Napjai vannak hátra a szívószálaknak, de még nem szabadulunk az egyszer használatos műanyagoktól

Mire véget a labdarúgó- Európa-bajnokság, az egyszer használatos műanyagok jelentős részét betiltják. A változás természetesen nem egyik-napról a másikra következik majd be, az árukészletek csak hónapok alatt fogynak el, de van idő megszokni az újabb termékeket. A környezetvédőknél még sincs hurráoptimizmus, az alternatívaként megjelenő biológiailag lebomló műanyagból készülő termékek ugyanis továbbra is az egyszer használt, majd szemétbe kerülő kategóriába esnek.

Elkezdődött a visszaszámlálás, jövő hónaptól már tilos forgalomba hozni bizonyos egyszer használatos műanyag eszközöket. A többi között a szívószálakat, evőeszközöket, tányérokat, az expandált polisztirolból készült ételes dobozokat, illetve az 50 mikron falvastagságnál vékonyabb műanyag zacskókat. 

„Mivel uniós irányelv szabja meg a határidőt, mindenki fel volt készülve. A járvány miatti többletfeladatok kicsit hátráltatták ugyan a kereskedőket a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási feladataik elvégzésében, de a követelmények ismertek voltak.

Felmerülhetnek még gyakorlati kérdések, de összességében zökkenőmentes átállásra számítunk”

– mondta a Very Important Planetnek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A tilalom az újabb készletek beszerzésére vonatkozik, a július 3-i határidő nem jelenti azt, hogy az eszközöket onnan nem lehet kapni. Az üzletekben lévő készleteket természetesen hónapokig árulják majd. fogják.

Vámos György nem tart az árukészletek felhalmozásától, szerinte a vásárlók többsége tisztában van azzal, hogy a termékeket kivonják a forgalomból, így a kereskedők sem vállalnak felesleges kockázatot.

„Az a sajtóban terjedő hír, hogy az eladótérben lévő műanyagzacskók beszüntetése miatt drágulás jön, nem fedi a valóságot. A termékdíj változhat, de ettől függetlenül a csomagolóanyag költsége a termék értékéhez képest csekély, a kereskedők pedig ezeket a költségnövekedéseket más módon ellensúlyozzák, azért, hogy ne kelljen árat emelni. Ha valaki mégis magasabb árat tapasztal, annak nem a műanyag zacskó kivonás az oka, hanem feltehetően alapanyag drágulása” – mondta a főtitkár.

Az egyszer használatos műanyag poharak kora is lejárt, ezek forgalomba hozatalát januártól tiltja a rendelet.

„Jobban örültünk volna, ha az eredeti koncepció marad, amit közel negyedmillió ember támogatott, a Greenpeace petíciójában, hogy legyenek végérvényesen betiltva a nejlonzacskók. De még így is előrelépés, hogy sok egyszer használatos műanyag tűnik el. Azt is reméltük, hogy betiltják az összes műanyagpoharat is, de az csak 2023-ban valósul meg. Nagyon várjuk a betétdíjas rendszert, amit a Parlament már megszavazott.

A visszaváltási díjat bevezetik a PET palackokra, alumíniumdobozokra és italkarton-csomagolásra, valamint az eldobható üvegekre is”

– mondta lapunknak Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A biológiailag lebomló műanyaghulladék szelektív gyűjtése nem megoldott, nincsenek kialakítva a gyűjtőpontok. A termék komposztálható és újra felhasználható, de ha a hulladékégetőbe kerül, akkor biomasszát égetnek, amennyiben a műanyaghulladék közé keveredik, akkor nehezítheti az újrahasznosítást. Az új jogszabály értelmében a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskók eltűnnek, az ennél vékonyabbak, a „kiflisek” termékdíját hússzorosára emelik.

„A műanyag zacskókat részben betiltották és megadóztatták. Attól tartunk, hogy miután a biológiailag lebomló zacskókra negyedannyi termékdíjat vezettek be, azok terjednek majd el. Ezeket nem fogják összegyűjteni és komposztálni, azaz gyakorlatilag ugyanúgy szemét lesz belőlük. Az is probléma, hogy ha bedobják a szelektív gyűjtőbe, akkor azt elszennyezik, hiszen ezeket a lebomló műanyagokat nem lehet újra feldolgozni” – tette hozzá.

A Humusz Szövetség is az egyszer használatos kultúra felhagyására szólít fel. A civil szervezet honlapján közzé is tették azt a helyi, országos és európai szintű állami döntéshozóknak szóló nyílt levelet, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok írtak alá.

„Fontos, hogy fogyasztói és gyártói szinten is legyenek nagyobb léptékű változások a műanyaghasználat területén. Vissza kell szoknunk a tartós eszközök használatára. A hulladékmegelőzés irányába akkor tudunk előre lépni, ha leszokunk az egyszer használatos termékekről, legyen az műanyag, bambusz vagy papír. Sajnos Magyarországon még nincs kiépülve a lebomló, vagy növényi eredetű műanyagból készült egyszer használatos termékeknek a hulladék kezelése” – mondta Merza Péter a Humusz Szövetség alelnöke.

A legegyszerűbb megoldás, a papír és a fa használata lenne, de ezeknek a termékeknek az előállítása jelentős környezetterhelést jelentene, az árat emelő hatásukról nem is beszélve.

A körkörös gazdasági modellhez leginkább illeszkedő visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata pedig számos területen nehezen alkalmazható.

„Nem a mindent megoldó, de mégis fontos lépésnél tartunk. Ezek a szabályozási keretek tudják elősegíteni, hogy további lépésekkel egyre jobban meg tudjuk közelíteni a fenntartható rendszerek elterjedését. Továbbra is nagyon fontos a forgalmazók, a gyártók és a fogyasztók szemléletformálása” – mondta Merza Péter.

Borítókép: Rácmolnár Milán