Kollektív traumát éltünk át 2020-ban, amely maradandó nyomot hagy majd az emberiségben. A szorongás éve lett az óév, elsősorban a koronavírus miatt, miközben a klímaváltozás miatt egyre több ember lelke sérül világszerte, így Magyarországon is.
Kőváry Zoltán pszichológus, az ELTE egyetemi docense szerint e jelenségeket nem érdemes elválasztani egymástól. Mivel a mindennapi létezésünk alapjaival függ össze a klímaszorongás, az egzisztenciális szorongások közé tartozik, annak egyik speciális, 21. századi változata lett.
Nagyon nehéz a bevett módszereinkkel kezelni, kicsúsztak a korábbi eszközeink a kezünkből.
Sokkszerű hatásként érhet bennünket az invazív fajok terjedése, a szokatlanul meleg vagy a szokatlanul hideg időjárás. Ahol mindezt személyesen tapasztalják az emberek, ott még erősebben jelentkezhet az érzelmi reakció. Aggódhatunk a gyerekeink jövőjéért, miközben szelektálnunk kell, hogy milyen híreket olvasunk.
Megvannak azonban a megküzdési lehetőségeink.
Tudatososságra, tettrekészségre ösztönözhet minket a klímaváltozás. Felkereshetünk olyan szervezeteket, amelyek a klímaváltozás ellen küzdenek. Új kutatási területek, képzések alakulnak ki és egyre többen belátják: a jelenlegi életvitelünket nem folytathatjuk. Az ökotudatos emberek számára megerősítést jelent Greta Thunberg vagy David Attenborough személyisége.
Kőváry Zoltán énekes-gitárosként úgy látja, a művészetek, a zene a legősibb pszichoterápiának számít, amit ösztönösen is használunk segítségként.
Mindenkinek érdemes megkeresnie, megtalálnia a neki való zenét, különösen a téli időszakban, amikor egy formátlan, szürke tömeg alakul ki gyakran felettünk.
Ahogy 2020 a szorongás éve lett, 2021 a remény éve lehet, amelyben 2019-hez hasonlóan a klímatudatosság előtérbe kerül, immár a világjárvány tapasztalait is felhasználva. Mint a pszichológustól megtudtuk, együttműködés kezdődött a Greenpeace-szel, a zöld mozgalmak a jövőben egyre inkább fel tudják használni a pszichológia tudományának eredményeit.