Az Európai Unió 2019-ben fogadta el az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvét, egy évvel később a hazai törvényhozás is megalkotta a termékek kivezetésre vonatkozó jogszabályt, ez 2021. július 1-től lép életbe. Ez volt az a lépés, ami még inkább érdekeltté tette a kutatókat és a gyártókat is abban, hogy minél hamarabb alternatív lehetőségeket keressenek a termékek zöldebb kiváltására. A bioműanyagokról Farkas Csilla, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kutatója beszélt a Very Important Planetnek.

A mai modern társadalom szinte minden szegmensére hatással vannak a szintetikus polimerekből előállított termékek.

Mindennapjaink nélkülözhetetlen elemeivé váltak, alkalmazásuk teret hódított a csomagolóiparban, a vendéglátásban, a háztartásokban, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban, valamint az elektronikai iparban is.

A környezetet nagymértékben terhelő műanyagok részbeni vagy teljes kiváltására nyújthatnak alternatív megoldást a biológiailag lebontható, komposztálható bioműanyagok. A fenntarthatóság jegyében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói néhány éve intenzív kutatásokat kezdtek a politejsav-alapú bioműanyagok gyártástechnológiájának fejlesztése és a biológiai bonthatóság tesztelése terén.

Alternatív megoldásra várva

Nehéz versenyezni a szintetikus polimerekkel, olcsó, könnyen előállítható, és megszámlálhatatlan a felhasználási területe.

A termékek jelentős hányada beépült a pazarló felhasználási kultúrába, egyszer használatos kényelmi cikk formájában, miközben az évi 100 millió tonna műanyag tizede a tengervízbe vagy óceánokba kerül, súlyos környezeti károkat okozva.

Az Európai Unió 2019-ben fogadta el az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvét, egy évvel később a hazai törvényhozás is megalkotta a termékek kivezetésre vonatkozó jogszabályt, ami 2021. július 1-től lép életbe.

Zacskózva. Pixabay/ALTEREGOINTELIGENCIA

 „Ez volt az a lépés, ami még inkább érdekeltté tette a kutatókat és a gyártókat is abban, hogy minél hamarabb alternatív lehetőségeket keressenek a termékek zöldebb kiváltására. Hosszabb távon a megújuló, növényi forrásokból előállított lebontható bioműanyagok kerülhetnek előtérbe. Éves szinten jelentős mennyiségben termelnek a mezőgazdasági, az erdészeti és egyéb ipari tevékenységek növényi maradványokat, amelyek potenciális erőforrások lehetnek, és a bioműanyag gyártás során történő levezetésük kiváló hulladékkezelési lehetőségnek is tekinthető” – mondta Farkas Csilla, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem kutatója a Very Important Planetnek.

Gyorsítani a lebomlást

A bioműanyag, mint gyűjtőfogalom a bioalapú műanyagokat és a biológiai úton lebomló műanyagokat is összesíti. A bioalapú műanyagok többsége magas cukor-, valamint keményítő tartalmú növényi forrásokon alapul, amelyekből a kőolaj-alapú vegyületekhez hasonló kémiai vegyületek állíthatók elő. A polietilén-tereflatát, azaz közismert nevén a PET például növényből is előállítható, de ez a végtermék biológiailag nem lebontható.

Lebontatlanul. Pixabay/ Hans

A biológiai úton lebomló, szintén növényi alapanyagokra épített bioműanyagok esetében számos feltételt kell biztosítani a lebomlás folyamatához.

A szelektív hulladékgyűjtést lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése mellett igen fontos a társadalom környezettudatos szemléletének ösztönzése, valamint a komposztálási környezet biztosítása. A lebontható bioműanyagok ipari komposztálást igényelnek, ugyanis azok természetben eldobva vagy a szeméttelepeken nagyon lassan, több év, évtized vagy akár évszázad alatt bomlanak le részben, vagy teljesen egészen.

„Az Élelmiszertudományi- és Technológiai Intézet Biomérnöki és Erjedésipari technológiai kutatócsoportja jelenleg olyan mikrobiális oltóanyag fejlesztését tűzte ki célul, ami lehetővé teheti a politejsav-alapú bioműanyagok hatékonyabb lebontását, illetve a folyamat időtartamának csökkentését. A különböző természeti élőhelyekről izolált, jellemzett és szelektált mikroorganizmusokból tudatosan kialakított közösségek aktivitását követjük nyomon politejsav-alapú bioműanyagok jelenlétében. A mikroba közösségek teljesítményét számos tényező befolyásolja, ilyen az összetétel, a szerkezet, az ökológiai tényezők, a fény és hőhatás vagy a nedvességtartalom. A lebontható, komposztálható bioműanyagok igen nagy előnye, hogy bomlásuk során káros mikrotermékek nem keletkeznek” tette hozzá a kutató.

Apolitejsav előnye, aminek köszönhetően a kereslete az elmúlt években jelentősen megnőtt, hogy tulajdonságaiban a már említett PET-hez hasonlít. A politejsav-alapú termékek fizikai és mechanikai jellemzőit természetes adalékok hozzáadásával is lehet javítani.

„Szinte minden szintetikus termék kiváltható már valamilyen más környezetbarátabb termékkel, a kérdés csak az, hogy mennyire érdekelt, ösztönzött a jelen gazdaság az adott termék iránt” – mondta Farkas Csilla.

Infrastruktúra. Pixabay/ Antranias

A gazdaságosság mellett fontos szempont a felhasználók megfelelő tájékoztatása is, környezetvédő civil szervezetek ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, mert úgy gondolják, hogy a természetben úgyis lebomlanak.

Tiltólista

2021-től az alábbi műanyag termékek tiltják be az Európai Unióban: • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák), • egyszer használatos tányérok, • szívószálak, • fülpiszkálók, • léggömbök pálcikái, és • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak. A magyar jogszabály azonban kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást.

Borítókép: PxHere