Fábián István kémikust indítja az ellenzéki előválasztáson a Hajdú-Bihar megyei 1-es számú választókörzetben a Párbeszéd és az MSZP. Ha a Debreceni Egyetem volt rektora sikerrel veszi az az első akadályt, feltehetően Kósa Lajossal találja magát szemben. Interjú.
Érdemes politizálni ma egy magyar felsőoktatási intézményben?
Az egyetemeken a pártpolitizálás mindenütt tiltott, de ezzel sajnos együtt jár az is, hogy nem lehet közéleti kérdéseket megvitatni. Nincs meg a lehetősége annak, hogy összeüljön több tucat értelmes ember és megbeszéljen fontos kérdéseket, pártpolitikától függetlenül. Azzal természetesen egyetértek, hogy a politikai erőknek tilos felhasználniuk az intézmény infrastruktúráját kampány célokra. Sajnos egyre több helyen azt látom, hogy miközben az egyetemistáknak tiltott az intézményen belüli politizálás, az egyetem vezetősége a hatalomhoz dörgölőzik, vélt vagy valós előnyök érdekében.
Kihat ez a fajta viselkedés a finanszírozásra is?
A pénz az egésznek a motorja, a kormány elhitette az egyetemekkel, hogy csak akkor van pénz, ha lojálisak az intézmények.
Valójában azonban akkor sincs. A világ civilizáltabb felén ez nem így történik, máshol jól definiált feladatai vannak az intézményeknek, létező dolog az önállóság és az autonómia.
A fővárosba tervezett kínai egyetem úgy tűnik nem küzd majd finanszírozási, illetve ideológiai problémákkal, amennyiben megvalósul.
A Fudan esetében sem biztosított az ideológiamentesség, de nem az egyedüli probléma. Az intézmény most kötött stratégiai szövetséget a kínai kommunista párttal, az egyetem vezetőinek a nyilatkozatai is természetesen összecsengenek a pártvezetők szavaival. Teljesen egyértelmű, hogy ez egy előretolt helyőrség. A finanszírozása is elfogadhatatlan, hiszen 26 hektár földet kapnak, a magyar állam Kínától vesz fel hitelt a beruházásra, amiben kínai lesz a beszállító és a munkaerő is. Ez teljesen abszurd!
Ha a Fudan ide akar jönni, akkor fektessen be, mint ahogy azt tette egykor a CEU.
Más példa is akad, vannak kihelyezett kampuszok a világban, de azokat mindig az anyaintézmény hozza létre és üzemelteti. A kínaiak az ehhez hasonló együttműködéseket politikai céljaik érdekében kezdeményezik, és arra is utalnak adatok, hogy ilyen esetekben az intézményekhez kapcsolódó hírszerzési tevékenységet is folytatnak. Jelen esetben az Európai Unión belül kiépítenek egy bástyát.
De ezen túlmenően van még egy probléma, ami csak ritkán kerül szóba, az, hogy a Fudan létrehozásával a magyar egyetemek versenyhátrányba kerülnek a nemzetközi piacon.
Például a Debreceni Egyetemen évente sok milliárdot hoz a fizetős hallgatók képzése, a befolyt összegek hozzájárultak az intézmény és a város fejlődéséhez is. A kínai egyetem is ugyanazt a piacot célozza meg, ami azt jelenti, hogy ebből a tortából egy jelentős szeletet hasít majd ki. Arról nem is beszélve, hogy várhatóan többszörös bért tud majd adni az oktatóinak, így a szakma krémjét is elvihetik.
Magyar Rektori Konferencia nem tud tenni semmit ez ellen?
A Magyar Rektori Konferencia mára egy súlytalan testületté vált, korábban sem volt meghatározó az érdekérvényesítése, de volt legalább néhány közös állásfoglalás, ami a hosszú távú érdekeket szolgálták. Másrészt a kormány sem nagyon foglalkozik azzal, hogy mit mond a szervezet.
Mi lesz a Nyíregyházi Főiskolával?
Mindig vannak zseniális ötletek, aztán a többségük sosem valósul meg. Még a debreceni rektori időszakomban merült fel a vidéki zászlóshajó modell, ami azt jelenti, hogy a régiók nagy központi egyetemeinek a fennhatósága alá kerültek volna a környező főiskolák. A programmal Maruzsa Zoltán keresett meg, és 2012-ig el is kezdtük kidolgozni az akkor még nyíregyházi főiskola integrációján. A Debreceni Egyetem centenáriumi ünnepségen azonban Orbán lefújta az egészet, úgy, hogy az államtitkára sem tudott róla.
A probléma nem oldódott meg, nem tudni, hogyan lehet feltölteni hallgatókkal a Nyíregyházi Egyetemet.
Amikor nincs elég pénz a felsőoktatásban és nincs elég hallgató sem, akkor összevonásokat kell kezdeményezni, és nem új egyetemeket létrehozni.
Nem is kell ennyi diploma?
Kell, csak a képzésnek kell koncentráltabbnak lennie. A diplomások részarányát illetően Magyarországot köti a vállalása, de az uniós átlagot meg sem közelítjük, sőt mostanában visszaesés is tapasztalható. Úgy látom, hogy a kormány oktatáspolitikájában Parragh Lászlónak meghatározó szerepe van, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig azt mondja, hogy kevés a középfokú szakképesítésű Magyarországon.
A létszám növelését azonban nem a felsőfokú végzettségűek rovására kellene megtenni, hanem a képesítés nélkülieket kellene felzárkóztatni.
Amelyik országnak magas az átlagos képzettségi színvonala, annak a gazdasági fejlődése is garantált.
Miért választ közéleti tevékenységet egy elismert egyetemi oktató?
Mindig megvolt az elkötelezettségem, az egyetemen belül is számos testületnek voltam választott tagja, leginkább mások biztatására. Általában akkor fogalmaztam meg kritikát, amikor úgy éreztem, hogy rosszul mennek a dolgok. Az Orbán-kormány döntéseivel kapcsolatban ezt már 2010 környékén kezdtem megtapasztalni.
Amikor három évvel később a rektori megbízásom megszűnt, több politikai funkcióval is megkínáltak, de minden esetben nemet mondtam azért, mert nem akartam feladni a szakmai munkámat. Ettől függetlenül nem határolódtam el a politikától, az elmúlt években a különböző ellenzéki pártok és képviselők megkeresésére egyre gyakrabban fogalmaztam meg a véleményemet felsőoktatással kapcsolatban.
Emellett hat évig az MTA elnökségének a választott tagja voltam, abban az időszakban amikor lenyúlták az akadémiai kutatóintézeteket. Arra jöttem rá, hogy változtatni kell a helyzeten, vállalni kell a közéleti, politikai szerepet.
Milyen programmal készül az ellenzéki előválasztásra?
Sokan azt mondják, hogy Debrecen jól fejlődik, és valóban vannak eredmények, de a befektetett pénzmennyiségből messze nem hozták ki azokat az eredményeket, amelyekre lehetőség volt. Bizonyos ágazatokban a gondok egyre súlyosabbak, az egyik a közösségi közlekedés, ahol nincs rendesen megszervezve a forgalom, rossz az utak minősége. Volt egy olyan terv, hogy kialakítanak egy intermodális központot, ami lényegében azt jelentette, hogy összevonják a vasútállomást és a buszpályaudvart, de ebből csak annyi valósult meg, hogy rengeteg pénzt költöttek tervekre.
A beruházásokra egyébként is jellemző, hogy ha meg is valósulnak, akkor is évekkel később, drágábban, mint ahogy azt ígérték.
A Latinovits Színháznak például tíz éve kellett volna elkészülnie, most úgy néz ki, hogy a szalagátvágás a következő választásig talán megtörténik.
Milyen feladatokat határoznak meg a város környezeti adottságai?
A város büszkesége a Nagyerdő, ennek a központi része a Békás-tó, amit az elmúlt időszakban rendbe hoztak. A terület többi részével azonban nem foglalkoztak, emiatt a terület kiszáradása reális veszélynek tűnik, és ez a probléma nem egyedi, a Vekeri-tó környékén is jelentkezik. Talán a legnagyobb kihívás a levegőszennyezettség. Ebből a szempontból a város adottságai nem jók, de a közlekedés jobb szervezettségével, zöldövezetek kialakításával a helyzet javítható lenne.
A járványkezelésben kiemelt részt vállalt Debrecen.
A vakcinagyár körül elég komoly kérdések merülnek fel, most nem látom a működtetéshez szükséges kellő számú szakképzett munkaerőt. Arról is folyik még a vita, hogy melyiket gyártsák, ebben nem is akarok állást foglalni, de azt figyelembe kell venni, hogy a kínai vakcinával kapcsolatban elég sok kérdés vetődött fel az elmúlt hetekben.
Az egyetemi kutatási területe hogyan kapcsolódik a környezetvédelemhez?
Olyan környezeti kémiai reakciókkal foglalkozom, amelyek többek között a vízkezelést, tisztítását érintik. Ezek alapkutatások, de vannak gyakorlati területek, ahol fel lehet használni az eredményeket. Ilyen például a funkcionalizált aeorgélek kutatási program, amit tizenöt éve indítottam el itt az egyetemen.
Nemrég sikerült vízből higanyvegyületeket eltávolítanunk, ezt a folyamatot szennyezett talajok tisztításánál is lehet alkalmazni.
A ma már nemzetközileg is elismert kutatócsoport tevékenysége eléggé szerteágazó, az eredményeinket gyakorlatban a gyógyszerészetben, vagy akár az iparban is lehet hasznosítani.
Milyen esélye lehet az ellenzéki jelöltnek az egyik vidéki fideszes fellegvárban?
A szavazóbázis Debrecenben is megosztott. Kósa Lajos még polgármesterként ért el eredményeket, amit nem lehet, és nem is kell tagadni, de az utóbbi években olyan ügyei kerültek nyilvánosságra, amelyek komolytalanná teszik a személyét. Ezzel szemben egyetemi munkásságom miatt engem komoly embernek tartanak.
A város választóinak azt kell eldönteniük, hogy egy kétes, simlis ügyekkel terhelt régi politikai szereplőt támogatnak, vagy egy olyan embert, akinek nemzetközi tapasztalatai, elismert szakmai eredményei vannak, és rálátása a mindannyiunkat érintő napi problémákra is.
Borítókép: VIP