Egyre súlyosabb problémát jelent a növekvő antibiotikum-rezisztencia világszerte. Ez az a szerencsétlen öngerjesztő jelenség, amely az emberi szervezetet is megtámadó baktériumok ellenállását fokozza az antibiotikumokkal szemben.

Ugyanis minél többet fogyasztunk, illetve használunk belőlük az állattenyésztésben, annál több lehetőségük van a baktériumoknak rezisztenssé válni az emberekkel szemben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikum-rezisztencia jelensége globális egészségügyi vészhelyzetet jelent. Becsléseik szerint az antibiotikumos kezelésre nem reagáló betegségek évente mintegy 700 ezer ember halálát okozzák világszerte.

Egyre kevésbé hatnak. Pixabay/qimono

Nem az antibiotikumok túlzott használata azonban az egyetlen oka az ellenálló baktériumok gyarapodásának: a Sao Pauló-i Egyetem kutatói ugyanis összefüggést találtak az amazóniai erdőirtás és az antibiotikum-rezisztens baktériumok sokszínűségének növekedése között.

Bár természetesen is előfordulnak antibiotikum-rezisztens baktériumok erdős talajban, sokkal gyakoribbak a legelőkön és a termőföldeken, illetve a mezőgazdasági célra átalakított, kiirtott erdők helyén. Az amazóniai erdőirtás folyamata rendszerint úgy zajlik, hogy először az értékesebb fákat fakitermelés céljára kivágják, a megmaradt erdőt pedig felégetik, így helyet teremtve a marhalegelőknek, a takarmánytermesztésnek és a pálmaolaj-ültetvényeknek.

Az elégetett növényzet által hátrahagyott hamu, illetve az égetést követő meszes trágyázás és egyéb termésnövelő szerek tápanyagokban gazdag talajt biztosít a mikroorganizmusoknak.

Ezért a baktériumok először túlszaporodnak, majd a felerősödő verseny során az antibiotikum-rezisztens génekkel rendelkezők képesek fennmaradni, ugyanis a mezőgazdasági területté átalakított földekbe rendszerint bekerülnek az állattenyésztésben használt antibiotikumok.

Ez takarmány- és pálmaföldek esetében a kezelt állatoktól származó trágya által, a legelőnek használt területek esetében pedig közvetlenül a szarvasmarhák ürülékén keresztül történik. Jelenleg nincs kilátásban megoldás a tanulmányban felvetett problémára. Az antibiotikum-rezisztencia azonban azon dilemmák egyike, amelynek középpontjában az emberi fogyasztás mellett az intenzív állattartás szerepel, ami a világszerte elfogyasztott antibiotikum-mennyiség túlnyomó részéért felelős.

Ürülékfelelős. Forrás: Pikist

Ennek a ténynek, illetve a kutatók által ábrázolt problémakörnek a figyelembevételével hosszú távon az lehetne megoldás, ha a nagyüzemi állattartást szükségessé tevő globális húsfogyasztást jelentősen csökkentenénk, ezzel csökkentve a talajba és vizekbe kerülő antibiotikum-maradványok mennyiségét.

Borítókép: Hans/Pixabay