Az utóbbi tíz évben nyilvánvalóvá vált, hogy pontosan mit ért a jelenlegi magyar kormányzat a természeti értékek védelme alatt. A természeti kincseinket érintő és sokszor a lakosok érdekeit sértő beruházásokról az érintettek rendre csak a médiából értesülnek. A botrányos ügyek kapcsán megmozdultak a civilek, nemrég Nagy Tavak Koalíció néven egyesítették erőiket. Elemzés.
A víz világnapján, 2021. március 22-én jelentették be a tavak és a hozzájuk tartozó területek védelmében korábban létrejött civil csoportok, szervezetek képviselői, hogy megalapították a Nagy Tavak Koalíciót. A civil összefogás létrehozói féltik a Balatont, a Fertő tavat, a Velencei-tavat és a tatai Öreg-tavat is, amelyeknek parti területeit olyan beruházók kaparintották meg az elmúlt években, akik „kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak” – jelentették be a Facebookon.
Az együttműködés előzményeként tavaly októberben megszületett egy közös nyilatkozat, amelyben a civilek – az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, illetve az Összefogás a Balatonért Egyesület – arra hívták fel a figyelmet, hogy a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó is veszélyben van. A dokumentumot 75 civil szervezet írta alá. Ezt követően a biológiai sokféleség világnapján demonstráltak az ország négy nagy tavánál a Greenpeace-el és ismert művészekkel, például Udvaros Dorottyával, Földes Eszterre és Für Anikóval, azt üzenve a döntéshozóknak:
„Megvédjük a tavainkat, megvédjük a természetet.”
A szivarszobában dől el minden
A kormányközeli beruházások előkészítése szinte minden esetben azonos módon történik: a helyi önkormányzatok vezetői szép csendben módosítják a helyi szabályzást, amely valahogy mindig pont egy adott befektetői kör igényeinek felel meg.
A lakosság csak a sajtóból értesül a települést érintő „fantasztikus fejlesztésekről”, s ha tiltakozni próbálnak az érdekeiket súlyosan sértő építkezések ellen, rendre falakba és jogi fekvőrendőrökbe ütköznek, végső esetben pedig a 133 bátor fideszes varázsolja kiemeltté és ezáltal érinthetetlenné a beruházást.
Utólag pedig azt is hiába jelzik a lakosok, hogy már a beruházásnak megágyazó szabályzási módosítások sem válnak a környéken lakók hasznára, hiszen ami megtörtént, az már a múlt; a fakivágások, a beruházásokat előkészítő feladatok természetkárosító következményeit már nem lehet visszacsinálni.
Az Országgyűlés simán lesöpörte az ellenzéki javaslatot
A Nagy Tavak Koalíció megfogalmazott egy javaslatot a magyarországi tavak védelméről, amelyben többek közt az szerepel, hogy a kormánynak az Alaptörvény szellemének megfelelően kell eljárnia, azaz biztosítania kell, hogy „a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik”.
A javaslat az elfogadása esetén arra kötelezte volna a kormányt, hogy biztosítsa az átláthatóságot és az információhoz való hozzáférést a beruházásokkal kapcsolatban, valamint azt, hogy ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek károkozó fejlesztésekhez vezethetnek.
Annak ellenére, hogy a javaslathoz hasonlóan a kormány által írt és elfogadott Alaptörvény is fontos állami feladatként határozza meg a természeti kincseink védelmét, az ellenzék által benyújtott dokumentumot az Országgyűlés „Fenntartható fejlődés bizottságának” fideszes többsége indoklás és hozzászólás nélkül szavazta le, arról így nem szavazhat az Országgyűlés.
„Nagyon elszomorít a mai szavazás eredménye, ami azt mutatja, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők többsége sajnos nem tekinti fontosnak vizes élőhelyeink védelmét. Koncz Zsófia, Turi-Kovács úr, Böröcz László, ők azt mondták, hogy ez nem fontos. Hát felhívom a figyelmüket rá, hogy az” – mondta a szavazást követően Kun Zoltán, természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület tagja.
Az érthetetlen módon történő elutasítás után az ellenzéki pártok közül a Párbeszéd Áder János államfőhöz fordult az ügy kapcsán azzal a kéréssel, hogy segítse elő a „Nagy Tavak Koalíció” javaslatainak beemelését a jogrendszerbe. Kocsis-Cake Olivio emellett példaértékűnek ítélte a Balatont, a Fertőt, a tatai Öreg-tavat vagy a Velencei-tavat védő tömörülések együttműködését.
A tavak esetében a helyzet egyre rosszabb
A Nagy Tavak Koalíció szerint mind a négy nagy tavat veszélyeztetik a kizárólag szűk gazdasági érdekkörök érdekeinek megfelelő beruházások, így a közösség, a természet megóvásának hosszú távú szempontjai egyáltalán nem érvényesülnek.
A NER tényleg bevette a Balatont
A kormányközeli „elit”, azaz a Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi családok birtokai ma már szó szerint körbeveszik a magyar tengert. A támogatásokhoz való hozzáférésük elképesztő, náluk landol a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada.
A kormányzati szponzoráció mértéke az említett családok esetében különlegesen nagyvonalú: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalják át tőlük az európai és magyar adófizetők, a tisztelt olvasót is beleértve.
„A Balatonnál már most kellene szólnia az összes vészharangnak, a legtöbb parti településen egyszerre. Bajban van országunk legnagyobb tava. Partjait sorra öntik ki betonnal, kerülnek magántulajdonba és ezzel kiszorítják a helyi lakosokat a saját környezetükből. Fogynak a szabad parti szakaszok, a tilalmak ellenére is folyamatosak a gyakran engedély nélküli fakivágások is. Mára alig maradt a magas minőségű nádasból, ami kulcsfontosságú a tó vizének jó állapotban tartásához. Helyükre luxus szállodák, apartmanok és kikötők épülnek” – mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület elnöke a Kossuth téren.
A mohó fiúk mindent fölzabálnak Tatán
Forrnak az indulatok Tatán, amióta Michl József, a város fideszes polgármestere bejelentette, hogy egy 120 szobás luxusszálló épül az Öreg-tó partján. Az ügy előzményeként az Avalon Center Kft. 2019 júliusában adott megbízást a Hell Tatai Lovarda projekt – vagyis egy ötcsillagos, 120 szobás hotel – koncepciótervének elkészítésére. A város lakóit rutinosan senki sem tájékoztatta a tervekről, sőt, arról sem, hogy építkezés várható a tó partján. A szög a 2020. május 26-i online sajtótájékoztatón bújt ki a zsákból, ahol a polgármester, Michl József (Fidesz-KDNP) bemutatta a szálloda látványtervét.
A sajtótájékoztatóra egyébként sem a város polgárait, sem a tatai, független újságírót, Török Zsuzsát, sem az ellenzéki képviselőket nem engedték be.
Ekkor hívta életre a tiltakozást Szalay Ildikó, majd a rendkívül gyorsan összeálló csoport tagjai először szórólapozással, kisebb rendezvényekkel, majd egy hatalmas demonstráció keretében tájékoztatták Tata lakosságát a beruházásról. Azóta a Stop Avalon Tata önkéntesei közel 1500 levelet írtak az önkormányzati képviselőiknek arról, hogy nem szeretnének szállodát a tópartra, közgazdász, építész, régész, és más független szakértők segítségével elkészítettek egy 80 oldalas szakmai tanulmányt, és népszavazást is kezdeményeztek, amihez össze is gyűlt a kellő számú aláírás. Mégis, ebben a pillanatban sem egyértelmű, hogy nyerésre vagy vesztésre állnak-e.
Valami bűzlik a Velencei-tónál – nemcsak a halpusztulás miatt
A tavalyi évben átmozgatta az olvasók rekeszizmait a Velencei tónak háttal ülőhelyet kínáló székekről szóló hír, amely egyben azt is jelezte, hogy a tó jövője nincs a megfelelő kezekbe helyezve. Arról is érkeztek hírek, hogy a helyi önkormányzatok sorra elkezdték átminősíteni át a vízparti telkeket, ezzel lehetővé téve, hogy az eddigiektől eltérően új ingatlanokat lehessen felhúzni közvetlenül a part mellett.
A helyi lakosok attól tartanak, hogy következő években szállodák és lakóparkok fogják ellepni a Velencei-tó partját.
2020 nyarán pedig újabb érdekesség zaklatta fel a tó környékén lakókat, az egyik gárdonyi szabadstrandra ugyanis egy fémkerítés húztak fel, s a fürdőzők csak a kerítést elhúzva juthatott a tóba. Majd kiderült, hogy a fideszes Tóth István polgármester egyszemélyes döntése után a város tó partján lévő ingatlanvagyonából közel háromezer négyzetmétert adott el. A tiltakozók sok érdekes választ hallhattak a turizmus fejlesztéséről, talán az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor a polgármester a kommunizmushoz hasonlította a szabadstrandokat, és úgy fogalmazott: „nem jár minden ingyen”, majd ennek szellemében betonfalakat emeltek közvetlenül a víz elé.
A pár héttel ezelőtti, tragikus halpusztulás során a tó halainak két százaléka pusztult el, a nagy hőség miatt a vízben kialakult oxigénhiány miatt. S bár senki sem állapított meg szoros összefüggést a betonozás, a tó parti ingatlanvagyon eladása és a tömeges halpusztulás kapcsán, nem nehéz felfedezni a párhuzamokat. A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHoSz) velencei-tavi kirendeltségének közleménye szerint „a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is.”
Az átgondolt nádművelés azonban nem igazán kivitelezhető, ha a part egy részét a pártvezetők haverjai kapják meg, más részeket pedig egyszerűen lebetonoz az önkormányzat. Azaz, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor pár évtized múlva könnyen lehet, hogy már csak egy kiszáradt tómeder partján tárhatják majd szét kezeiket a zsákmányért most harcoló jó barátok.
Nemzetközi botránnyá dagadhat a Fertő tavi „területrendezés”
A Fertő-tavon hatalmas rombolási folyamat kezdődött meg „területrendezés” címmel – amely kapcsán még az UNESCO is felemelte hangját, és a tóra tervezett beruházás azonnali felfüggesztését sürgette, mivel az súlyosan károsítaná az adott élőhelyet, így a Fertő tó különleges élővilágát.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén tervez egy megaberuházást: fedett sportkomplexumot 12 teniszpályával, egy műfüves futballpályával, 16 apartmanházzal, illetve egy 100 szobás, négycsillagos szállodát, 880 gépjárművet befogadó parkolóval, többszintes látogatóközponttal. A fejlesztést kiegészíti egy motel, kemping, egy 850 vitorlás és 400 evezőscsónak befogadására alkalmas kikötő. Mindez összesen mintegy 60 hektárnyi területet venne el a Fertő tó nádasából, partjából és medréből, olyan beépítésekkel, amelyeket a kikötő kivételével a parttól néhány kilométerrel távolabb is meg lehetne valósítani.
A Greenpeace Magyarország eközben a Ramsari Egyezmény alapján a Magyar Nemzeti Bizottságához fordult, arra kérve a testületet, hogy vizsgálja felül korábbi döntését a Fertő tavi beruházással kapcsolatban. A Ramsari Egyezmény magyarországi testülete 2019 őszén valóban rábólintott a beruházásokra, mondván, hogy „az építkezés nem jelent majd szignifikáns változást az adott élőhelyen, nem veszélyezteti az ott meglévő természeti értékeket, sőt, összhangban van a nemzeti park helyreállítási tervével is.”
Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közvetlenül a tó partjára tervezett beruházás rombolja a természeti és tájképi értékeket, és vélhetően nem egyeztethető össze a Ramsari Egyezményben megfogalmazott bölcs hasznosítás elvével. A nemzetközi szervezet ezért már pusztán az üggyel kapcsolatos álláspontját várta a magyarországi bizottságától, hanem 2021. június 16-i levelükben nagyon konkrét információkat kértek be. Amelyeknek mindenképpen szerepelniük kell a hatástanulmányban: a természetvédelmi intézkedések leírása, tanulmányok, természetvédelmi tervek, a beruházás kapcsán várható terhelési adatok, a megnövekedett turizmus által okozott problémák kezelése.
Ezek után már nem lesz mód mellébeszélni, hónapokon belül fény derülhet arra, hogy történt-e mulasztás, illetve, hogy pontosan ki beszélt mellé az elmúlt időszakban.
Úgy tűnik azonban, hogy hiába a civil tiltakozás, a szakértői vélemények, a terület nemzetközi védelme, a Mészáros-úthenger elől itt sincs menekvés, a nádast letarolták, és alig egy hete elbontották a Fertő tó jellegzetes látképét meghatározó cölöpházak utolsó darabját is. A fejlesztésnek nevezett természetpusztítás okán a fertőrákosi tópartot lezárták, így a kíváncsi szemek elől jó ideje el van rejtve a beruházás, csak a csónakkal közlekedők láthatják a szívszorító változást. A projekt ellen már a kezdetektől küzdő Fertő Tó Barátai Egyesület pedig úgy tűnik, hogy eszköztelen a kormányzati támogatással romboló haverok érdekeivel szemben.
Borítókép: Velencei tó. Forrás: Wikipedia Commons