Kutató: sokan tartanak attól, hogy elkapják a koronavírust a tetőtérükbe költöző denevérektől

Hiedelmek sokasága kötődik a denevérekhez, a legújabb természetesen a koronavírushoz kapcsolódik, hiszen az alapverzió szerint Kínában a repülő emlősökről terjedt át a kórokozó az emberre, fogyasztással. Mészáros József szenvedélyes kutatóként igyekszik eloszlatni a tévhiteket a Bakonyban, már amikor a járvány engedi. Honlapunknak többek között a vírusok és az állatok, az állatok és az emberek kapcsolatáról beszélt. 

„Egy Bakony lábánál fekvő kis faluban nőttem fel. Gyermekkoromtól kezdve érdeklődtem a természet iránt, már egészen fiatalon madarásztam. Természettudományos érdeklődésem középiskolás koromban is megmaradt, a biológiával jó alapokat kaptam a gimnáziumban. Egy nyári denevérész tábori élményem hatására érdekelni kezdtek ezek a titokzatos, rejtett, éjszakai életmódot élő állatok, amelyek barlangok, templomtornyok lakói. Hosszú évek terepen szerzett gyakorlata után letettem az elméleti denevérgyűrűző-vizsgát is, hogy kutatóként is foglalkozhassak velük” – mondja a mindenki által csak Mésziként ismert Mészáros József, aki a Bakonyban Paulovics Péter szakmai irányítása alatt tanulta ki a denevérkutatást. Mivel a hegységben is él, így 2016 óta az ő neve alatt zajlik a területen a munka.

A hiedelmek eloszlatása

A denevérek megfigyelése sokkal nehezebb feladat, mint a madaraké a szakember szerint. Míg világszerte több mint 900 fajt tartanak számon az öt lakott kontinensen, hazánkban mindössze 28 faj él, de meghatározásuk komoly szakmai tudást igényel. Bizonyos fajok csak speciális határozóbélyegek segítségével azonosíthatók: ilyen a fogazat, szárnysejtek mintázata. A hazai fajok mindegyike kedves a számára, a nyugati piszedenevér „eléggé kedvenc”, akárcsak a hosszúfülűek. 

Forrás: Mészáros József

Kutatómunkája mellett fontosnak tartja, hogy ismeretterjesztő előadásokkal számoljon le a még ma is élő tévhitekkel. Az előadások során pedig – amelyeket az óvodás korosztálytól a felnőttekig a különböző korcsoportok igényeihez  igazít – nagyon megfogja az embereket a denevérek világa. 

„Rengeteg babonát kell még eloszlatni ezekkel a csodálatos repülő emlősökkel kapcsolatban.

Faluhelyeken még a 2000-es évek elején is ijesztgették velük a gyerekeket, és továbbra is él a hiedelem, hogy beleragadnak a hajba. Sokan úgy állnak hozzá: úristen, összegubancolja a hajunkat, csak ollóval lehet levágni őket. Itt megmutatom nekik, milyen szép, selymes szőrű állatok, amelyek könnyen kirepülnek vagy lecsúsznak a hajról. Van, aki vállalja, hogy ehhez a fejére tegyek egy példányt” – halljuk a bakonyidenever.hu oldalt is kezelő szakembertől. 

Barna hosszúfülű denevér. Forrás: Mészáros József

Nyugat ördögei, kelet szentjei

Történelmi távlatokban nézve egészen eltérően viszonyul a denevérekhez a nyugati és a keleti világ. Bár a nyugat egyik szuperhősét felruházta a pozitív tulajdonságaival és megszületett Batman alakja, az európaiak leginkább a vérszívásra és a vámpírokra asszociálnak róluk.

Ismeretlen életmódjuk és a sötétben való suhanásuk miatt kísérteties állatok lettek, még az ördögökeket is bőrszárnnyal, vagyis denevérszárnnyal kezdték ábrázolni.

Mint azonban Mészáros József felhívja rá a figyelmet: a reneszánsz korban a denevér a szoptatós anyák szimbóluma lett, az újjáélesztett sokmellű ephészoszi Artemisz legendájából kiindulva. Ázsia egyes részein a szent állatok tisztelete övezi őket, a jót megtestesítő lények. Kínában az öröm és a boldogság szimbólumai.

Együttélés a vírusokkal

A legújabb félelem természetesen a koronavírushoz kötődik, hiszen mint a kutató fogalmaz, az alapverzió szerint denevérekről terjedt át a világjárvány kórokozója az emberre. 

Forrás: Mészáros József

„Ismét sokkal többen rettegnek tőlük, ami szenzációhajhász médiumok negatív hatása. Épületfelméréssel is foglalkozom és gyakran úgy hívnak ki házhoz, hogy attól tartanak, a tetőtérbe költöző denevérektől elkapják a fertőzést és meghalnak. Ilyenkor órákat beszélgetünk, hogy a tévhiteket eloszlassuk. A denevérek hetvenmillió éve változatlan formában élnek, az élőhelyeiken a vírusok különböző mutációihoz alkalmazkodtak és a vírusok is hozzájuk.

Hordozzák őket, de ők nem betegszenek meg tőlük.

Ázsiában a koronavírus több verziója bennük él. Magyarországon hetven vírust mutattak ki bennük, de a koronavírus nincs közöttük és egyik sem olyan, amely az állatokról átterjedhet az emberekre. Ez alól a veszettség a kivétel, amire az utóbbi húsz évben csak néhány esetet jegyeztek fel hazánkban. Fertőzést a nyersen fogyasztással kaphatnánk el tőlük, Európában inkább arra kell vigyáznunk, nehogy visszafertőzzük őket koronavírussal, mert nem tudjuk, az itt élő fajok, hogyan reagálnának erre” – mondja. 

Barlangjárások, denevértúrák

Legszívesebben nemcsak szenvedélyből, hanem fő hivatásként is a repülő emlősökkel foglalkozna. Vállalkozóként tesz is ebbe az irányba lépéseket, tevékenysége nagyon széleskörű: denevéres ajándéktárgyakat, pólókat, bögréket tervez és készít. Kertészmérnöki tudását kamatoztatva létrehozta Bakonypölöskén a Mészi Portát, ahol 1500 tőből álló levendulás, állatsimogató, vendégház, magaságyások, kis- és nagykertész tanfolyam várja az érdeklődőket.

A 2020 óta működtetett Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke, melynek keretein belül első lépésként saját fotóinak felhasználásával falinaptárt szerkesztett.

A járvány persze arrafelé is érezteti hatását.

Míg a tudományos kutatómunkát Mészáros József most is folytatja – téli barlangellenőrzéseket, számolásokat végez –, azt reméli, hogy a nyár elejétől újra indulhatnak az erdei iskolák, a táborok, a barlangjárások, a családi denevértúrák, amelyeken minél többen megköthetik a maguk barátságát az éjszakák félelmetesnek tűnő repülő csodáival. 

Kiemelt kép: Máté Balázs

Oldal Tetejére