Több és jobb minőségű tejet várnak a Szent István Egyetem szakemberei a 2021-ben induló automatizált istállótól. A zöldmezős beruházásnak köszönhetően komfortosan érezhetik magukat az intézmény szarvasmarhái, a fejést és a takarmányozást ugyanis robotok végzik majd.
Jövő őszre készülhet el a Szent István Egyetem Kaposvári Campusához tartozó tangazdaságában a precíziós tejtermelő laboratórium. A modern technológiától a szakemberek mennyiségi és minőségi ugrást várnak a tejtermelésben.
Az automatizált istállóban a tehenek vízágyas matracokon pihenhetnek majd, az állatok fejését, a takarmányozást és a trágya eltávolítását is robotok végzik.
A hagyományos tartási rendszerekkel ellentétben a laboratóriumban az állatok saját bioritmusuknak megfelelően elégíthetik ki biológiai igényeiket, genetikai képességük maximális kihasználtsága mellett.
Stresszmentes környezet
„Az állatok akkor termelnek tejet, ha relaxálhatnak, így az állattartónak az az érdeke, hogy a tehén minél többet pihenjen, hiszen ekkor jelent a profitot a gazdaságnak. A napi bioritmusukat zavaró tényezők stresszt okoznak, ilyen az idegen személy jelenléte, az erősebb hanghatás, vagy olyan munkaszervezési változás, ami eltér a megszokott napirendtől. Ez lehet állatorvosi kezelés, de vérvétel is” – mondta Húth Balázs, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Állattenyésztés-technológia és Menedzsment Intézeti Tanszékének vezetője.
Tehénre szabott menü
Az automatizált klímatechnológiával ellátott helyiségben 64 férőhelyet biztosítanak az állatoknak, a tehenek kényelmét a legkorszerűbb tartástechnológiai megoldások szolgálják majd. A már jelenleg is működő teljesítményvizsgáló objektumokban egyedi fogyasztást, takarmányhasznosítást, és teljesítményre vonatkozó méréseket is tudnak majd végezni.
„A robotokban optikai elven működő tejmérők vannak, a rendszer azokat a fizikai és mikrobiológiai paramétereket is méri, amelyek a tej minőségét és a tőgy egészségi állapotát jellemzik.
A mennyiség elsődleges szempont, de a szomatikus sejtszám már élelmiszer-biztonsági kérdés.
A hőmérséklet azonnal jelezheti, ha a tehén lázas, a benne található vér pedig sérülésre vagy betegségre utalhat” – tette hozzá a szakember.
A veszteség minimalizálása
A zöldmezős beruházás során új épületet alakítanak ki, ahová a teheneket át kell majd szoktatni. Az állatok önállóan mennek a fejőrobotokhoz amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A gép emberi beavatkozás nélkül végzi el a tőgy előkészítését, a fejést és a fertőtlenítést is. Egy robot 60-80 állatot képes ellátni, igazodva az állat biológiai ritmusához.
„Célunk, hogy a lakosságot, illetve az emberiséget minél jobb minőségű élelmiszerrel lássuk el. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a sokszor hibafaktornak számító humán befolyást a minimálisra csökkentjük, és az egyes munkafolyamatokat automatizáljuk. Ezáltal precíziós jelleggel be tudunk avatkozni egy-egy termelési fázisba, melynek segítségével elkerülhető gyógyszeres kezelés vagy éppen az elhullásból származó veszteség. Ha kevesebb gyógyszert, antibiotikumot alkalmazunk a termelés során, a fogyasztók egészségesebb termékekhez juthatnak, így ezek a precíziós technológiák élelmiszer-biztonsági szempontokat is szolgálnak” –mondta a tanszékvezető.
A borítókép illusztráció. Fotó: Couleur/Pixabay