtében.
A helyi természetvédők szerették volna megelőzni a károkozást, és mivel látták az elpusztult állatokat, értesítették a rendőrséget. Az odaérkező rendőröknek a nemzeti park osztályvezetője azt mondta, nincs probléma a munkálatokkal, így aztán hiába bizonygatta egy volt természetvédelmi őr, hogy természetkárosítás zajlik, a rendőrök nem állították le a munkákat. Végül csak két nappal később indított nyomozást a szerencsi rendőrkapitányság, miután a Vízügyi Dolgozók Horgászegyesülete természetkárosítás miatt tett rendőrségi feljelentést. Ugyanakkor bizonytalan az ügy kimenetele, hiszen az információk szerint a kotrást végző Nyír-Wetland kft. ügyvezetője, Zemenszky Márió Ferenc, nemrég még politikai főtanácsadó volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban.
Mondhatjuk, hogy végül akár még győzhet is az igazság, hiszen ebben az esetben az ügy legalábbis egy bíróság elé kerül. Ám vajon pár év múlva, a lápi póc, és a területen élő hüllők esetleges kipusztulásának tudatában vajon mondhatjuk-e utólag, hogy győzött az igazság?
Annavölgy és Lajos forrás
A Covid-helyzet miatt beállt csendet kihasználva, egy benyújtott törvényjavaslat útján újabb természetvédelmi területek – az annavölgyi üdülő és a Lajos-forrás környékének – beépítését és rejtett privatizációját készíti elő a Fidesz-kormány.
„A tervezett vagyonátadás után a zöld terület magánkézbe kerülhet, sértve a térségben élők egészséges környezethez való jogát. A törvényjavaslat szerint az alapítvány nemcsak értékesítheti ezeket a területeket, de a törvényszöveg kifejezetten megtiltja azt, hogy az államnak elővásárlási joga legyen!” – írta közösségi oldalán Béres András, a Párbeszéd választókerületi elnöke.
„A Fidesz kétségbeesett vagyonkimentési szándékának nem eshetnek áldozatául Szentendre környékének legnépszerűbb kirándulóhelyei.
A Fidesz fél a 2022-es vereségtől, és sietve törvényeket szab át, mi azonban nem fogjuk hagyni, hogy még előtte gyorsan elvegyék tőlünk kirándulóhelyeinket!
Ezért felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot – ellenkező esetben az Alkotmánybírósághoz fordulunk!”
Visegrád – Lepencei strandfürdő
A lassan másfél évtizede bezárt visegrádi-lepencei strand területének újjáépítése környezetvédelmi hatástanulmány nélkül indulhat el, holott a legértékesebb európai természeti területek egyikéről van szó. A beruházó a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft., amelynek tulajdonosa többek között az Appeninn nevű cég, amelynek mindhárom tulajdonosa Tiborcz Istvánnal áll üzleti kapcsolatban.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei figyelmeztették a beruházó céget, hogy a hegyoldalban védett forrás vizét nem szabad a termálmedencébe engedni, hiszen így a helyi állatfajokat kiszorítanák a melegebb vizet kedvelők.
Ráadásul a szakemberek figyelmeztetése ellenére a környezetvédelmi engedélyt is megkapták a befektetők, így később apartmanok is épülhetnek a területen. A lakosság és a szakemberek tiltakozását egyszerűen semmibe veszi a kormány: a már bevált recept szerint a beruházást kiemeltnek nyilvánították, és 3 milliárd forintos állami támogatást is megítéltek a projektnek.
Mintha utoljára látnád
Nem könnyű eldönteni, hogy a hallatlan természetrombolás csupán a tíz éve korlátlan hatalomhoz jutott, elvtelen elit mohóságát jelzi, vagy inkább a miniszterelnök teljes érzéketlenségét a természet védelme kapcsán. Az ugyanakkor bizonyosan látszódik, hogy az elmúlt években jelentősen felgyorsult az említett területek einstandolása. Ez rossz hír a természetvédők és a helyi lakosok számára, viszont egyben azt jelzi, hogy a kormányhoz közeli elit is azt érzi, hogy a végtelen hatalom, az űberkedés időszaka véget érhet a jövő évi választásokkal.
Mintha még utoljára nagyot akarnának meríteni a kondérból, mert ki tudja, hogy mit hoz a holnap. Egy biztos, ha a NER ilyen módon védi meg Magyarország természeti kincseit, akkor lehet, hogy mégiscsak jobban járunk, ha inkább a tengeren jachtozgatnak.
Borítókép: Kishantos. Fotó: Greenpeace/Flickr