Az elmúlt évtizedekben a vízhozam világszerte jelentős változáson ment keresztül: a mediterrán térség például szárazabb lett, Skandináviában pedig nőtt a folyók vízmennyisége.
A klímaváltozás nemcsak a tengerszint emelkedésével befolyásolja a Föld vízkészletét, hanem a folyók áramlásának befolyásolásával is – derült ki egy új kutatásból, amit a Science folyóiratban publikáltak.
A folyók esetében az úgynevezett vízhozam a rendelkezésre álló vízkészlet egyik fontos meghatározója: azt mérik vele, hogy adott idő alatt mekkora mennyiségű víz érkezik a folyó egy bizonyos felületére. Ezt sok tényező befolyásolja: gyakori például, hogy a környező területekre eltérítenek valamennyit a folyóvízből öntözéshez, vagy hogy a közeli erdőket kivágják, a helyükbe pedig monokultúrás gazdaságot telepítenek.
Arról azonban ezidáig nem készült megfigyeléses kutatás, hogyan változott az elmúlt években a folyók vízhozama, és hogy a változások összefüggésbe hozhatók-e a klímaváltozással.
A tanulmány több, mint 7000 mérőállomás felállításának segítségével jutott arra a következtetésre, hogy az elmúlt évtizedekben a vízhozam világszerte jelentős változáson ment keresztül: a mediterrán térség például szárazabb lett, Skandináviában pedig nőtt a folyók vízmennyisége.
A tanulmány arra a kérdésre is választ ad, hogy ez a változás mennyiben tudható be a korábban említett földhasználati okoknak, és mennyiben a klímaváltozásnak. Ehhez a kutatók globális hidrológiai modellek felhasználásával készítettek több számítógépes szimulációt, amihez hozzáadták az elmúlt évtizedek éghajlati adatait. Ennek a modellezésnek az eredménye nagyon hasonló lett, mint amit a kutatásban használt mérőállomások jeleztek a vízhozam változásairól.
Második körben a kutatás szerzői a szimulációhoz hozzáadták a földhasználati tényezőket is, ez azonban nem változtatott az eredményeken.
A kutatók ebből arra következtetnek, hogy valószínűleg a klímaváltozás a magyarázat a vízhozam világszerte jellemző változásaira.
A kutatók szerint a tanulmányban használt hidrológiai modellek a jövőben is hasznosak lehetnek – segíthetnek ugyanis pontosabb képet festeni arról, milyen lesz a jövőben a különböző régiók vízhozama, ezáltal pedig a klímaadaptációs tervekben is fontos szerepet játszhatnak majd.
A szerző a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom tagja, környezetgazdálkodás szakos hallgató a dániai Erhvervsakademi Aarhus egyetemen. Kutatási területei a területei a klímaváltozás és a környezetpolitika
Borítókép: Pixabay/Hans