Arcmaszk a madarak csőrén, a fészkükben, gumikesztyűbe szorult halak. Az eldobált védőeszközök látványához már hozzászokhattunk, az azonban talán még kevesekben tudatosult, hogy az effajta hanyagság halálos lehet a vadon élő állatokra, de akár a házi kedvencekre is. Tudósok figyelmeztetnek a veszélyre.
Az arcmaszk zsinórja rátekeredhet egy madár csőrére, a gumikesztyűbe pedig beleszorulhatnak a halak. A szakemberek számos jelzést kaptak már a világ minden tájáról olyan élőlényekről, amelyek a koronavírus-járvány miatt elterjedt védőeszközök áldozatai lettek.
Hollandiában például egy denevér gabalyodott bele két maszkba, Malajziában egy majom próbált megenni egyet, Lengyelországban a verebek beépítették a fészkükbe, Olaszországban pedig olyan hattyú- és vadkacsatetemeket fedeztek fel, amelyek azért haltak éhen, mert nem tudtak táplálkozni a rájuk fonódott maszkoktól.
Az Egyesült Királyságban sirályt, vándorsólymot, vörös rókát, sündisznót, a francia Cannes közelében pedig polipot is mentettek, valamennyien az élőhelyükön elhullajtott járványhulladékkal vívtak élet-halál harcot.
Statisztikák még nincsenek, de a veszély valós
A holland Naturalis Biodiversity Center kutatói már megjelentettek egy tanulmányt, amelyben számos példával illusztrálták, hogy a védőeszközök hulladékként megjelentek a szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban is.
Hangsúlyozták, hogy egyelőre csak egyedi esetekről tudnak. Így annak a felmérésére, hogy pontosan mekkora veszélyt jelentenek az élővilágra nézve, további kutatásokra van szükség. Auke-Florian Hiemstra és Liselotte Rambonnet külön weboldalt is létesített, ahová maszkok, kesztyűk miatt bajba került állatok képeit várják.
Auke-Florian Hiemstra, a projekt egyik vezetője a VIP-nek is nyilatkozott. Hangsúlyozta, eddig ez az első olyan tudományos munka az egész világon, amely a covid-hulladéknak kiszolgáltatott állatok helyzetét vizsgálja – akár azért, mert lenyelték a védőeszközöket, akár azért, mert körülfonta a testüket, és csapdába estek. A biológus szerint nemcsak halak, majmok, sünök, pingvinek, rákok lehetnek érintettek, hanem a háziállatok, azaz a macskák és kutyák is. Ezzel együtt köszönetet mondtak a természetfotósoknak, madárfigyelőknek, állatmentő központoknak és szemétgyűjtőknek is, hiszen az ő segítségük nélkül nem derülhetett volna ki, tulajdonképpen mennyire károsak az eldobott maszkok és kesztyűk.
Az első dokumentált áldozat egyébként egy elpusztult sügér volt, amelyet a hollandiai Leidenben találtak még 2020 nyarán.
Az állat egy elszakadt, használt gumikesztyű hüvelykujjában rekedt úgy, hogy a farka még kilógott. A hátán található tüskés uszonyok azonban megakadályozták, hogy hátrafelé kicsúszhasson belőle. A kesztyűbe szorult állatot a leideni kutatók a mai napig etanolban tárolják.
Vészharangot kongatnak az állatvédők
„Ami az emberek számára az élet védelmét jelenti a koronavírussal szemben, az a vadállatok, például madarak és halak halálát okozhatja. Az, hogy a védőeszközök szakszerűtlen ártalmatlanítása mekkora károkat okoz majd, egyelőre nem jósolható meg előre. De tény, hogy a Covid-19-szemétnek áldozatul esnek a vadállatok” – mondta a Német Vadvédelmi Alapítvány igazgatósági tagja, Klaus Hackländer a Süddeutsche Zeitungnak.
Hackländer, aki egyébként a Bécsi Egyetem kutatója is, azt tanácsolja, hogy ezeket a hulladékokat sose dobjuk csak úgy a kukába.
Előbb csomagoljuk be szakadásálló, szivárgásmentes szemeteszsákba, gondosan zárjuk le, és csak utána helyezzük a gyűjtőbe.
A holland tudósok, Auke-Florian Hiemstra és Liselotte Rambonnet pedig azt javasolják, hogy az egyszer használatos eszközökről térjünk át az újrahasznosítható anyagokból készült, mosható textilmaszkokra.
Bajba jutott sündisznó
„Én egy mentett sünivel találkoztam. Feltehetően egy gumikesztyű-maradvány szorult az egyik lábára, segítség nélkül nem tudott volna belőle kigabalyodni, de társállatok vonatkozásában személy szerint nem találkoztam ilyen esettel” – mondta Dr. Király Péter állatorvos a Very Important Planetnek. Ettől függetlenül a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója, aki egyébként az intézményben vadmentő állomást is működtet, nem kételkedik abban, hogy a maszkok és kesztyűk komoly veszélyforrást jelentenek.
„Magyarországon a legtöbb helyen ezeket a járványhulladékokat megfelelőképpen kezelik, és a szemétbe dobják, ezért tömegesen nem fordultak elő hazánkban ebből problémák, de hosszútávon azért számítani lehet rá. Biztos vagyok abban, hogy sokkal inkább a vadon élő állatok vannak kitéve ennek a veszélynek.
A társállatok azonban ott élnek a környezetünkben, egy esetlegesen elöl hagyott gumikesztyű vagy maszk azért problémát okozhat, tehát a felelős állattartási kultúra részeként a jövőben az állatorvosoknak, szakembereknek, kutyaiskoláknak ezt is oktatniuk kell” – tette hozzá a szakember.
Dr. Király Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírust a társ- és a vadon élő állatok is elkaphatják az embertől. És bár legtöbben csak hordozói a kórokozónak, némelyiküknél akár tünetek is megjelenhetnek. Jó hír viszont, hogy fertőzik vissza sem a gazdáikat, sem más állatokat.
Kevés a járványhulladék a hazai erdőkben
„Egyelőre olyan jelenséggel még nem találkoztunk, ami kifejezetten a járványhulladék miatt alakult volna ki az állatvilágban” – mondta Mészáros Péter, a 65 ezer hektáros területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.
Elvétve ugyan elhagyott maszkok, gumikesztyűk előfordulnak az erdőkben is, de ennek ellenére azt figyelték meg, hogy a turisták által hátrahagyott szemét mennyisége nem növekedett olyan mértékben, ahogy a látogatószám.
A tavalyi karantén idején átlagosan 20-25, helyenként azonban akár 50 százalékkal is többen mentek ki a természetbe, mint korábban. Sőt, az idei húsvét is kiemelt időszaknak számított.
„Az jelenti a legnagyobb problémát, hogy jellemzően az autóval könnyen megközelíthető, közkedvelt kirándulóhelyeket keresik fel, mint például a Rám-szakadékot, Dobogókőt, Prédikálószéket, vagy Visegrádot. Így a hulladék mennyisége is ezeken a helyszíneken gyarapodott a leginkább, de ez számukra még kezelhető mennyiség” – közölte a szóvivő.
Borítókép: Covidlitter.com