Trágyából építhetünk várat a biogáz-technológia segítségével, amelyre látványos példák akadnak világszerte, és némileg rejtett módon hazánkban is létezik. A kiterjedt mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően szinte az egész Kárpát-medence ideális környezetet jelentene e megújuló energiának, hiszen minden szervesanyag-tartalmú hulladék alkalmas a biogáz-előállításra. Még a konyhai hulladékok és a szennyvíz is.

A biogáz maga egy csoda Soha Tamás geográfus szerint. Az ELTE TTK fenntartható energiagazdálkodással foglalkozó doktorandusza a novemberi Zöldgömb Fesztiválon mutatta be először részletesen legkülönlegesebb kutatási területét, a biogázokat. Podcastünkben most mi is megismerhetjük.

A körforgásos gazdálkodásba illeszkedő biogáz-előállítás során szerves anyagokat, elsősorban hulladékokat használnak.

Elsősorban a mezőgazdaság szolgáltatja az alapanyagokat, amely lehet trágya, de vágóhídról vagy növénytermesztésből származó melléktermék is, amelyet aztán nagy tartályokban mikrobiális tevékenység bont le.

Ahogy a doktorandusz fogalmaz: ez egy mindent bele technológia, hiszen minden, ami szerves anyagokat tartalmaz, többé-kevésbé alkalmas biogáznak.

A konyhai maradékok és a szennyvíz is kirohasztható.

Származhat akár az aratásból a nyersanyag, sőt termesztenek silókukoricát a kedvező gázkihozatali tulajdonságáért, bár utóbbi Soha Tamás szerint felvet fenntarthatósági kérdéseket, hiszen így nem hulladékot hasznosítanak, miközben értékes területeket vesznek el a termelésből.

Mocsárgáz képében ismertük meg valaha a biogázokat, szabályozatlan formában. Aztán a 19. században már megjelentek az első hasznosító művek, majd a 20-ikban egyes régiókban teret hódított e technológia.

Egy hónap alatt képződik a biogáz, folyamatos keverés segítségével. A már kirohasztott anyagot optimális esetben vissza lehet szállítani a származási helyére, a talajerő utánpótlására ismét felhasználható. A nagy eredmény pedig a villamosenergia és hőtermelés.

Helyi távfütőrendszerek használhatják a biogázt, alkalmas melegházak fűtésére, megtisztítva a földgázhálózatba is be lehet táplálni, gázmotorokban el lehet elégetni.

Hol tart ma a világ, hol tart Európa és hol tartunk mi? Ez is kiderül Soha Tamás szavaiból, aki bemutatja a példákat az igazán látványos fejlődésre. Elöljáróban annyit: Vietnámban 158 ezer ilyen erőművet tartanak számon.

Érdekes módon Magyarországon nincs hiteles nyilvántartása az ilyen üzemeknek, de léteznek. Ugyanakkor a jelentős mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően szinte az egész Kárpát-medence, és benne Magyarország nagy része kedvező környezetet jelentene.