Bár a Zöld Hét a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől – írja a Magyarmezőgazdaság.hu.

Németország és a világ számára egyaránt nagyon fontos agrárpolitikai esemény a minden év januárjában megrendezett berlini Zöld Hét, és az is bevett gyakorlattá vált, hogy az agrárpolitikai döntéshozókat megszólítani szándékozó szervezetek némelyike tüntetést időzít erre az időszakra, amikor Berlinen van a világ szeme. Az idén minden más, azonban így is a világ agrárpolitikai középpontjává válik néhány napra Berlin, ráadásul

Ebből az apropóból „Váltsuk le az agráripart” mottóval kezdeményezett tüntetést a mintegy hatvan civil szervezetet képviselő „Wir haben es satt” mozgalom.

A tüntetés különlegessége a pandémiakonform kivitelezés, vagyis, hogy csak viszonylag kevesen vonultak fel személyesen és traktorokkal, körülbelül tízezren pedig lábnyom- vagy csizmaalakúra vágott papírokra írták az üzeneteiket, és azt küldték el postán a szervezőknek. Meglehetősen hatásos látvány a kancellári hivatal elé ruhaszárító kötelekre kifüggesztett tízezer üzenet.

Egyebek között olyan új agrárpolitikát követelnek a mozgalom által képviselt civil szervezetek, amely megállítja a parasztgazdaságok rohamos csökkenését, támogatja az állattartás átalakítását, ösztönzi a növényvédőszer-hatóanyagok kivonását, továbbá egyértelműen elutasítja a géntechnológiát és az EU-Mercosur megállapodást.

Szerintük a jelenleg kormányon lévő CDU agrárpolitikája a kicsi családi gazdaságoknak, az állatoknak és a környezetnek egyaránt árt,és ideje, hogy a végzetes következményekkel járó ipari léptékű mezőgazdaság helyett valódi gazdasági perspektívájuk legyen a kisgazdaságoknak, a környezet- és állatvédelemnek.

Az agrárminiszter felrótta a demonstrálóknak, hogy minden évben ugyanazokat a szabványköveteléseket fogalmazzák meg, és ugyanolyan környezetkárosítónak láttatják a konvencionális mezőgazdaságot, figyelmen kívül hagyva, hogy mennyit fejlődik az ágazat. Ez a fekete-fehér, vagy-vagy megközelítés nem vezet közelebb a célhoz.

Borítókép:Pixabay/succo