Ha a tél elmúltával magokkal etetjük a madarakat, el is pusztíthatjuk a tojásból kikelt utódokat. Nincs értelme menteni a fiókákat, még akkor sem, ha számunkra úgy tűnik, bajba kerültek. Ha mindenáron segíteni szeretnénk, akkor a fészkek biztonságára ügyeljünk. Érdemes tudni, hogy ha tavasszal vagy nyáron fakivágást tapasztalunk, egyetlen bejelentéssel a környéken élő vadállatok tucatjainak életét óvhatjuk meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszéltünk a költési időszakról.
Aki szereti a természetet, annak a koronavírus-járvány miatti karantén alatt is nagy örömet okozhatott a közelében élő vadmadarak életének megfigyelése. Ezt azonban valóban csak megfigyelni tanácsos.
Gyakran ugyanis még a segítő szándéknak is halálos következménye lehet. Ha például tavasszal és nyáron is teleszórjuk magokkal a madáretetőt, nagy eséllyel éhhalálra ítéljük a közeli fészkekben megbúvó fiókákat.
A látszólag magukra hagyott fiatal egyedeket sem ajánlatos nekünk, embereknek gondozni, hiszen a tapasztalatok szerint nem tudjuk úgy felnevelni őket, mint a szüleik. Azért viszont sokat tehetünk, hogy a vadmadarak nyugodtan költhessék ki utódaikat. Ha ebben az időszakban azt látjuk, hogy valahol bokrokat, fákat vágnak ki, jelentsük a hatóságoknak. A gyakorlat azt mutatja, hogy igenis van következménye.
Ne vágj ki minden fát!
Súlyos természetvédelmi kockázatot rejt magában, ha a szaporodási és vegetációs időszakban végezzük a fák és bokrok metszését, esetleg ki is vágjuk őket. Erre figyelmeztet az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az énekesmadarak, harkályok, baglyok, galambfélék, azaz több tízmillió Magyarországon élő madárpár március-áprilisban kezd fészket építeni, tojást rakni, fiókát nevelni, számos fajnak azonban a nyár folyamán másodköltése is van.
Ez azt jelenti, hogy ha ilyenkor ritkítjuk a növényzetet, gallyazzuk, metsszük, távolítjuk el a fákat, bokrokat, nemcsak védett és fokozottan védett madarak, hanem más állatfajok egyedeinek tömeges elhullását is előidézhetjük.
„Azok a fakivágások, amelyek mostanság irritálják a lakosságot, és súlyosan természetrongálók, jóval több, mint 90 százalékban ismétlődő kezelési munkákhoz kapcsolódnak, vagy pedig több éves építkezésekhez. Mind a kettő esetben probléma nélkül lehetne tervezni a munkálatokat a növények szakmailag, etikailag és törvény szerint indokolt nyugalmi időszakára, tehát gyakorlati szempontból mondjuk november 1-től február 28-ig” – mondta a Very Important Planet-nek Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője.
A jogszabályok azonban nem teremtenek teljesen egyértelmű helyzetet. A szakember szerint a tilalmat nem mondja ki egyértelműen sem a természetvédelmi, sem az állatvédelmi, sem az erdőtörvény, bár a szövegükből ez levezethető. A végeredmény pedig egyfajta joghézag, amelyet sokan kihasználnak.
Mit tegyünk, ha fakivágás szemtanúi leszünk?
„Mindenképpen jelentsük a hatóságoknak!” – javasolja az egyesület. Az eljáró hatóság pedig mindig a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya. Érdemes tehát az interneten megkeresni az email-címüket, ahova egy pár mondatos levelet kell küldeni pontos hely- és időpont-megjelöléssel, valamint néhány fényképpel. De az sem árt, ha sorainkat az illetékes nemzeti park igazgatóságának is továbbítjuk. Ha pedig sürgős beavatkozásra van szükség, telefonon hívjuk a nemzeti park őrszolgálatát. Innentől a szakemberek végzik a dolgukat: tájékozódnak, határozatot hoznak, de rendőri segítséggel intézkednek is, ha kell.
Az ügyek egy része pedig bíróságon végzi, melynek több százezer forintos büntetés is lehet a következménye.
Orbán Zoltán szerint megéri cselekedni, hiszen az elindított eljárásoknak van visszatartó ereje. A madártani egyesület szóvivője úgy látja, hogy a hatóság számára is újdonság még a lakosságnak ez a fajta tudatos, polgári gondolkodásmódja, de egyre jobban működik az összefogás. Ez pedig az évek óta tartó rendszeres felvilágosító kampányaik eredménye.
„Négy évvel ezelőtt, amikor az egészet elindítottuk, akkor azok, akik megkerestek, tíz esetből tízszer azt mondák, nem tesznek bejelentést, mert nem hitték, hogy bármi is történni fog. Ma már tíz érdeklődőből talán csak egy ennyire pesszimista, hiszen elmondjuk, van értelme a hatóságokhoz fordulni” – tette hozzá a szakember.
Áprilistól már ne etessük a madarakat!
Hiába a jó szándék, a madarak tavaszi-nyári etetésével csak ártunk nekik – üzeni az MME. A mérsékelt égövben ugyanis az a jellemző, hogy még a magevő fajok is rovarokkal táplálják a fiókáikat, akik nem is tudják megemészteni a magvakat.
„Ha egy rutintalan, vagy kényelmes széncinege pár napraforgómaggal kezdi el tömni a fiókákat, akkor először azok gyomra, utána a nyelőcsöve és a torka is megtelik magokkal. Ez számukra olyan, mintha műanyag hulladékot ennének, 2-3 nap alatt funkcionálisan éhen pusztulnak” – ismertette a szervezet szóvivője. Orbán Zoltán hangsúlyozta, hogy a madarakon nem kell segíteni még akkor sem, ha városias környezetben, lakott területen élnek.
„Télen sem azért etetjük az énekesmadarakat, hogy életben maradjanak, hanem azért, hogy a közelünkbe csalogassuk őket, gyönyörködjünk bennük. Emellett hasznosak is, hiszen ha már ott vannak, összeszedik a gyommagvakat és a kártevőket.
Ha télen sem azért etetjük az énekesmadarakat, hogy életben maradjanak, akkor ez tavasszal, nyáron még inkább okafogyott, hiszen megfelelő mennyiségű táplálék áll a rendelkezésükre” – mondta a szakember, aki azt javasolja, hogy inkább itatókat helyezzünk ki a madarak számára.
Ezek ugyanis egy nyári, meleg időszakban majdnem akkora forgalmat bonyolítanak le, mint egy etető.
Nincs értelme madárfiókát menteni
Ha esetlen, hangosan csipogó madárfiókát találunk a fűben, vagy egy bokor alján, laikusként azt hihetjük, hogy segítségre szorul. A látszat azonban csal. Ezek a madarak az esetek 90-95 százalékában nem árvák, és nem is estek ki a fészekből – hallottuk Orbán Zoltántól.
„Az énekesmadaraknál vagy a baglyoknál a fiókák körülbelül 50 százalékos fejlettségi állapotban képesek elhagyni a fészket, szétugrálnak, elmásznak, és a környező növényzetbe hívják a szülőket, akik ott etetik őket, így ott is növekednek tovább. Már csak azért sem szabad hazavinni ezeket, mert az emberek által felnevelt madárfiókák nagy gyakorisággal hiánybetegségekkel küzdenek, nem lesznek egészséges felnőttek, sőt, még az ivarérettséget sem érik meg” – emelte ki a szóvivő, aki szerint ráadásul az sem lenne negatív hatással a Magyarországon élő madárállományra, ha egyetlen fiókát sem mentenénk meg.
A fiatal egyedek 70-90 százaléka ugyanis a természet törvényei szerint mindenképpen elpusztul.
„A lakott területen is élő 45 leggyakoribb madárfajunk állományának országos átlaga körülbelül 12,3 millió pár, azaz mintegy 25 millió madár, amelyek összesen nagyjából 120 millió fiókát költenek ki. A kifejlett egyedeknek még a harmada sem pusztul el évente, tehát ahhoz, hogy az állomány stabil maradjon, elég, ha 10 millió fióka megéri a felnőtt kort. Ez az élet rendje” – mondta Orbán Zoltán, és hozzátette: ha mégis aggódunk egy madárfiókáért, helyezzünk vesszőkosarat az ágak közé, és tegyük bele az állatot. Így esélyt adunk a szülőknek, hogy tovább nevelhessék az utódukat.
Borítókép: Fekete rigó fióka: Orbán Zoltán fotója