A különböző típusú hulladékok közül a műanyag hulladék mennyisége növekszik a legnagyobb mértékben a Földön. A PET palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használnak világszerte, ezek többsége fél óra alatt a szemetesben végzi. A műanyagokat ráadásul újra hasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. Néhány nap, és újra itt a Műanyagmentes Július.
Több mint négy és fél tonna hulladékot termel évente átlagosan egy európai állampolgár, ennek a tetemes mennyiségnek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag. Magyarországon 30,5 kilogramm jut utóbbiból egy főre, az újrafeldolgozás sem túl hatékony.
„Ez csak egy kis eldobott szemét – mondta hétmilliárd ember. És valóban: ha tíz magyarból hetente egy lemondana egy műanyag palackról, akkor egy évben 52 millió palackot nem használnánk fel. Nem túl ambiciózus célkitűzés, de látszik, hogy kis célközönséggel is hatalmas sikereket lehet elérni” – mondta Mihály Eszter fenntarthatósági szakértő a Very Important Planetnek.
A „Műanyagmentes Július” kezdeményezés számos lehetőséget kínál a csatlakozók számára. Vihetünk magunkkal a vásárláshoz vászontáskát, kosarat, tároló üvegeket, így elejét vehetjük, hogy újabb műanyagszatyor kerüljön haza a háztartásba.
A zöldségeket és a pékárut sem kell feltétlenül műanyag zacskóba tenni, magunk is készíthetünk erre többször használatos eszközt.
Az eldobálás kultúrájából persze nem könnyű kilépni, de elég csak arra gondolni, hogy a PET palackoknak mindössze egyharmadát hasznosítják újra, a többi a szeméttelepre kerül, ahol 450 évig tart a bomlási folyamat.
„A csomagolóanyagokat egész életciklusuk alapján kell vizsgálni. Lehet olyan természetes alapanyag, aminek aránylag drága az előállítása, de amikor szemét állapotba kerül, akkor jóval kisebb problémát okoz. Egy bevásárláskor használt textilzsák több mint hétezer műanyag zacskót helyettesít” –tette hozzá a szakember.
Hazánkban 2021 júliusától betiltanak számos egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az ilyen italcsomagolások is visszaválthatóak lesznek.
A központi szabályozás azonban önmagában semmit sem ér, ha nincs egyéni és kollektív felelősségvállalás.
„Óriási lépés, hiszen megmutatja, hogy a jogszabályozásnak mekkora ereje van. Többek között a nagyvállalatok esetében szükség van arra, hogy rákényszerítsék őket, hogy mit használjanak elviteles ételek esetén. A jogszabály önmagában még nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, milyen újratölthető megoldásokat lehessen alkalmazni, hogy valóban el lehessen indulni a fenntarthatóság útján” – tette hozzá a szakember.
A műanyagokkal a legnagyobb probléma az, hogy újrahasznosítás során veszítenek a minőségükből, ami élelmiszer biztonsági szempontból aggályos. Ráadásul nagy részük lebomlani sem képes, csupán részecskékre aprózódnak, azaz mikroműanyaggá alakulnak át.
A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással.
„2020-ban elindult valami Magyarországon, egyre erősebb a társadalmi felelősségvállalás a nagy cégek részéről. Főként a fogyasztói edukáció terén érezhető a haladás, de a példamutatást is el kell várni tőlük, ezt még hiányolom.
Egy nagyvállalatnak pontosan meg kell mutatnia mit tesz a fenntarthatóságért, hogyan mozdul el a zöld irányba, ami azért is fontos, mert a jogszabályokat is hozzájuk kell igazítani.
Kíváncsi vagyok ki lesz az a „first mover”, aki először dob majd ki olyan terméket kidobni a piacra, amit majd a többiek megpróbálnak beérni” – mondta Mihály Eszter.
A sok szemét túlnyomó része az élővizeinkben végzi, legtöbbször a bálnákról, teknősökről és halakról hallhatunk, akik hatalmas veszélynek vannak kitéve a műanyagszennyezés miatt. Ijesztő, hogy hetente körülbelül öt gramm mikroműanyagot fogyasztunk, ételeinkkel és italainkkal visszük be a szervezetünkbe. A szervezetünkre gyakorolt hatását még vizsgálják a tudósok, de különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy semmiképpen sem egészséges.
Borítókép: Pixabay/ meineresterampe