Bedros J.Róberttel, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnökével, a Szent Imre Oktatókórház főigazgatójával és Simonyi Gáborral, a Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetőjével készített interjút a Növekedés.hu.
Magyarország meglehetősen rosszul áll az elhízási adatok tekintetében: vezetjük az európai rangsort, világszerte pedig a 4. helyen állunk, mivel nemrég Új-Zéland letaszított minket a 3. helyről. Az interjú szerint a változás nem annak volt köszönhető, hogy ennyire lefogyott nemzetünk, hanem annak, hogy az új-zélandiak ennyire meghíztak. A pandémia csak ráerősített a már meglévő kedvezőtlen tendenciákra. A digitális oktatás, a „home office” együtt járt a testsúly növekedéssel. Hazánkban átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettünk súlyosabbak.
A lap szerint statisztikai adatok és az eddigi tudományos kutatások alapján egyértelműen kimutatható, hogy komoly kockázatot rejt az elhízás a koronavírusos megbetegedések kimenetelét illetően.
Egy 400 ezer beteg adatait összegző tanulmány szerint az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba, 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket, és 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük.
Az Elhízás Világszervezet adatai szerint a koronavírussal összefüggő halálozás tízszer magasabb volt azokban az országokban, ahol a népesség több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott volt. A koronavírussal összefüggésben, a világon a legnagyobb adatbázissal rendelkező amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói egyenesen arányos összefüggést igazoltak a túlsúly és koronavírus halálozása között. Példaként megemlíthető, hogy Vietnámban volt a legalacsonyabb a koronavírus halálozás, de a világon itt a második legkevesebb a túlsúly gyakorisága. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a túlsúly és az elhízás együttes gyakorisága 67,9 százalékos, – Vietnámhoz képest-, a 100 ezer lakosra számított halálozás majdnem négyezerszerese volt.
Borítókép: Pixabay/Engin_Akyurt