Speciális képalkotói eljárással vizsgálják a rejtett életmódú kártevőket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán. Az új technológiai alkalmazás képes mélyrehatóan elemezni a méheket, de CT-t készít a paradicsomról is, hogy a kaposvári egyetem kutatói hatékonyan vehessél fel a versenyt a márványpoloska ellen.
Magokban és növényi szárak belsejében fejlődő ízeltlábúak hétköznapjaiba enged bepillantást az a speciális képalkotói eljárás, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen is alkalmaznak.
Az emberi orvoslásban is ismert komputer tomográfiás, és a mágneses biorezonancián alapuló kísérletek során a kutatók a rendszer megzavarása nélkül tudják nyomon követni az elzártan zajló eseményeket.
„A vizsgált veszélyes kártevők az agrártermelésben okoznak jelentős visszaesést. A kártételük közvetlenül nehezen megítélhető, az esetek többségében jól látható elváltozást, mint például szár- vagy csőtörést nem okoznak a növényen. A kulcs itt a rejtett életmód, hiszen tevékenységük következtében maszkírozva táplálóanyag-beépülési zavarok léphetnek fel a megtámadott növénynél” – mondta a kutatást vezető Keszthelyi Sándor a Very Important Planetnek.
Túlélésre játszanak
A már öt éve tartó vizsgálatsorozat jól modellezi a szabadban megfigyelhető folyamatokat, a minták a szántóföldi növénytermesztésből kerülnek be a laboratóriumba.
A modern technika segítségével sikerült feltérképezni a magok belsejében fejlődő babzsizsik és a mezei gabonamoly okozta károk mennyiségét és minőségét.
Tisztázódott, hogy a száron belül telelő kukoricamoly-lárvák miként reagálnak a különböző hőmérsékleti hatásokra.
„A raktári kártevő babzsizsiknél meg tudtuk határozni a térfogatvesztés mértékét, és azt is, hogy a bab melyik részét éri leginkább a károsító hatás. Kiderült, milyen szerves anyagokat él fel a lárva ahhoz, hogy saját életfeltételeit biztosítsa.
Bizonyítást nyert, hogy elsősorban a csíra elpusztítására törekszik, mert annak az összetétele a legkedvezőbb a számára.
A mostanában tömegesen észlelhető ázsiai márványos poloskánál pedig a paradicsomon történő szövetpusztítást vizsgáltuk CT-vel” – tette hozzá az egyetemi tanár, akinek munkásságát az Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.
Egyedülálló kutatás
A házi méhek lépdarabjairól készített CT-felvételek elemzése segített megérteni a méhlárvákon rejtetten szívogató varroa-atkák fontos biológiai sajátságait. Az erről szóló tudományos közlemény világszinten is kiemelkedőnek számít, korábban ugyanis még soha nem vizsgálták roncsolás nélkül a lépsejten belüli parazitizmus jelenségét.
„A varroatózis világszerte, így Magyarországon is rendkívül elterjedt probléma. A varroa-atkák okozta kártételek miatt tavasszal egyes helyeken teljes méhcsaládok néptelenedhetnek el.
A parazita az imágókon és a lárvákon is egyaránt élősködik, több tanulmány is megjelent már a kifejlett méheken okozott károsításával kapcsolatban. Ezzel szemben a fedett lépsejten belüli káros tevékenységükről kevés tudósítás állt eddig rendelkezésre. Vizsgálatainkkal e hiányterülethez adtunk fontos adalékokat” – mondta a kutató.
A technológiai alkalmazást áttekintő tudományos közleményt a kutatócsoport a Journal of Plant Diseases and Protection nemzetközi szakfolyóiratban tette közzé először.
Borítókép: Keszthelyi Sándor