A Farm to Fork, vagyis a termelőtől a fogyasztóig stratégia az európai zöld megállapodás fontos része. A fenntarthatóság elemeit, az élelmiszerrendszerek tisztességes, egészséges és környezetbarát kialakításának lehetőségeit az Európa Pont virtuális közösségi területén mutatta be négy teljesen eltérő szereplő: Karalyos Gábor Vegán Hegylakó színész, a Szimpla Háztáji Piacot működtető Szombati Julianna, a Magosvölgy Ökológiai Gazdaságot alapító Dezsény Zoltán, továbbá Major Bence, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese.
A hegylakó, aki átmászik a kerítésen
„Gyakran megkapom a vádat, hogy a veganizmus úri huncutság – mondta Karalyos Gábor, aki bloggerként is dolgozik. – De ha az ember odafigyel, ez nem így van, kevés pénzből főzök. A tudatosság, az odafigyelés a lényeg. Mind a pénztárcája, mind az egészsége szempontjából sokkal jobb, ha az ember maga főz, alapanyagokat vásárol és nem rendel.
Az külön ajándék, ha az embernek köze van a növényhez, amit elfogyaszt.”
Szerinte elindult valami az emberek fejében, léptünk a személyes felelősségvállalás felé. Pedig már „hozzászokott a fülünk a vészharanghoz”. De jött a pandémia és figyelmeztetett, hogy ez így nem megy tovább.
Érvelt a szezonális termékek fogyasztása mellett is. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi mindenen változtathatnánk, rátért a Budai-hegység egyik kevésbé ismert, a Hármashatár-hegytől északnyugatra fekvő, jellegzetes formájú magaslatára is:
„Ha a Csúcs-hegyen körülnézek, a a telkeknek 30-40 százaléka elhagyatott. Irgalmatlan mennyiségű gyümölcs megy kárba.
Fél Óbudának való ökobio termény vész el. Én át szoktam mászni a kerítésen és birsalmát, diót szedek össze, különben a vaddisznóké lesz. 100 négyzetméteren egy család egy évnyi fogyasztása megtermelhető lenne, és nem kerülne annyira sok munkába.”
A gangon termelő őstermelő és a vérbeli magyar biocitrom
Budapest egyik neves romkocsmája, a Szimpla Kert vasárnap délelőttönként népszerű őstermelői piaccá alakul át. Ahogyan Szombati Julianna bemutatta: a Szimpla Háztáji Piacon szigorú szabályok uralkodnak, gyakorlatilag állandóak az árusaik, akiket mind személyesen felkerestek, mielőtt csatlakoztak. Olyan is akad, akinek kertje sincs, a gangon termel.
Workshopok, zenei programok, kóstolók, közös főzések színesítik és ízesítik itt az élményt.
A piacról beszerzett szezonális ételeket készítenek, mégpedig egy húsos és egy vegetáriánus fogást, a bevétel civil szervezetekhez kerül. Bizonyos áruk viszont nem aratnak osztatlan sikert, mégis ott a helyük.
„A citrom időnként felhördülést okoz, de létezik Magyarországon üvegházból származó igazi biocitrom, sőt egy-két kivifa is, amelynek nagyon finom a gyümölcse – mondta Szombati Julianna, hozzátéve, hogy azért is érdemes ilyen jellegű piacra járni, mert a termelőnek ez az élete. Meg lehet kérdezni őket, mit javasolnak, mit főzzenek az áruból. Úgy látja, a sajtokat is jobban megéri itt vásárolni, magasabb a beltartalmuk a „félig műanyag” sajtokhoz képest, annyival pedig nem drágábbak.
A piac működtetése pedig elmondása szerint egyszerű, ha csak őstermelőket engednek be, mivel ekkor csupán be kell jelenteni őket a helyi jegyzőnek.
Emberarcú gazdálkodás a Cserhátban
Dezsény Zoltán környezetgazdálkodási agrármérnök, aki honlapunkon korábban részletesen bemutatta a terényi Magosvölgy Ökológiai Gazdaság Zöldközösségét a kölcsönös bizalomról, kölcsönös felelősségvállalásról beszélt. Ha kevesebb a termény, kevesebbet, ha több a termény, többet kapnak a 200 tagú közösség tagjai, akik a gazdaság működését finanszírozzák.
Ha bővítenék a jelenlegi létszámot, éppen ez veszne el, emberarcú gazdálkodásukban a fogyasztónak van rálátása arra, hogy mi történik a kis cserháti faluban. A rövid ellátási láncok kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek, úgy látja, több kis ökogazdaság elférne egymás mellett, tízszer-hússzor ennyi is működhetne itthon, bár soha nem lesz ez a mainstream. Megerősítette Karalyos Gábor szavait azzal, hogy egy-két száz négyzetméteren tetemes mennyiségű zöldség-gyümölcs termelhető meg.
„Jó kertésznek, logisztikusnak, marketingesnek is kellett lenni – mesélte önmagukról. – Ahhoz képest, hogy milyen kicsik vagyunk, nagyobb a hatásunk, sok emberhez jut el ez az idea, az értékalapú közösség fontossága.”
Magyar és fenntartható
Major Bence, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese kiemelte: környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontból is lényeges a fenntarthatóság. El kellene jutni oda, hogy a legfenntarthatóbb élelmiszerek legyenek a leginkább megfizethetőek.
Uniós cél, hogy 2030-ra a növényvédő szerek mennyiségét 50 százalékra, a mezőgazdasági termőterületeket nagyságát 25 százalékra szorítsák vissza, a bizottság ezeket ajánlja a tagállamoknak.
Mivel Magyarországon a 25 százalékot elérhetetlennek tartják a szférában, itt azt várja a bizottság, hogy ebbe az irányba mozduljunk el. A jövőkép a közös agrárpolitika, a támogatások reformja, a tagállamok saját stratégiájával kiegészítve. Továbbá a társadalmi párbeszéd kialakulása hazai viszonylatban, hogy a magyar mezőgazdaság fenntartható legyen.
Az egészen más gazdaságföldrajzú Ausztriának már szinte semmit sem kell tennie a fenti célokért, mert tudatosan építkezett, ami a biobortól kezdve szinte bármilyen termékre igaz. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy valamit melegebb égövben kell megtermelni, nem lehet erőltetni Közép-Európában.
„Extrém példa a banán, amit valószínűleg Magyarországon soha nem lehet majd fenntartható módon termeszteni.
A paradicsommal ez nem így van, de ne csak azért vegyünk valamit, mert magyar. A termény fenntarthatósága legyen a döntő. Nekem úgy tűnik, minden tagállam elfogadja ezt a stratégiai célt, a termelők pedig tudják, valamit változtatni kell az erőforrások miatt. Támogatásokkal lehet rávenni az átállásra a gazdálkodókat. Itt Belgiumban, ahol élek, megváltoztak a fogyasztói szokások is azzal, hogy a termékekre írták, mennyire fenntartható a termelésük” – mondta Major Bence.
Kiemelt kép: a Szimpla Háztáji Piac. Forrás: Flickr