Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért: a változatosság nem csak gyönyörködtet

Áprilisban két jeles nap hívja fel a figyelmet az élővilág védelmére, a sokszínűség megóvására. Az agrobiodiverzitás – a mezőgazdasági növények és állatok sokfélesége – élelmiszerellátásunkhoz járul hozzá, jövőnk és teli éléskamránk záloga. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a tavaszi vetések idején arra biztat, hogy különleges virágos sávok kialakításával tegyük sokszínűbbé, gazdagabbá a borvidékek és a szántók területeit, csakúgy, mint kertjeinket. Speciális szőlősorköz és szántőföldi magkeverékekkel a természeti értéket növelő vetéseket és szemet gyönyörködtető látványt teremthetünk nyárra a gazdaságunkba, vagy akár a kiskertünkbe.

Április 22-e a Föld Napja, április 30-a pedig a Méhek Napja. E jeles alkalmak kapcsán az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet  (ÖMKi) a változatos növény és állatvilág jelentőségére, az ökogazdálkodás és a természetes élőhelyek jótékony kapcsolatára hívja fel a figyelmet.

Hazánk legnagyobb fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatóintézeteként az ÖMKi 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre.

Monokultúra helyett diverzitás

Az ipari mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron. Észak-Amerikában például, ahol különösen jelentős a kukoricatermesztés, megdöbbentő egyformaság uralkodik: a végeláthatatlan kukoricatáblákon a termés felét összesen hat hibrid biztosítja. Ha nem is ilyen kiterjedésű, de a természetes növény- és állatvilághoz képest ugyanúgy rendkívül szegényes „kultúrsivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profitszempontok érvényesíthetőek. Ökológiai megfontolásból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek.

Pedig a diverzitás és a hatékonyság nem feltétlenül ellensége egymásnak. Ha hosszabb távon és a jövő generációit szem előtt tartva, fenntarthatóan gondolkodunk, akkor be kell látnunk, hogy a diverzitás az egyetlen biztosításunk arra az esetre, ha történik valami olyan, ami gyökeresen megváltoztatja termelési feltételeinket – mint például a klímaváltozás.

Ha van változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni.

Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók, tudományos kutatások

A biogazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.  A tavaszi vetésekben – nemcsak az ökológiai módszerrel művelt területeken, – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is.

A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.

„Nemrégiben elindított LIFE VinAdapt projektünkben a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentáljuk” – tájékoztatott a legfrissebb kutatásról Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak a száraz időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai a kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. A program ezen is szeretne változtatni.

A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlőültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét, ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.

A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe, mint a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.

„A megnövekedett biodiverzitás ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt pozitív hatása közismert, de a szőlőművelés gyakorlatában most fogjuk csak igazán számszerűsíteni és a termesztéstechnológia szerves részévé alakítani az eredményeket” – tette hozzá a várt eredményekhez az ÖMKi ügyvezetője.

A kutatás által a szőlészeti területek várhatóan az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak.

Az eredmények pedig széles körben beépülhetnek a hazai és nemzetközi gyakorlatba. A projektben az ÖMKi munkatársai olyan nagyléptékű vizsgálatokat végeznek el, amely során honos fajokból álló növényzetet telepítenek a szőlősorközökbe és folyamatosan monitorozzák azok hatásait az ökoszisztéma szolgáltatásokra.

A biodiverzitás fontossága és az agroökológai megoldások az Ökoindustrián, a hónap végén megrendezésre kerülő virtuális zöldipari expon és konferencián is napirenden lesznek. Az ÖMKi szakemberei a fenntartható szőlőtermesztésről, az ökológiai vetőmagok jelentőségéről és egyéb hasznos agroökológiai gyakorlatokról tartanak előadásokat.

Borítókép: ÖMKi