A koronavírus-járvány ismét bebizonyította, hogy a gazdasági válságok hatásainak leginkább a nyugdíjasok, és a kisebb jövedelemből élők rétege van kitéve. A 2020-as évben az egyes rétegek által tapasztalható infláció között akár 1,5 százalékos különbség is mutatkozhatott. Bár így kevésnek hangzik, ezt bőven lehetett érezni az első hullám alatt, amikor akár több ezer forinttal is megdrágulhatott a bevásárlás, egyik hónapról a másikra. Az árak elszabadulása természetesen egyik rétegnek sem kedvezett, azonban a magas jövedelműek, vagy az aktív háztartások kevésbé érezték a negatív hatását – írja a Portfólió.hu.
Az év eleji inflációs jelentés szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben: az élelmiszereké 4,9 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8 százalékkal (ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal) drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 4,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Így a statisztikai hivatal 3,3 százalékos inflációt állapított meg a 2020-as évre.
Ehhez az összes háztartást vették figyelembe, és az összes fogyasztási cikket, amiben benne voltak azok a tartós cikkek is például, amelyeknek jelentősen zuhant az ára. Viszont a nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások 3,8 százalékos drágulást tapasztalhattak a hivatal adatai szerint, míg a magas jövedelmű háztartások 3,1 százalékot.
Borítókép: Pixabay/beejees