Elöljáróban
Van egy egyszerű formula: Demokrácia ott van, ahol szabad választások vannak. A szabad választásnak pedig van egy megkerülhetetlen feltétele – nevezetesen, hogy a szavazáson alulmaradt fél elfogadja a választások eredményét. Ezt az alapvetést húzta át brutálisan Donald Trump. A 2022-es választásra készülve – minden Cassandráskodás nélkül – érdemes feltenni a kérdés, előfordulhat-e hasonló hazánkban?
Átlépés a tiltott zónába
A politikában nem ritka, hogy a vesztes fél mellébeszél. Nagyon ritkán láttunk olyat, hogy egy választási vereség után az alulmaradt politikai erő képviselője egyszerűen azt mondja, hogy a versenytársa jobb volt és ezért kapott több szavazatot. Gyakran előfordul valamilyen sugalmazás, valamilyen nem teljesen kibontott motívum lebegtetése, amivel – pláne szoros versenyeknél – megmagyarázzák a vereséget. A győztes mellébeszélt, félrevezette a választópolgárokat, az emberek apatikusok, a sajtó egyoldalú volt, stb.
Az ilyen az gyakori, ám az esetek túlnyomó többségében – ha nem banánköztársaságról van szó – ezek a vádak vagy sugalmazások mindig megállnak egy bizonyos pontnál, nem lépnek át a tiltott zónába, vagyis nem állítják azt, hogy csalás történt és a választás eredménye illegitim vagy érvénytelen.
Nem, ez nem Rejtő regény…
Jelenleg Arizonában legnépesebb megyéjében (Maricopa County) zajlik a 2020-as amerikai elnökválasztáson leadott szavazatok újra számlálása. Az eljárás és eredményei momentán titkosak. Azokat az Arizona-állambeli szenátus felügyeli, illetve egy Cyber Ninjas nevű magáncég bonyolítja. Az újra számlálásra annak ellenére kerül sor, hogy már korábban kétszer újra számolták a szavazatokat és megerősítettek az eredeti választási eredményeket, továbbá, hogy Donald Trump és szövetségeseinek minden egyes témában indított perét a bíróságokon alaptalannak ítélték.
A Cyber Ninjas részvétele az újra számlálásban elég nagy vihart kavart, mivel a cég alapítója, Doug Logan a közösségi médiában már többször megalapozatlanul választási csalásokat hirdetett és támogatta például a michigani választási eredmények megdöntésére irányuló erőfeszítéseket is. Bár felmerülhet a kulturális képzavar veszélye, de Logan a „kiber-ninjákat” egy keresztényi társaságként definiálta, elmondva, hogy ahogyan Krisztus is szolgált, úgy ők is szolgálatot teljesítenek, amikor küzdenek a gonosz hackerek ellen. Szintén Doug Logan volt fő szószólója annak az összeesküvés-elméletnek, miszerint egy – a néhai venezuelai diktátorhoz-, Hugo Chavezhez kötődő vállalat megmanipulálta az amerikai szavazógépeket annak érdekében, hogy ne Trump legyen a választás győztese.
Arizonában amúgy most a Ninják többek között bambuszrost nyomokat keresnek, mivel azt állítják, hogy 40 000 hamis szavazatot Ázsiából csempészték be – márpedig az ott használt papírban kimutatható a bambusz.
Mindezt nem egy Rejtő regényből vagy a hollywoodi burleszk filmből lopták.
Vagy mégsem olyan vicces?
Azt gondolnánk, a legtöbb ember csak röhög az ilyesmin, de sajnos ennél bonyolultabb a helyzet. Már 5 hónap eltelt azóta, hogy Biden hivatalba lépett, de a republikánusok nincsenek közelebb ahhoz, hogy elfogadják a győzelmét. A CNN / SSRS legfrissebb felmérése szerint a republikánusok 70 százaléka (!!) úgy gondolja Biden nem jogszerűen győzte le Trumpot , mindössze 23 százalék véli azt, hogy Biden tisztességesen nyert. A demokraták esetében 97-3 százalék az arány Biden törvényes győzelme mellet, míg a függetleneknél ez 69-27 százalék. Tovább menve, a legújabb Ipsos felmérés szerint a republikánusok többsége, 53 százalék Trumpot tartja az Egyesült Államok valódi elnökének! Elképesztő és ijesztő, hogy Trump „nagy hazugsága” még mindig ilyen erővel bír.
Van-e visszaút?
A január 6.-ai Capitolium-elleni ostrom (melyben 5 ember meghalt, és több tucat megsérült) elsőre fordulópontnak tűnt. Megmutatta mennyire – szó szerint – életveszélyes eljátszani egy olyan hazugsággal, mint hogy csalás történt a választásokon.Néhány napig úgy tűnt, konszenzus van abban, hogy ennek azért már megálljt kell parancsolni.
A mérvadó republikánus vezetők, mint például a képviselőház kisebbségi frakcióvezetője Kevin McCarthy, vagy a szenátus béli republikánusok vezetője, Mitch McConnell közvetlen az ostrom után kemény szavakkal elítélte a támadást, és egyértelműen rámutattak Trump felelősségére is.
De hol van ez ma már…?! Az azóta eltelt néhány hónapban ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a republikánusok táborában továbbra is Trump az úr, és az ő első számú követelménye, hogy mindenki álljon be a „nagy hazugság” mellé és foglaljon állást 1) a választási csalás mellett, 2) amellett, hogy Trumpot nem terheli felelősség a január 6.-ai ostrom miatt. Aki ezzel szembe megy, az repül. Szembeszökő példa volt erre, hogy a képviselőházbeli republikánusok soraiban a harmadik legfontosabb tisztséget viselő Liz Chenney-t (aki mellesleg a korábbi hadügyminiszter, majd Bush alatt alelnök, Dick Chenney lánya) nyomban leváltották pártbéli tisztségéből, mert nem volt hajlandó kiállni a választási csalás történet mellett.
Közvélemény kutatások szerint az ilyen számok és arányok azért rendkívül szokatlanok.
Mindig van egy szélsőséges kisebbség, amely elhisz bármilyen összeesküvés-elméletet, de itt most nem erről van szó, hanem hogy egy politikai tábor többsége elhagyja a realitások világát, és önként bemasíroz a politikai delírium zsákutcájába.
Miért? A válasz nem egyszerű, és nyilván sok tényező játszik szerepet.
Az Üldözött Vezér: Nyilván mindenekelőtt kell egy némi karizmával bíró, de közben gátlástalan vezér, aki hajlandó behazudni, hogy csalás történt. Trump nagyon tudatosan felépített egy paradox személyiséget, aki egyszerre egy „zseniális, ellenállhatatlan örök-győztes”, ám aki ezen közben folyamatosan eljátssza az állandó támadás alatt lévő áldozat szerepét is, biztos, ami biztos. Így, ha tényleg nyer, akkor előre megmondta, ha viszont alulmarad, akkor már arra is megvan a válasz: összeesküdtek ellene, kibabráltak vele, aljas eszközökkel megakadályozták zsenialitásának kibontakozását. Trump már a választási kampány legelején elkezdte mondogatni, hogy márpedig ő csak úgy kaphat ki, ha csalás történik. Sakk matt!
Intenzív polarizáció és törzsi logika: Nyilván egy lagymatag politikai hangulatban nehéz lázba hozni az embereket, pláne rávenni őket, egy olyan határátlépésre, mint amilyen egy választási eredmény nyílt tagadása. De nem ilyen időket élünk! Akár az USA-ban, akár itthon egy páratlanul intenzív polarizáció figyelhető meg. A politikai küzdelem egyre inkább kizárólag egy törzsi logikát követ és egyfajta élet-halál harcként jelenik meg.
A legtöbb ember nem pusztán eltérő véleményen lévő politikai pártok küzdelmeként éli meg, hanem mint a kultúrák, világnézetek, identitások harca.
A küzdelem törzsi és totális és pontosan ebből következik az, hogy átléphetőek a határok, hogy mindent szabad, akár még azt is, ami korábban elképzelhetetlen volt – hogy nem fogadjuk el egy választás eredménye, hogy megrohamozzák a Capitoliumot Washingtonban. Ennek a törzsi politizálásnak középpontjában ugyanis a félelem áll, az a fóbikus vélekedés, hogy ha a másik hatalomra jut, akkor nekem, az én életmódomnak, az én világomnak vége.
Közösségi média: Végül a „nagy hazugsághoz” kell egy olyan közeg, ami lehetővé teszi a komplex összeesküvés elméletek folyamatos táplálását, a törzsi háború folyamatos tüzelését. Ami támogatja az olyan kommunikációs buborékok kialakulását, amelyekben mindenre kiterjedő világmagyarázatok úgy terjedhetnek, hogy más – az ottani valóságnak ellentmondó – információkkal ne is kelljen találkozni.
Ha ez a három megvan, voltaképpen csak el kell gurítani a labdát. Mivel ezek alapvetően zárt rendszerek, amelyek önmaguk folyamatos igazolására épülnek, egy valóságtagadó álláspont kialakulása végül is kicsit sem meglepő.
Az alulmaradt tábornak ugyanis igazolása van szüksége. Kétoldalú eszmecsere és valódi vita már rég nincs, a buborékokból a kritikai hangokat már rég kiszűrték, a várt győzelem elmaradására az egyetlen koherens magyarázat, hogy csalás történt.
Minden más olyan szembesülést, olyan talajvesztést jelent, amit a legtöbb ember pszichésen nehezen visel el. Így hát képtelen módon a tábor a kisebb ellenállás irányába megy, ha a csalás fantazmagóriát hiszi el, mintha a valósággal kellene kiegyeznie. Még hálás is a vezérnek az egérútért. Hiszen így ő is részesül az áldozatiságban, és magyarázatot és megnyugvást talál az összeesküvésben.
Megtörténhet mindez itthon?
Ha pusztán a fenti három alkotóelemeket nézzük, simán. Emlékezzünk vissza amúgy, hogy a jobb oldalon milyen tömegsokk és trauma volt, amikor a 2002-es választások első fordulójában Orbán és a Fidesz alulmaradt. És hogy miközben 2006-ban eleinte csak marginális hangok állították azt, hogy csalás történt, de az egész őszödi-beszéd toposza igenis ezt jelenítette meg a Fidesz táborában. Ez volt az igazolás arra, hogy kikaptak. Nevezetesen, hogy a Fidesz narratívájában Őszöd azt igazolta, hogy Gyurcsányék hazudtak, meghamisították az ország helyzetére vonatkozó adatokat, félrevezették a választókat, vagyis csaltak.
A politikai oldalak törzsisége azóta még sokkal erősebb lett.
- A Fidesz totális politikája nem csupán egy páratlan hatalmi terjeszkedést hozott, de együtt járt a vele szemben állók folyamatos és teljes démonizálásával. A klasszikus populista „mi és ők” logika ennek a modellnek egyik meghatározója, és ez folyamatosan generálja a másik győzelmétől való rettegést.
- Az elmúlt több mint tíz évben az Orbán rezsim és a Fidesz minden eszközzel azt hirdette, hogy egyedül ő hivatott és képes az ország kormányzására, mindenki más nyilvánvalóan inkompetens. A szétaprózódott ellenzék sok esetben valóban súlytalannak tűnt.
- Ez a képet jelentősen támogatta a háromszori győzelem az országgyűlési választásokon, mely létrehozta a verhetetlenség hamis képzetét, és azt a narratívát, hogy ha mégis valaki más győzne, akkor ott valami nem stimmel.
- Ehhez hozzárakjuk az Orbán-féle nacionalista áldozatiságot, nevezetesen, hogy Magyarországot és leginkább az ő kormányát mindenféle kétes külső erő és hatalom folyamatosan fenyegeti és próbálja elbuktatni, a migránsoktól, az EU-n át, Sorosig, akkor igencsak meg vannak az alapomotívumokat ahhoz, hogy egy a választásokon alulmaradó jobboldal eljusson odáig, hogy megkérdőjelezi a választások eredményét.
Ne legyen igazam!!!
Borítókép: Pixabay/1778011