A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezettel közösen kialakított állásfoglalással hívta fel a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira. Emellett szakmai sorvezetőt is adtak az újra töltésen alapuló betétdíjas rendszerhez.
Újabb magyar csúcs született, de nincs okunk ünnepelni. A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ráadásul 2019-re tovább romlott a helyzet, az összesen közel kétmilliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás fejenként 211 darabot jelentett abban az esztendőben.
A felmérést végző cég számításai szerint ez a mennyiség 83 százalékkal csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével.
Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.
„A körforgásos gazdaságra való átálláshoz kiemelten fontos lenne nem csak az egyutas csomagolások kapcsán visszaváltási szabályozást kiadni, hanem mihamarabb rendelkezni kellene az újra használatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokról is mind uniós, mind országos szinten” – közölte honlapján a Humusz Szövetség.
Kétféle italcsomagolási rendszert létezik, az egyutas, azaz egyszer használatos, a kétutas pedig az újra töltésre kerülő terméket jelenti. Mindkettőnek központi eleme a betétdíj, azaz az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett összeg. Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére.
„A PET palackok, alumínium dobozok és az eldobható üvegek szelektív gyűjtési aránya nagyon rossz, nagyjából csak a harmaduk újrahasznosítható.
A betétdíjnak az lehet a legnagyobb eredménye, hogy visszaviszik ezeket a termékeket, hasonlóan ahogy Horvátországban vagy Németországban már meg is teszik. Bevezetése esetén a mostani újra hasznosítási arány akár 80 százalékot is elérheti” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője a Very Important Planetnek.
A betétdíjas rendszer kiterjesztése mellett gazdasági és környezeti érvek is szólnak. A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újra használható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz.
Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10 százalékos növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést.
„Azt szeretnénk, amit a petíciónkban is leírtunk, hogy határozzanak meg a kötelező újratöltési kvótákat, ha rá vannak kényszerítve a cégek, hogy utántölthető palackokat forgalmazzanak, csak akkor várható érdemi változás. Csak akkor szorul majd vissza az egyszer használatos kultúra. Az a célunk, hogy a visszaváltási rendszer gyorsuljon fel, és terjedjenek el ismét az újratölthető palackok” – tette hozzá a szakértő.
A közös állásfoglalást aláíró szervezetek szerint elengedhetetlen, hogy az egyutas csomagolásokkal szemben előtérbe kerüljenek az újratölthető többutas csomagolások.
Szükségesnek tartják az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését, és azt javasolják, hogy a vegyék ki a betétdíjas termékeket az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
„A termékdíjat aszerint kellene módosítani, a környezetvédelmi szempontból mit tud. Emellett fontos az egységesítés, ne az legyen, hogy minden cégnek másfajta legyen az üvege, palackja, a visszaváltható üvege” – mondta Simon Gergely.
A civil szervezetek a regionális mosodák működését sürgetik, ezek költségeit a környezetvédelmi termékdíjból finanszíroznák, és azt is javasolják, hogy a csomagolásokon jól láthatóan tüntessék fel, hogy újratölthető-e vagy sem, illetve, hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.
„Az utóbbi évtizedekben igencsak elkényelmesedtünk, ez részben az egyszer használatos termékek elterjedésének köszönhető. Mi sem egyszerűbb annál, mint megvenni valamit, aztán egy mozdulattal a kukába dobni és elfeledkezni arról, hogy honnan jött és hova kerül? De valóban a mi kényelmünk a legfontosabb? Szerintünk nem. Azért támogatjuk teljes mellszélességgel a Humusz Szövetség állásfoglalását, mert a betétdíjas rendszerek és a többutas csomagolóanyagok kiutat mutathatnak a hulladéktermelés sokunkat beszívó tornádójából– írta a szerkesztőségünknek Varga Judit a Felelős Gasztróhős Alapítvány igazgatója.
Rajtuk kívül a közös dokumentumot a Humusz Szövetség és tagszervezetei, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Cserkészszövetség, valamint a Reloop Platform írták alá.
Borítókép: Pixabay/ SatyaPrem