A Greenpeace németországi szervezete Dél-Amerikából származó gyümölcsöket tesztelt. Az eredmény még a szakembereket is megdöbbentette: a vizsgált tételek nagy része tartalmazott növényvédőszer-maradványokat, sőt, némelyik túllépte az egészségügyi határértéket is. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha a közeljövőben életbe lép az úgynevezett Mercosur megállapodás, még több mérgező áru érkezhet az Európai Unióba – tudósít a legnagyobb német országos napilap, a Süddeutsche Zeitung.
Ki ne szeretné az egzotikus gyümölcsöket? A mangó, a lime, a papaya már jó ideje nem számít ritkaságnak, hiszen hozzátartoznak a szupermarketek kínálatához. Ráadásul a népszerű gyümölcsök kereskedelmi forgalma az utóbbi években folyamatosan nőtt. A szerepük ezért az Európai Unió és négy dél-amerikai ország alkotta közösség, a Mercosur közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodás szempontjából is hangsúlyos.
Az egyezményt az EU Brazíliával, Argentínával, Paraguay-jal és Uruguay-jal kötötte meg még 2019 nyarán, jelenleg a hatályba lépésről szóló tárgyalások zajlanak. A dél-amerikai államok azt várják tőle, hogy agrártermékeiket szélesebb körben fogják tudni értékesíteni. Az európai országok pedig a többi között több növényvédő szert, és gépjárművet szeretnének exportálni.
Laboratóriumi vizsgálatokat rendelt a Greenpeace
A Greenpeace olyan Brazíliából származó, szúrópróbaszerűen kiválasztott gyümölcsöket vizsgáltatott be, amelyek tavasszal a német zöldség-gyümölcs standokon is elérhetőek voltak.
Az eredmény: 70 gyümölcsből 59 tartalmazott növényvédő szereket.
Összesen 35 -féle hatóanyagot különítettek el – olvasható abban a jelentésben, amelyet a környezetvédelmi szervezet nemrég hozott nyilvánosságra.
Négy esetben ráadásul olyan mennyiségben, ami túllépi a törvényben maghatározott határértéket is. Az esetek kétharmadában több hatóanyagot is találtak, az egyik papayában például 9 különböző szert mutattak ki.
A német Greenpeace papayát, dinnyét, fügét és lime-ot választott, az elemzéssel pedig két különböző, független laboratóriumot bíztak meg. A szakemberek olyan hatóanyagokat is kimutattak, amelyek használata tiltott az Európai Unióban. Ilyen például az imidakloprid vagy a klorfenapir nevű rovarölő. A dolog pikantériája, hogy ezeket a többi között a német Bayer-konszern, valamint a BASF vegyipari cég is gyártja. A Greenpeace szerint a gyümölcsökben található hatóanyagok közül 12-őt a Bayer-csoport hozott forgalomba, 7-et pedig versenytársuk, a BASF.
„Még a német vegyianyaggyártó óriások is kárt okoznak Brazíliában az embereknek, állatoknak és a természetnek. Ez egy mérgező körforgás, hiszen a szennyezett gyümölcsök visszakerülnek Németországba, a gyümölcssalátánkba”– fogalmazta meg kritikáját Jürgen Knirsch, a Greenpeace kereskedelmi szakértője a Süddeutsche Zeitung hasábjain.
A Greenpeace szerint 2019-ben legalább 915 millió Euró értékben exportáltak az unióból a Mercosur-térségbe növényvédő szereket. Nagy-Britannia és Franciaország mellett pedig Németország áll az élen.
„A német vállalatok által Brazíliában értékesített vegyszerek több mint kétharmadát a legveszélyesebb növényvédő szerek közé sorolják” – érvelt Knirsch a német napilapnak Ezek közül az Európai Unióban számos hatóanyagot nem hagytak jóvá.
„Németország ennek ellenére biztosítja a lehetőséget, hogy ezeket a mérgező szereket Brazíliába exportálják, hiszen a német vegyipari óriások ezzel jelentős profitra tesznek szert”– tette hozzá a szakértő.
Knirsch ezért a Mercosur egyezmény felfüggesztésére szólít fel. Az egyezményről nemsokára Brüsszelben tanácskoznak majd az uniós államok kereskedelmi miniszterei. A kereskedelmi szerződés körül egyébként állandóak a viták, nemcsak az uniós tagállamok kormányai körében, hanem az Európai Parlamentben is ellenállásba ütközött. A kritikusok azt vetik a brazil kormány szemére, hogy elősegíti az Amazonas környéki erdők irtását. Sokan attól tartanak, hogy még inkább kiélezné a problémát, ha ratifikálnák az egyezményt. Ez vonatkozik a Dél-Amerikába irányuló növényvédőszer-exportra is.
A növényvédőszer-gyártók tiltakoznak a környezetvédők vádjai ellen
„A Bayer 2012 óta nem értékesít olyan növényvédő szereket, amelyeket a WHO különösen mérgezőnek minősített” – mondta a vállalatcsoport egyik szóvivője. Egyébként a nyilatkozataik szerint a Bayer-csoport és a BASF szerte a világon kínál a gazdálkodóknak olyan tanfolyamokat, amelyeken elsajátíthatják a gomba- és rovarölő anyagok, valamint a gyomirtók szakszerű alkalmazását.
„Az élelmiszer-biztonság számunkra elengedhetetlen. Bízunk a hatóságokban, és az élelmiszer-ellenőrző rendszerben, amelyek biztosítják, hogy biztonságos és egészséges élelmiszerek álljanak a rendelkezésünkre” – tette hozzá a BASF képviselője.
Válasszuk a magyar bio élelmiszereket!
Nagy a valószínűsége annak, hogy a hazai boltokban kapható egzotikus, nem bio minősítésű gyümölcsök is hasonlóan szennyezettek, mint Németországban – mondta a Very Important Planetnek a Greenpeace magyarországi szervezetének agrár- és élővilág-védelmi témafelelőse.
Rodics Katalin hozzátette: itthon hasonló vizsgálatokat nem végeztek, ezért teljes biztonsággal nem lehet kijelenteni, hogy a Dél-Amerikából Magyarországra importált nyers élelmiszereket is növényvédő szerekkel kezelték. De mivel globalizált piacról van szó, nagy az esély arra, hogy ugyanabból a forrásból érkeznek a termékek.
A szakértő azt javasolja, inkább ne fogyasszunk itthon se mangót, se papayát, se avokádót, se más déligyümölcsöt, hiszen nemcsak az előállításuk, hanem a szállításuk is óriási környezetterheléssel jár.
„Azokban az országokban, ahol ezeket termelik, olyan mennyiségben állítják elő, ami már az élővilág rovására megy, ráadásul a helyi lakosok számára a megemelkedett árak miatt gyakorlatilag elérhetetlenné váltak.
Nem beszélve arról, hogy a gyümölcsöket éretlenül szedik le, hiszen megromlanának, mire Európába érnek.
Ezért se a vitaminok, se a tápérték tekintetében nem hasonlíthatóak össze a magyar eperrel, vagy cseresznyével” – mondta Rodics Katalin. Szerinte az egészségünk érdekében mindenképpen a hazai vegyszermentes, azaz bio élelmiszereket kell előnyben részesítenünk.
„A növényvédő szerek határértékét egyenkét határozzák meg, de arra vonatkozóan nincs előírás, hogy összesen hányféle növényvédő szert használhatnak, amelyek egymással akár kölcsönhatásba is léphetnek. Az egészségkárosító hatásuk tehát kiszámíthatatlan. Az egyetlen járható út az, hogy nem használunk ilyen vegyszereket, és ökológiai módszerekkel termelünk”– tette hozzá a szakember.
Borítókép: Pixabay/ Pexels