Koronavírus-járvány, Joe Biden megválasztása, uniós pénzügyi alapok és egy hatalmas kínai vállalás. Az év utolsó napján összeszedtük azokat a legfontosabb világeseményeket 2020-ból, amik leginkább befolyással lehetnek a klímavészhelyzet enyhítésére és amiktől a világ zöldebb hely lehet.
1. Covid-19
Az első helyen áll a koronavírus-járvány, ami amellett, hogy rengeteg emberéletet követel, sok szempontból pozitív hatása volt a körülöttünk lévő világra. Méghozzá olyan egyszerű oknál fogva, hogy nem használtuk ki azt annyira, mint a járvány előtt. Kisebb lett a szén-dioxid kibocsátás, sok gyár leállása miatt csökkent az olajgény. A Covid-19 az optimisták szerint lökést adhat környezettudatosabb világ felé a döntéshozók és az emberek gondolkodásában is.
A Meteorológiai Világszervezet tanulmánya szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására. Áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest. Június elejére azonban a napi globális kibocsátás már csak öt százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest az enyhítések miatt. A szervezet szerint ugyanakkor a globális emisszió így is négy-hét százalékkan csökken. A pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre.
Az ENSZ Fejlesztési programja nemrég kiadott egy tanulmányt, ami többféle forgatókönyvet vázol az elkövetkezendő tíz évre a világban. Készült egy rendkívül optimista végkimenetel. Ezek alapján okosan kigondolt befektetésekkel, mint a jóléti programok, a zöld gazdaság, a digitalizáció, a járvány előtti fejlődési pályája folytatható és meg is ugorható, akár 146 millióval csökkenthető a mélyszegénységben élők száma.
„Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az államok haladéktalanul szüntessék meg a fosszilis energiahordozók felhasználásának és az egyéb súlyosan környezetszennyező tevékenységek támogatását.
A környezetszennyezés okozta költségeket teljes egészében be kell építeni az érintett termékek, szolgáltatások árába, az így keletkező többletbevételeket pedig az éghajlat, illetve a környezet védelmét szolgáló tevékenységekbe, valamint a hátrányos helyzetű lakossági csoportok megsegítésére kell fordítani”
– mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
2. Joe Biden
A környezetvédők és a tudósok az egész világon fellélegeztek, amikor nem Donald Trumpot választották meg az USA következő elnökének.
Január 20-án, hivatalba lépése napjától legfontosabb teendői közé tartozik, hogy a klímabarbár Trump hibáit elkezdje kijavítani.
Elnöksége alatt szisztematikusan gyengítette a környezetvédelmi intézményrendszert, élén az amerikai környezetvédelem csúcsszervével, a Környezetvédelmi Ügynökséggel. A többi zöld vétkéről itt írtunk részletesebben.
Biden kijelentette, hogy az USA visszatér a Párizsi Egyezményhez, ez pedig új lendületet adhat a nemzetközi klímatárgyalásoknak.
Ezen kívül pedig többek között ezek a céljai:
- 2050-re el szeretné élni a teljes karbonsemlegességet, köztes célkitűzésként az energiaipart már 2035-ig dekarbonizálná. Mindennek a nemzetközi klímatárgyalások dinamikája szempontjából is komoly jelentősége van.
- A Green New Deal programmal a klímasemlegesség elérésének eszközévé kíván tenni minden új beruházást, szövetségi programot, infrastruktúrafejlesztést és közbeszerzést a közlekedésben, az energetikában vagy a vízgazdálkodásban
- Szigorú energiahatékonysági szabványokat kíván bevezetni, 2035-ig megfelezné az épületek CO2-kibocsátását.
- Támogatná a közlekedés elektrifikációját, a polgármesterekkel és a kormányzókkal 2030-ig félmillió elektromos töltőállomást alakítana ki.
- Szigorítaná a szennyező anyagokra vonatkozó szabályokat, és kivezetné az egyszer használatos műanyagokat.
- Visszaállítaná azoknak a területeknek a védettségét, amelyek Trump alatt vesztették el a státuszukat, és további területeket vonna védelem alá, 2030-ig összesen az Egyesült Államok 30 százalékára kiterjesztve a védettséget.
3. Green Deal
Az Európai Bizottság még 2019-ben terjesztette elő az európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslatát, ezt azonban csak idén fogadták el. A cél, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
A cselekvési terv legfontosabb pontjai általában:
- Az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítése a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén.
- A biológiai sokféleség helyreállítása és a környezetszennyezés mértékének csökkentése.
- A terv meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, és kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos és inkluzív legyen.
- Ahhoz, hogy teljesüljön a klímasemlegességi cél, minden gazdasági ágazatnak cselekednie kell.
Együttes feladataikat így konkretizálták:
- Beruházás a környezetbarát technológiákba.
- Az innováció előmozdítása az ipari szereplők körében.
- Tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák bevezetése, mind az egyéni, mind a tömegközlekedésben.
- Az energiaágazat széntelenítése.
- Az épületek energiahatékonyságának biztosítása.
- Együttműködés nemzetközi partnereinkkel a világszintű környezetvédelmi szabványok javítása érdekében.
Az EU pénzügyi és technikai támogatást nyújt azoknak, akik a legnagyobb kihívás elé állít a zöld gazdaságra való átállás.
Az úgynevezett méltányos átállási mechanizmus legalább 100 milliárd eurót fog mozgósítani a 2021–2027-es időszakban a leginkább érintett régiók megsegítésére.
4. Uniós helyreállítási alap
Az uniós vezetők júliusban megállapodtak Next Generation EU elnevezésű, 750 milliárd eurós helyreállítási eszközről, amely segíti az Európai Uniót a járvány miatt szükséges válságkezelésben.
A csomagot minden bizonnyal 2021-ben fogadják majd el, ennek pedig már Orbán Viktor sem tud keresztbe tenni.
Ennek egyik pillére a Méltányos Átállást Támogató Alap. Legfeljebb 40 milliárd euróval történő megerősítését fogadhanak el a tagállamok támogatására. a klímasemlegességre való átállás felgyorsításában.
Fontos, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 15 milliárd euróval történő megemelése révén támogatni lehet a vidéki területeket az európai zöld megállapodás végrehajtásához szükséges strukturális változások végrehajtásában, és az új biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő célok megvalósításában.
A célok között szerepel:
- Épületeink és infrastruktúráink hatalmas korszerűsítési hulláma, valamint a helyi állásokat teremtő és körkörösebb gazdaság.
- Különösen a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia- projektek elindítása, valamint a tiszta hidrogéngazdaság beindítása Európában.
- Tisztább közlekedés és logisztika, többek között egymillió töltőállomás létesítése elektromos járművek számára, valamint a vasúti közlekedés és a tiszta mobilitás fellendítése városainkban és régióinkban.
- A Méltányos Átállást Támogató Alap megerősítése az átképzés támogatása érdekében, segítve a vállalkozásokat abban, hogy új gazdasági lehetőségeket teremtsenek.
5. Kínai karbonsemlegesség
Kína szeptemberben jelentette be, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni magát.
Az jó kérdés, hogyan érik majd el ezt a komoly célt, az biztos, hogy a szén helyett gyakorlatilag azonnal a megújuló energiaforrások használatára kell ráállniuk.
A közelmúltban hatalmas mennyiségben kezdtek gyártani napelemeket, a tartják a szavukat, hasonló munka várható a közműhálózatok fellendítésében és szélenergia kihasználásában. Ez pedig a világ zöldkereskedelmére is komoly hatást válthat ki.
A Wood Mackenzie nevű energetikai tanácsadással foglalkozó cég szerint ahhoz, hogy Kína elérje célját, a napenergia-, a szélenergia- és a tárolókapacitásoknak 2050-re 11-szeresére, 5040 gigawattra kell növekedniük a mostani, szinthez képest, míg a széntüzelésű kapacitásnak felére kell csökkennie. Ez nem lesz egyszerű feladat, mert ez rengeteg szénbányász munkahelyének elvesztésével jár majd.
Borítókép: Fotó: Pixabay/TitusStaunton