A logopédus ugyan hiányszakmának számít hazánkban, mégis évek óta sikeresen működik egy magyar módszer, ami jelentősen fejleszti a beszédkészséget. Baracsy Gabriella mosolytréningje többek között még a testtartást és a légzési zavarokat is javítja. A szakember szerint minden zöldben töltött perc jó hatással van a gyermekek hangképzésére. Interjú.
Mit jelent az a szó, hogy beszéd a szakember számára?
Összetett idegrendszeri folyamat, amely során az agy összehangolja a mozgássorozatokat, koordinálja a kiáramló levegő által megrezegtetett szalagokat. Így alakul ki az a hangsorozat, ami a száj izmainak segítségével összefüggő hangzássá válik.
Mikor helyes a beszédünk?
Úgy szocializálódtunk, hogy ami fáj, ahol észleljük a gondot, azt a területet kezeljük, de nem fókuszálunk a probléma gyökerére. Ez kicsit olyan, mint amikor nem látjuk a fától az erdőt. Ahhoz, hogy a valós baj a felszínre kerülhessen, először egyfajta egyensúlyt kell teremteni a testben. Fontos leszögezni, hogy a helyes beszéd, nem csak a fejen található izmok működésének összessége. Egy hihetetlenül precíz gépezet összetett és csodálatos munkája.
Kell hozzá egy „levegőpumpa”, azaz egy működő tüdő, amihez helyes testtartás szükséges. A nyelv nemcsak nyelvnyújtogatásra szolgál, hanem a beszéd egyik legfontosabb kelléke.
A testünkben lévő gátizomzat ugyanúgy része a beszédnek, mint a rekeszizom, vagy a lágy szájpad. Ahhoz, hogy az artikuláció megfelelő lehessen, olyan látszólagos apróságok elengedhetetlenül fontosak, mint a nyelés és a rágás. Ez a két jóbarát nem mellékesen az immunrendszert tanítja védekezésre a szájon át érkező anyagokkal keveredő nyál segítségével. A jól kondicionált száj- és beszédszervi izomzat biztosíthatja az artikuláció kivitelezésének csodálatos képességét, aminek eredménye a gondolatok hangzó formába öntése. Ez a képesség egyedül az embernek adatott meg.
Melyek a beszédhiba kialakulásának fő okai?
Ennek számos oka lehet. Közre játszhat a megváltozott életvitel, a nem az életkornak megfelelő tevékenység, de akár a helytelen táplálkozás is. Gyakoribb a városi környezetben, ahol a gyerekek kevesebbet tartózkodnak a szabadban. Tehát egyértelműen jó, ha futkároznak, fára másznak vagy éppen ház körüli munkát végeznek. Valójában minden zöldben töltött perc hasznos.
Természetesen a városi környezetben is lehet számos tevékenységet végezni a szabadban, a játszótereken, főleg ott, ahol adottak hozzá a megfelelő felszerelések is. Az elektronikus eszközök korai használata pedig kifejezetten csökkenti a kognitív képességek fejlődését, ezért fontos a szülők felelőssége. A beszédkészség attól is képes szárnyaló fejlődésre, ha a szülők rendszeresen mesélnek és beszélgetnek a gyermekkel az életkorának megfelelő témákról.
Hogyan tudja egy szülő azonosítani a problémát?
Nehezen pörgő „r” hangok, selypítés és még sorolhatnánk. Sajnos gyakoriak a hasonló problémák, illetve az a nehezen megnevezhető valami, amit beszédhibának. vélünk. De gondoljuk egy kicsit tovább. Az artikuláció zavara ugyanis csak egy tünet. Nem ok, semmiképp sem a probléma gyökere.
Egy gyermeknek más tünetei is lehetnek. Többek között a rossz testtartás, ami látványos, tehát azonnal feltűnik a családnak, tanárnak, orvosnak. Az általános szülői válasz erre az, hogy sokat ül a gép előtt, hiszen online tanul. Ha kicsit szabálytalanok a fogai, akkor arra azt mondják, nem vészes, majd kinövi. Ha karikásak a szemei, arra az a reakció, hogy a családban ez előfordul, mert az élet nehéz. Nem annyira látványos, de jellemző tünet az is, ha a gyermek nem szeret rágni, ilyenkor a például a kenyér héját le szokták vágni. A lényeg, hogy nevén kell nevezni a problémát, nem szabad kifogásokat keresni.
A 21. század soha nem tapasztalt kihívások sora elé állítja az egyedfejlődést. Annyi környezeti ártalommal kell napról napra harcot vívni, hogy egy száz évvel ezelőtt élt embertársunk nem is biztos, hogy kibírná.
Megváltozott az élelmiszerek összetétele, az információáramlás nagysága, a napi rutinok sorrendje. Ezzel együtt kell élnünk, de ezeket a kihívásokat ki kell tudni egyenlíteni a felnőtteknek és a környezetükben élő gyermekeknek egyaránt. A gyermekeknek ehhez felnőtt segítségre van szüksége.
Milyen testi reakciók játszanak szerepet a beszédben?
Fontos a légzés minősége, ennek megfelelő kivitelezése viszont az egész testet igényli. Amennyiben a test izomegyensúlyi állapotában zavar keletkezik, az egész rendszer felborul. Érintheti a légzést, a nyelést, a rágást, az emésztést, az általános közérzetet. A folyamatos egyensúlytalanságban lévő test hihetetlen energiát használ fel kompenzálásra. Így kevesebb jut olyan „extra működések” kiszolgálására, mint például a figyelem, látás, hallás, vagy éppen a gondolkodás. A szervezet ugyanis rangsorolja a működési paramétereket. Ezzel el is érkeztünk ahhoz az alaptételhez, miszerint minden mindennel összefügg.
Az izomegyensúly-állapot kérdésében, bármilyen hihetetlen, a nyelv meghatározó szerepet játszik. Az emberi test, az izomkapcsolatokon keresztül ható erők miatt, leginkább egy függőhídhoz hasonlatos. Fix elemek, azaz csontok, és rugalmas elemek, azaz izmok alkotják. Ahogy a függőhíd bármely elemének elmozdítása hat az egész rendszerre, az emberi test is hasonlóképpen reagál.
A nyelvizomzat alulműködése gyengíti az arcizmokat, az esetek többségében ezért szájlégzés alakul ki. Az pedig hosszútávon fogazati rendellenességet, állkapocs-ízületi problémákat, felső légúti betegségeket, emésztési zavarokat, alvászavart, fogcsikorgatást, horkolást, figyelemzavart, rossz testtartást, tartós rekedtséget, alsó- és felsőlégúti betegségeket okozhat.
Ezek a tünetek mind összefüggésben lehetnek a beszédhibával. Mindennek egyensúlyban kell lennie, hogy jól működjön a rendszer.
Mivel lehet javítani a beszédhibát?
Többféle gyógymód létezik, ezek közül a mosolyterápia az egyik, ezt hosszú évek alatt tökéletesítettük, közel tíz esztendeje használjuk. A módszer a logopédián alapszik, de azon túlmutat. Felhasználjuk a gyógypedagógia, a beszédtechnika, a légzésterápia, a funkcionális fogszabályozás, valamint a pilátesz elméleti és gyakorlati tapasztalatait is. Lényege, hogy intenzív mozgásos gyakorlatokkal, és az arcizmok edzésével vezessük vissza a pácienst egyfajta kiinduló állapotba, letisztítva róla a helytelenül rögzült szokásokat és a felborult izomegyensúlyt. Ajánlott a túlmozgásos, beszédhibás, diszlexia-gyanús vagy krónikus rekedtséggel, felső légúti problémákkal, rossz testtartással küzdő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Illetve azoknak, akiknél nyelvlökéses nyelést diagnosztizáltak. Egy ilyen terápia három hónapos.
A borítókép forrása: Pixabay/1095178