Késlekedő kerékpárút fejlesztések, sikeres futókörök és bringapark-beruházások. A sportparkok pályázatát 50 százalékban támogatja a kormány, azzal a feltétellel, hogy ingyenes használhatják majd a lakosok. Felemás évet zárt az Aktív Magyarország program. Interjú Révész Máriusz kormánybiztossal.
Nem akar elkészülni a Budapest-Balaton vonal, mi az oka a több éves késlekedésnek?
Amikor kineveztek kormánybiztosnak, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt ígérte, hogy a beruházás 2019-re valósulhat meg. Ehhez képest nagyon sokat csúszott, sőt igazából csak most kezdődött el. Sok egyeztetésre volt szükség, a nehézségekre jellemző, ami Biatorbágyon történt. A helyi önkormányzat 2013 óta támogatta a fejlesztést, az építési engedélyt is megkaptuk, a kerékpáros szervezetek és az önkormányzat között már csak abban volt vita, hogy önálló, vagy az út két szélén kialakított kerékpársáv legyen. Amikor a győztes cég éppen elkezdte volna a munkát, akkor írták ki a népszavazást ellene. Lehet, hogy a településen lesz egy szakasz, amit át kell majd tervezni, de ezt leszámítva az a terv, hogy 2022-re a Budapest-Balaton kerékpárút elkészül. A Budapest és Székesfehérvár közötti részen a közbeszerzései eljárások lezárultak, a további Balatonakarattyáig tartó szakaszokon pedig nemsokára lezárulnak az eljárások, eredményhirdetés év elején várható. A 710-es útnál például sikerült elérni, hogy egy kerékpáros alagút készüljön, ez a beruházás legnehezebb infrastrukturális eleme.
A Dél-pesti bicikliút nem növeli a fővárosi beruházások számát egyelőre.
A fővárosi önkormányzat döntött úgy, hogy az előző időszakban támogatott Dél-pesti kerékpáros külső körutat nem támogatja, mert nekik más preferenciáik vannak. Lehet pro és kontra érvelni, egy dolog biztos, azt szeretnénk, hogy többen kerékpározzanak Budapesten, jó lenne 2030-ra 10 százalékra növelni a kerékpáros közlekedés részarányát a közlekedésben. A felmérések azt mutatják, hogy akkor fognak többen biciklizni, ha biztonságban érzik magukat. A nagyvárosokban és a fővárosban a legnagyobb akadály az, hogy a mostani forgalmi viszonyok között nem érzik biztonságban magukat a kerékpározók. Közben azt is tapasztaljuk, hogyha valahol jó infrastruktúrát építünk, azt gyorsan megtalálják, megsokszorozódik a forgalom, tehát érdemes erre költeni. Ha sokan átülnek a biciklire, az nemcsak az egészségre és a mentális állapotra van kedvező hatással, de fontos környezetvédelmi szempontból is.
A témával foglalkozó civil szervezetekkel milyen a viszony?
Három nagy kerékpáros szervezet van Magyarországon. A Magyar Kerékpáros Szövetség magára vállalta a Tisza-tónál és a Balatonnál történő nagyobb GINOP-os fejlesztési beruházásokat. A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel a „Tekerj a zöldbe” vándortáborozásokat szervezzük közösen. A többségében fővárosi ügyekkel foglalkozó Magyar Kerékpáros Klubbal pedig együtt indítottuk útjára a „Bringázz a munkába” kampányt, valamint közösen végeztünk közvélemény kutatást a fővárosi biciklizésről. Kötöttünk egy együttműködési megállapodást is, amiben azt vállaltuk, hogy minden olyan témában, ami a városi kerékpározással foglalkozik, kikérjük a véleményüket. Mindennapos a kapcsolat valamelyik a szervezettel, ez a legbölcsebb, hiszen nincs annál bosszantóbb, mint amikor rengeteg pénzt költünk olyan beruházásra, amit nem használnak, sőt azt mondják, hogy botrányos vagy balesetveszélyes.
Mit gondol a MOL Bubi átalakításáról?
Nem nagyon értem a főváros motivációját, a biciklikre lehet mondani, hogy nehezek, lehet jobbakat venni, de annak nem látom értelmét, hogy a hálózatot megszüntetik, majd egy kisebbet hoznak létre. Pont ebben az időszakban, amikor a járvány miatt az lenne a kívánatos, hogy minél többen használják a bicikliket.
Az Aktív Magyarország kormánybiztosság is passzivitásra van ítélve a járvány idején?
A mi feladatunk az maradt, hogy mindenféle mozgást támogassunk, tavaly például mászófalak építésére írtunk ki programot 30 millió forint értékben, de a keret elfogyott. Fontos, hogy minden korosztályt el lehessen érni, ha megvizsgáljuk a parkjainkat, akkor azt lehet mondani, hogy nyolcéves korig nagyszerű játszóterek vannak, azon felül viszont csak focidühöngők vannak a nagyobb gyermekeknek. Ezen szeretnénk változtatni a bringaparkokkal és gördeszkaparkokkal.
Az önkormányzatokkal közösen kialakított futókörök beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?
Rossz az egészségi állapotunk. Ha egy ember két és félórát mozog egy héten, ami nem túl sok idő, akkor az egészségben eltöltött várható élettartama 4,2 évvel nő. Ha egy futókör kétszáz embert mozgósít, amire van reális esély, akkor azt lehet mondani, hogy annak a településnek 800 egészségben eltöltött életévet ad. A futókörök beruházásnak a felét az önkormányzatok, másik felét a kormánybiztosság fizeti, de ez egy „win-win” szituáció, ahol a legjobban a lakók járnak.
Az Aktív Magyarországért kormánybiztosság és a Magyar Írószövetség 10 millió forintos összdíjazású pályázatot írt ki „Regényes természet” címmel ifjúsági regények írására. Nem kevés az összeg, ennyire nehéz írásra ösztökélni a fiatalokat?
A pályázat filozófiája az, hogy a gyerekeknek legyen kedvük túrázni, természetbe járni, odafigyelni a természetre. Az egészség- és környezettudatos életmódot támogató Vándortáborok után az volt a cél, hogy iskolaidőben is foglalkozzanak ezzel a gyerekek. Lackfi Jánost kértük fel a népszerűsítésre, és megjelentettük az Erdőszelfi című verses kötetet, a válogatásban 14 magyar költő írt a táborozásról a természetjárásról. Szeretném, ha az iskolai versmondóversenyeken kortárs költőknek a természetjárással kapcsolatos vidám versei is elhangozhatnának, és ezeket díjaznák. Ebbe a sorba illeszkedik az ifjúsági regényírásra kiírt 10 millió forint összdíjazású pályázatunk, ami jelentős, mert Magyarországon nem szoktak ekkora összeget áldozni erre. Abban reménykedünk, hogy olyan regények születnek, amelyek ráirányítják a gyermekek figyelmét arra, hogy a természetben lenni, kirándulni, az elemekkel megküzdeni és elfáradni jó. A tizenévesek elképesztően jó játékokat hordoznak magukkal a mobiltelefonjaikon, nekünk ezekkel az élményekkel kell versenyképes kalandokat nyújtani a számukra.
Borítókép: Révész Máriusz