Politikai vagy szakmai kérdés-e a Budai várban, a Fehérvári Rondella alá – a Nemzeti Hauszmann Program keretében – kiemelt állami beruházásként tervezett szőlőskertek ügye? A Budavári Önkormányzat lakossági fórumán jártunk, ahol a projekt bemutatása után többek között helyiek, civilek adtak hangot ellenérzéseiknek.
Eleinte az volt az érzésünk, előbbre tartana az ország, ha több olyan lakossági fórumot tartanának, mint amilyenen szerdán este részt vehettünk a Virág Benedek Házban. A vitatkozó felek egy asztalhoz ültek, a lakosok kérdezhettek, sőt a kérdések egy részére még válasz is érkezett – ilyen is létezik ma Magyarországon.
Más kérdés, hogy arról sem született egyetértés, politikai vagy szakmai kérdés-e a Budai várban, a Fehérvári Rondella alá – a Nemzeti Hauszmann Program keretében – kiemelt állami beruházásként tervezett szőlőskertek ügye, alátámasztják-e valódi kutatások a terveket, nyitott volt-e eddig a párbeszédre a beruházó, a látványtervek tényleg megmutatnak-e mindent, amit oda terveznek.
Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója állította, igen, volt párbeszéd eddig, a civilekkel egyeztettek, nyitottak és azok is maradnak a módosításokra, de a civilek rájuk csukták az ajtót.
Herczeg Ágnes, a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda, vezető tervezője monitoron mutatta be a terveket. Mint mondta, 20 szakértővel történt egyeztetés a hegylábi területek fejlesztése, több botanikussal dolgoztak együtt. Mint mondta:
„Monitorizzuk a területet, elindult egy erős degradációs folyamat, a csapadékvíz meg nem tartása is probléma.
A középkortól ezen a területen volt a királyi vár gyümölcsöskertje, szőlője, a jövőben itt a budai borvidék négy szőlőfajtáját, és a Kárpát-medence további fajtáit tudnánk bemutatni. Óvodapedagógus is erősítette a csapatunkat, hogy hogyan tudnák nullától kilencvenkilenc éves korig használni a területet.”
Hozzátette, a tervek egyik fő eleme a várgarázs elhelyezése, új lépcsőstruktúra kialakítása, akadálymentes a litfkapcsolatokkal. Külföldi példaként a párizsi Montmartres-t említette, ami szőlőskert volt, majd civilkezdeményezésre újra az lett, továbbá a prágai vár környékén is tudatos visszatelepítés indult 100 éve, aminek a rendszerváltás adott új lendületet.
Lássuk az ellenoldalt. Saly Noémi helyi lakos, a Közösen a Vároldalért csoport tagja szerint ez nem egy senkiföldje, hanem egy elhanyagolt park:
„Parkként gondolunk rá, bár sittet is tartanak rajta.
Úgyis mindjárt beépítik címszóval, el lehetett hárítani minden kezdeményezést eddig. Ha szőlőskert lesz itt, azt be kell keríteni, őrizni kell, nem lehet 0-tól 24 óráig használni. Ha szőlőskert lesz, se pázsit, se árnyék nem lesz itt, onnantól kezdve nem lehet parkként használni, leülni és könyvet olvasni. Azt gondoljuk, rendkívül drága, nehezen fenntartható kert lesz, jóval kisebbet is alig lehet fenntartani.”
Utalt rá, a petíciójuknak már 4000 aláírója van, 60 fa kivágását tarthatatlannak tartják.
A Levegő Munkacsoportot képviselő Vargha Márton hozzátette:
„Mi nagyon ellenezzük, hogy mélygarázs épüljön, ami vonzó lenne az autóknak, a dugókat csak fokozná. Ha állami tulajdon ez e terület, nem értem, miért hanyagolta el az állam. Ha az állampolgárok tulajdona, a hozzá közel lakóknak legyen jó itt.
Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese szerint a közterületek használata nem csak szakmai ügy, laikusoknak is beleszólást kell biztosítani. Elmondta:
„Fontos, hogy ezt a területet úgy újítsuk meg, hogy a széleskörű használata ne csorbuljon.
Helyes, ha inkább az önkormányzatnál van egy ilyen terület kezelése, ott tudják jobban, a környékbelieknek mire van szükségük. Egy ilyen típusú szőlőskert nagyon drága fenntartású egy mélygarázs tetején, ezt a pénzt jóval hasznosabban el tudnánk tölteni. Itt nemzeti kincsről van szó, azt szeretném, ha erős kompromisszumok születnének.”
Jordán Renáta helyi lakos, a Közösen a Vároldalért csoport tagja nem érti, miért kell egy pihenőparkot feltölteni funkcióval? Hozzátette:
„A park funkciót erősítő infrastruktúrát fejlesszék, hogy kulturált városi park legyen belőle. Sérelmezem kutyásként is, hogy a kutyákat kitiltanák. A környékbeli lakókat nem kérdezték meg, az eddigi találkozásokat kiprovokáltuk.”
Kőrösi Gábor minderre reagálva úgy fogalmazott:
„Autómentes vár koncepcióján dolgozunk.
Visszaadtuk az embereknek a várat, bárki, aki ott jár, ámulattal beszél róla. A Hilton alatt épül kutyafuttató, mi azt szeretnénk, ha ez egy közösségi kert lenne. Hetven gyümölcsfa ültetése ad árnyékot („De mikor?” – kérdezték a hallgatóságtól).
További kritikaként elhangzott: 30 évre tervez a jelenlegi hatalom, amire nincs anyagi forrás biztosítva.
Nem számolnak egy másik hatalommal, ami majd nem akar pénzt szánni erre. A megjelent ifjú édesanyák úgy érzik, a most itt lakó kisgyermekes családok érdekeit is figyelembe kellene venni, ellencivilek is felszólaltak viszont:
„Miért erőltetjük ezt a park fílinget, amikor most sem parkként működik ez a hely, hanem egy rézsű, amin átjárnak?”
A fórum lakossági oldaláról az Átlátszó munkatársa elmondta, öt hónapja próbál levelezni a Várkapitánysággal, különösebb eredmény nélkül. A Hauszmann-programból kilépett építész szerint:
„A fejünk fölött készül egy olyan valami, amiről senkit nem kérdeztek meg.”
A két órásra nyúló programot az első sorban helyet foglaló a táj- és kertépítész mérnök végzettségű V. Naszályi Márta, a kerület polgármestere zárta, először is a beruházás képviselőihez fordulva:
„Bátor tett volt ide jönni.
Szakmailag sok érdekes dolog hangzott el, itt ne fejezzük be, folytassuk a lakossági fórumokat. Azt kérem a Várkapitányságtól, hogy válaszoljon a jövőben a kérdésekre, mi kitesszük a közösségi felületekre. Akkor van értelme az ilyen beszélgetéseknek, ha igazat beszélünk.”
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán