Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével www.szunyogmonitor.hu néven új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).
A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését. Mint írják, a klímaváltozás és a globális kereskedelem fokozódása következtében az elmúlt évtizedekben számos inváziós faj került Európába, így hazánkba is.
Ezek egyik káros hatása, hogy különböző betegségek kórokozóit terjeszthetik, ezáltal egészségügyi fenyegetettséget jelentenek.
Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogfaj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj is érkezett, amelyek potenciálisan számos, emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit – különböző vírusokat, fonalférgeket – terjeszthetik.
Az esetleges járványok megelőzésének első lépése, hogy a kutatók megismerjék, hogy az inváziós csípőszúnyogfajok az ország mely területein találhatók meg, milyen módon terjednek, mikor jelennek meg, továbbá hogy hordozzák-e a különböző betegségek kórokozóit – írják.
A közlemény szerint a kutatók az inváziós fajok elterjedését feltérképező munka hatékonyságának növelése érdekében kérik a lakosság segítségét. A Szúnyogmonitor projekt kutatói tavaly is a citizen science módszerét hívták segítségül egy veszélyes szúnyogfaj megfigyelése érdekében. A projekt során a lakosság a felfedezett invazív csípőszúnyogfajról fotót vagy befogott példányokat küldött a kutatóknak, akik tudományos módszerekkel beazonosították, validálták a mintákat, végül egy honlapon bemutatták az elterjedésről készített statikus térképet.
A projekt a Koronamonitor weboldal adatvizualizációs fejlesztőcsapatának segítségével korszerűbb felületet kapott, ahol az infografikai ábrázolásoknak köszönhetően térben – akár megyei bontásban is vizsgálható módon – és időben is nyomon követhetők az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok.
Egy fejlesztés segítségével pedig mobilapplikációs (MosquitoAlert) felületen keresztül is tudnak az emberek fényképeket és egyéb információkat küldeni a kutatáshoz.
A kutatók szerint lényeges, hogy a szúnyogirtás gyakorlatában is figyelembe vegyék a Szúnyogmonitor projekt eredményeit. Ugyanis, ha a hatóságok a járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán terveznek irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol azok ténylegesen előfordulnak. Ha azonban a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezik, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújják be káros irtószerekkel – hívják fel a figyelmet.
A Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy a probléma kezelése ne a járvány után történjen, hanem a megfelelő ökológiai diagnózis alapján, a járványt megelőzően kerüljön sor a szükséges preventív lépésekre.
„A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint tavaly kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen vannak” – összegzi a projekt jelentőségét Garamszegi László Zsolt, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, a Szúnyogmonitor vezető kutatója.
Magyarországon összesen 50 őshonos csípőszúnyogok faj él, de az elmúlt tíz év során három új inváziós faj érkezett, amelyek potenciálisan számos emberre és háziállatra veszélyes betegség kórokozóit, különböző vírusokat, fonalférgeket terjeszthetnek. Ezen potenciális járványok megelőzésének első lépése, hogy megismerjük, hogyan terjednek ezek az inváziós csípőszúnyog fajok Magyarországon, mely területeken találhatóak meg, mikor jelennek meg, illetve hordozzák-e különböző betegségek kórokozóit. Ez a monitorozó tevékenység óriási szakmai kihívás, hiszen a kutatóknak minden évben fel kell térképezniük az inváziós fajok elterjedését. Annak érdekében, hogy a feltérképezést hatékonnyá tegyék a tudósok, a lakosság segítségét kérték egy úgynevezett citizen science projekt keretén belül.
A Szúnyogmonitor projekt kutatói is az állampolgárok segítségét kérték a monitorozáshoz.
A lakosság, ha invazív csípőszúnyog fajt vélt látni, fotós dokumentációt vagy megfogott példányokat küldött a tudósoknak, akik ezeket a bejelentéseket tudományos módszerekkel beazonosították, validálták és az elterjedésükről készített statikus térképet egy honlapon mutatták be. A projekt – a látványos Koronamonitor oldal fejlesztőcsapata segítségével – egy korszerűbb, vizualizált felületet kapott, amelyen látványos infografikai ábrázolással térben (akár megyénként is vizsgálhatóan) és időben nyomon követhetőek az inváziós szúnyogfajok elterjedésére és aktivitására vonatkozó adatok. Fontos, hogy a felületet minél több ember ismerje meg és használja, hiszen közismertsége révén nő a lakosság részvételi kedve és azzal egyidejűleg a beküldött adatok mennyisége. A lakosság ezáltal egy modern és társadalmilag hasznos kutatási projekt aktív részévé válik, és a közös eredményeket, vagyis hogy hazánkban milyen fenyegetettséggel számolhatunk, nyomon is követheti a jól értelmezhető ábrákon.
A kutatók azt is lényegesnek tartják, hogy a Szúnyogmonitor eredményei bekerüljenek a szúnyogirtás gyakorlatába. Ha ugyanis járványügyi fenyegetettség, illetve az invazív csípőszúnyogok okán tervezünk irtást, akkor célszerű ott irtani ezeket a fajokat, ahol az elterjedési térkép adatai szerint ezek ténylegesen előfordulnak. Ha a környezetet megterhelő szúnyogirtási programot a célfajok tényleges elterjedésének figyelmen kívül hagyásával szervezzük, akkor az ország nagy területét feleslegesen fújjuk be káros irtószerekkel.
A COVID-os felületekkel ellentétben a Szúnyogmonitor ökológiai koncepciója az, hogy ne a járvány után kezeljük a problémát, hanem előre tegyük meg a szükséges megelőző lépéseket a megfelelő ökológiai diagnózissal.
„A modern járványügyi védekezési stratégia az ökológiai monitorozáson alapul, amely minél hatékonyabb, annál kisebb a járványveszély lehetősége, illetve annál kisebb az esély arra, hogy a térképre emberi megbetegedéseket is fel kelljen rajzolni a jövőben. Ehhez mi, kutatók kevesen vagyunk, de mint a tavalyi évben ez kiderült, a jóakaratú állampolgárok viszont annál többen” – összegezte a projektet Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója és a Szúnyogmonitor vezető kutatója. (MTI)