Bayer Zsolt biznisze az I. kerületi önkormányzati bérlakások ügyének állatorvosi lova. A kaotikus rendszer miatt a kerület párbeszédes polgármestere szerint közel 3 milliárd forint kár érte az utóbbi öt évben az önkormányzatot. Miközben Váradiné Naszályi Mártáék a publicista több családtagja csereszerződései ellen is készítik periratokat, az új rendeleten a végső simításokat végzik. A pandémia miatt azonban nincs testületi ülés, így azt nem tudják megszavazni.
Néhány napja bejelentette, hogy bíróságra viszik a Bayer Zsolthoz köthető lakáscsereszerződéseket, amiért a törvényt megkerülve jutott szociális bérlakáshoz. Ki akarják tenni őt a Várból?
Nem az a célunk, hogy bárkit kitegyünk a lakásából. Az a cél, hogy egy átlátható és igazságos lakásbérleti rendszer legyen a kerületben. Az ehhez hasonló perekkel azt szeretnénk elérni, hogy a bíróság mondja ki, ezek a csereszerződések semmisek. Ha a per sikeres, akkor általában az a konklúzió, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, ez most nem lehetséges.
Ez az ügy nemcsak a publicistát, hanem több családtagját is érinti, mindkét szerződés ügyében megindítjuk a szükséges eljárásokat.
Ha a bíróság nekünk ad igazat, akkor ezekre a semmis csereszerződésre alapuló bérleti jogviszonyokat újragondolhatja az önkormányzat. Szabhatunk más feltételeket, de meg is szüntethetjük a szerződést.
Sokan meglepődtek azon is, hogy az előző polgármester, Nagy Gábor Tamás szüleinek továbbra is jár bérlakás. Miért döntött így?
A még érvényben lévő lakásrendelet, amit még az előző önkormányzat hozott, úgy szól, hogy a határozott idejű lakásbérleti szerződéseket meg kell újítanunk abban az esetben, ha a bérlő ezt időben kéri, nincs tartozása és a lakást rendeltetésszerűen használta. Erre a lakásra ezek a kitételek megállnak, vagyis jelenleg nincs jogi eszköz a kezükben. A másik fontos ok, hogy pandémiás helyzetben senkivel nem bontunk fel ilyen szerződéseket, különösen nem 80 év feletti emberekkel. Amióta 2019 novemberében átvettem a kerület irányítását, az első perctől tudtuk, hogy a jelenlegi lakásrendelet nem jó, minél előbb meg kell reformálnunk. Az egyik első döntésünk az volt, hogy ezentúl mindenki csak egységesen két évre szerződhet ezekre a lakásokra az eddigi öt helyett.
Ezzel magunknak is adtunk időt, hogy meg tudjuk alkotni az új lakásrendeletet, de a bérlőnek is volt lehetősége újragondolni a lehetőségeit.
Mikorra készülhet el a rendelet?
Hónapok óta tart az előkészítése, ezzel párhuzamosan folyamatosan társadalmasítjuk a témát. Ha véget ér a válsághelyzet, és tudunk képviselőtestületi ülést tartani, akkor meg is szavazhatjuk. Az új rendelet egységes, átlátható, igazságos rendszerben kezeli a kerületi bérlakásokat. Eddig szinte mindenki egyedi polgármesteri kegyektől függött, ezentúl azonban egyértelmű döntéshozatali és előkészítési rendszer indulhat el. A kormánypártok és előző önkormányzati vezetés egyedi, politikai indíttatású jogalkotására és döntéshozatali rendszerére nem lehet az a válaszunk, hogy másokat helyezünk előnybe, hanem igazságos, átlátható, normatív helyzetet kell teremtünk. A legfontosabb a jogszerűség helyreállítása, a Fidesz mutyizós működésére az igazi válasz az, ha átlátható szabályok vannak, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak.
Milyen konkrétumokat tartalmaz?
Nem akarjuk, hogy egy embernek több önkormányzati bérleménye legyen a kerületben. Nem szeretnénk ugyanis, ha a bérlakásokkal üzletelnének. Az a célunk, hogy a kerületi családoknak minél szélesebb körének biztosítsunk lakhatást, ezen belül minél több rászorulónak. Ha akarnánk, mi is meghirdethetnénk a szállásmegosztó portálokon, de ez mélyen erkölcstelen lenne. Azzal nem bontunk szerződést, akinek most két bérlakása van, de ezentúl komoly vizsgálat zajlik majd ez ügyben. Azt is vizsgáljuk, hogy a pályázónak van-e másik beköltözhető budapesti lakása. Ha rendelkezik ilyennel, akkor természetesen nem az ő lakhatása lesz a prioritás.
Megvizsgáltuk, hogy az önkormányzatnak mennyibe kerül a bérlakások fenntartása, azt állapítottuk meg, hogy évente 500-600 millió ráfizetése volt a kerületnek az elmúlt öt esztendőben. Kiszámoltuk, azt is, hogy jelenleg négyzetméterenként 650 forintot plusz áfát fizet jelenleg az önkormányzat egy ilyen lakásra havonta.
Ahhoz, hogy igazságos legyen a rendszer ezentúl, meg kell állapítunk egy jövedelemszintet. Aki ez alá esik, csak annak jár majd a szociális alapon fizetett bérleti díj, ezt mi hagyjuk a jelenlegi szinten, csak az inflációval növeljük, így 280 forint plusz áfában állapítottuk meg. Aki e fölé esik, az úgynevezett költségelvű lakbért fizet majd, vagyis annyit, amennyibe a lakás fenntartása az önkormányzatnak kerül. Még ez a díj is nagyon méltányos. A 650 forint plusz áfa egyébként alacsonyabb például a csepelinél, egy magántulajdonban lévő lakás piaci bérleti díja pedig 3-4 ezer forint körül alakul a Várban.
Végeztünk reprezentatív közvéleménykutatást a jövedelemszintről, kiderült, hogy a kerületben élők kétharmada hasonlóan gondolkozik, mint mi. Azt szeretnénk, ha többen élnek egy lakásban, akkor az egy főre eső jövedelemhatár nettó 120 ezer forint legyen.
A legtöbben 150 és 200 ezer forint közé gondolják az egyszemélyes háztartás határát, ahogy mi is. Ha a jövedelemszint ezek alá esik, akkor adott a szociális bérlés lehetősége, fölötte pedig a költségelvű jöhet csak szóba.
Van még egy harmadik típusú kiadási lehetőség az önkormányzat részéről, ez az úgynevezett piaci kiadás. Ilyenkor az a kerület célja, hogy minél több bevétele legyen. Ugyanakkor ez a díj is jóval elmarad a klasszikus piaci áraktól, de a valóban rászorulók már nem tudják megfizetni. Az elmúlt 15 évben csak ilyen típusú pályázati lehetőség volt a kerületben, szociális egyáltalán nem. Az elmúlt években egyáltalán nem is vizsgálták, hogy valójában, a jövedelme alapján ki szorul rá ezekre a lehetőségekre. Minden csak szokásjog szerint, baráti alapon működött. Ennek mi véget vetünk.
Van más „Bayer-ügy” is?
A nyár folyamán a két legproblémásabb ügyet már a bíróság elé vittük, a harmadik a Bayer-féle per. Tudni kell, hogy nem politikai alapon indítjuk az eljárásokat, mi az ügyek súlyosságát vizsgáljuk. A publicista azonban egy szeptemberi interjúban egyértelműen kijelentette, hogy ő kijátszotta a rendszert, így jutott bérleti joghoz. Ha valaki bevallja, hogy csalt, akkor polgármesterként kötelességem előrébb sorolnom az ügyet. Most is ez történt.
Miért ilyen bonyolult tisztázni ezeket az ügyeket?
Adott egy torz jogi helyzet. 1994-ben az akkori Fővárosi Vagyonátadó Bizottság hozott egy olyan döntést, amelyben bizonyos épületeket műemléknek nyilvánított. Ezek nem eladhatóak, vagyis egy az egyben önkormányzati tulajdonba kerültek. Sok más lakást nagyon olcsón megvásárolhattak a benne élő bérlők, ezeket nem. Ezt az akkori vezetés azzal próbálta kompenzálni, hogy létrehozott egy olyan állapotot, amiben úgynevezett „mintha tulajdonosok” a bérlők. Ők olcsón lakhatnak ott, az önkormányzat azt mondta, szociális alapon. Ezek a bérlők pedig nyilatkozhatnak arról, hogy ki örökli az ő bérleti jogukat. Ez jogi értelemben teljes agyrém, ezen is változtatni akarunk. És ez az elnevezés rengeteg félreértéshez vezet. A szociális lakbér ugyanis azoknak kellene, hogy járjon, akik erre valóban rászorulnak. A valamivel több mint 1400-as lakásállományból ezért jelenleg 900 még „szociális” alapon van kiadva. Hogy ezek közül ki az, aki rászorulóként fizet ennyit, és ki az, akinek többet kellene adnia, azt nehéz megmondani. A törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy évről évre felülvizsgálja a szociális rászorultságot, ám az előző vezetés alatt ez itt rendre elmaradt.
Cserélni is lehet. Ha valaki ezeket az örökbérleti lakásokat elcseréli, akkor az új lakó ugyanúgy korábban szociális, 2006 óta költségelvű alapon bérli tovább, mint az előző.
Bayer is ezt használta ki, erről beszélt az interjúban. Ezek miatt alakulhatott ki olyan helyzet, hogy vannak olyan, 90-100 négyzetméteres vári bérlakások, amikért 15-20 ezer forintot fizetnek havonta. Ha valaki erre rászorul, annak segíteni kell, de ha valaki a jövedelme alapján megteheti, akkor úgy igazságos, hogy legalább azt fizesse ki, amennyibe ez az önkormányzatnak kerül. Ha ezt nem teszi meg, akkor a kerületiek közössége állja az ő lakhatását – hiszen a költségek az egész kerületre hárulnak. Ez tarthatatlan állapot.
Az új rendelet elfogadása utánra is van már terve?
Korszerűbb módon akarunk segíteni a bérlőknek, amivel mindenki jól jár. Eddig az önkormányzat a lakáson belül nem végzett felújításokat, nem szállt be a bérlő költségeibe. Ez a gyakorlat szerintem helytelen volt. A rendelet elfogadás után, ha valaki jelentősebb felújítást végez, akkor mi átnézzük a terveit, megállapodást kötünk vele, a költségei jelentős részét beleszámítjuk a bérleti díjába. Mivel szociális és szolgálati pályázatokat is akarunk hirdetni, ezért előzetesen felújításokat kívánunk végezni az erre használatos épületekben.
Tervszerű felújítási, korszerűsítési programot kínálunk minden lakosnak a kerületben.
Előkészítés alatt áll egy energiahatékonysági, korszerűsítési pályázat. Ezzel javulhat a lakások minősége, csökkenhet a légszennyezettség és nem utolsó sorban a lakosok rezsije is. 2016-ban még 3300 magánlakás áll üresen a kerületben, ezeket nem lakja senki. A szám már bizonyára csökkent, de így is nagyon sok, ezeket a lakásokat szeretnénk bevonni a rendszerbe. Egy önkormányzati lakásügynökség segítségével felkeressük a tulajdonosokat, felújítjuk a nem megfelelő állapotú épületeket és bérleti díjat fizetünk. A kerületben dolgozó közalkalmazottaknak biztosítanánk bennük a lakhatásukat. Így egy sokkal korszerűbb és egyben humánusabb lakhatási rendszert építünk ki a kerületben.
Borítókép: Párbeszéd Magyarországért