A Keszthelyi-hegységbe a „Jégkorszaki Termálfürdő a Balatonnál” nevű geotúrával, a Budai-hegységbe a „Tengerparti séta a Hármashatáron innen és túl” elnevezésű programmal csábít mindenkit Jósvai József geológus. Tízfős szakképzett csapatának küldetése, hogy az óvodásoktól a nyugdíjasokig élményszerűen ismertesse meg mindenkivel hazánk földtani örökségét, megmutatva többek között a lemezvándorlás nyomait Budapest közelében. E különleges, víz nélküli tengerparti sétára mi is elkísértük.
„Szórakoztatunk, élményt és sikerélményt adunk, hozzá egy életérzést és egy szemléletet. Ha a kőzetekről élvezhető hasonlatokkal mesélünk, közelebb kerülünk a természet megértéséhez és megtanuljuk tisztelni, védeni. Missziónk a földtani örökségünk megmutatása” – vallja Jósvai József, aki nemrég a fejébe vette, hogy belevágjon a Geotúrák Geológusokkal fedőnevű vállalkozásba, és máris nyolc – hamarosan pedig húsz – szervezett túrával várja az érdeklődőket az ország különleges helyeire. Ezeken tízfős szakképzett csapatának valamelyik tagja gondoskodik az élményekről.
Időutazás a Kéktúrán
Az óvodástól a seniorokig különböző korú célközönségeket akar megszólítani. Június végén Ipolytarnócon 31 gyermeket és 16 kísérőt vitt közelebb társaival a természet megismeréséhez, beszámolója szerint volt itt minden:
„Megkövesedett fatörzsek, időutazás 4D-s moziban, mozgó hologramos ősállatok, T-Rex origámi, ős-Activity, lombkorona sétány, kalandtúra, fagyi.
De leginkább jókedv…”
A Keszthelyi-hegységbe a „Jégkorszaki Termálfürdő a Balatonnál” nevű geotúrával, a Hármashatár-hegyre a „Tengerparti séta a Hármashatáron innen és túl” elnevezésű programmal csábít mindenkit. Utóbbira kísértük el. Előbb egy könnyebb sétával az Országos Kéktúra útvonalán jártunk, majd a helyi repülőtér hangárok felőli oldalán kapaszkodtunk fel a dombra, 200 millió éves kőzetekhez.
„Lenyűgöző léptékek és dimenziók vesznek körül minket, érdekes puzzle darabokból a múlt rekonstruálása – mondja a ma már Geolotours néven működő vállalkozás vezetője. – A történelemhez hasonlóan izgalmas a földtörténet csak más idődimenzióban és más szereplőkkel. A legújabb eredményeket figyelembe véve a miértekre adunk választ, az összefüggéseket megmutatva.”
Afrika Budapest határában
Mint hozzáteszi, kontinensvándorlásról, lemeztektonikáról mindenki hallott, de arról talán kevésbé, hogy itt, Budapest közelében is felfedezhetőek a nyomai.
„Az itt látható triász dolomit a mai Afrika északi peremén keletkezett mésziszapból, nagy vastagságban, az egykori Thetys-óceán partszegélyén.
Olyan körülmények között, mint amilyenek most a Bahamákon uralkodnak. Aztán az óceán százmillió éve ollóként kezdett összezáródni, megindult egy északi irányi mozgás, és ez a mai napig tart. Afrika középen évente két centimétert, keleten évi négy centimétert halad előre, ennek következményei a horvátországi földrengések. Úgy gyűrődtek fel a rétegek, mint egy hólapáton, így alakult ki az Alpok, a kiemelkedést pedig lecsúszás követte, amelynek mértékét ma 150-350 kilométer közöttire teszik.”
Elmondása szerint az európai lemez alábukásával 12 millió éve kezdett kialakulni a Kárpátok íve, lefűződéssel pedig létrejött a Földtörténet egyik legnagyobb tava, a Pannon-tó. Szigetek, félszigetek tarkították, a Bakony, a Budai-hegység vagy éppen a Bihar-hegység területén, az Ős-Duna és az Ős-Tisza pedig kezdték feltölteni.
A hely, ahol állunk, kétmillió éve kezdett kiemelkedni, majd lekopott.
A mészkőtől a magnézium-tartalom miatt különböző dolomit szétesik, porlad, mégis nagy „biznisz” a széleskörű felhasználási lehetőségeknek köszönhetően: murvás utak, súrolóporok, kozmetikumok tudnak erről mesélni, vagy éppen a gumiipar és a kohászat szereplői.
Meg is érkezünk így a jelenbe, és Jósvai József felhívja a figyelmet a mai földrajzi érdekességekre: Budapest tengerszint feletti magassága 100 méter, most 180-190 méterrel járunk fölötte, sajátos mikroklímájú vidéken. A szemközti Vörös-kővár teteje pedig 100 méterrel magasabb, mint a Gellért-hegy.
Irány tehát a repülőtér túloldala. A sárkányrepülőzés jelenkori paradicsomában a felszínen megfigyelhető kőzet, mint kiderül, 30 millió éve, az oligocénben keletkezett, tengerparti öbölben. Visszanézve a névadó hegy is látható, ez ugyanis a Hárshegyi homokkő, amely a szövetét tekintve a mai horvátországi és a mai olaszországi tengerpart látványa között helyezkedik el. Előbbi kavicsos, utóbbi homokos, míg a mi budai-hegységi tengerpartunk durvaszemcsés homokos, amelyet utóvulkáni működés járt át és keményített meg, így remek építőkő lett.
Apró kvarckristályokból áll, vagyis fő elemei a szilícium és az oxigén. E ponton geotúra-vezetőnk felteszi a kérdést:
„Melyik a földkéreg három leggyakoribb eleme?”
Az első kettőbe még beletalálunk: szilícium és oxigén, bár nem ebben a sorrendben (31 és 47 százalék). Dobogóra pedig az alumínium került még, a maga 8 százalékával.
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán