Néhány napja Balatongyörök környékén elszaporodtak a fonalas kékalgák, a vízmintákból esetenként ki is mutatták a fürdőzéshez megengedettnél 25-50 százalékkal magasabb A-klorofill-koncentrációt, amely az algásodás fő mutatója – ismertette a szerdai vízminták eredményét Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.
A tipikusan vízfelszínen, partközelben megjelenő kora nyári kékalga pár nap alatt eltűnt, majd kedden ismét felbukkant, ezért szerdán vízmintákat vettek a kutatók a keszthelyi és a szigligeti medence több pontjáról, ahol már 22-23 Celsius-fokosra melegedett a víz. A csütörtöki eredmények már azt mutatták, hogy a szeles időjárás hatására eltűntek az algák.
A mostanihoz hasonló algásodás visszatérő jelenség a Balaton partjainál, de tavaly és a korábbi években inkább július elejére volt jellemző.
Ez a fonalas kékalga nem az a faj, amelyik 2019-ben a nagy algavirágzást okozta, de mint a fonalas kékalgák többsége, időnként termelhet toxint – mondta a kutató. Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszak műholdas felvételei szerint a tó közepén sehol nem volt eddig algásodás. Arra a kérdésre, kell-e számítani a nyáron a vízminőségre nem csak lokálisan kiható algásodásra, a kutató azt válaszolta: egyelőre nincs elegendő adat és megfelelő monitoringrendszer arra, hogy ezt modellezni lehessen, előrejelzést készítve.
„Meglátásunk szerint az algák táplálékául szolgáló foszfor jelen van a Balaton üledékében, de az, hogy milyen mértékben szabadul fel, alapvetően az időjárástól függ. Annyi tudható, hogy ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, az kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak. Most, a kora nyári időszakban inkább lokális, part menti algásodára lehet időnként számítani, ami kisebb szél hatására el is tűnik” – közölte a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. (MTI)
Borítókép: Pixabay/milesz