A balkezesek hátrányos megkülönböztetésének hosszú korszaka talán végleg letűnt, és egyre inkább ráébredhetünk, e különös képesség milyen előnyökkel járhat. Érzelmi gazdagság, kiváló térérzékelés jellemzi többek között a balkezeseket. Az olimpiai bajnok Szász Emese gyermek- és felnőttkori tapasztalairól beszélt a Very Important Planetnek. Immár a második karácsonyt éli meg családanyaként, megsokasodtak otthon is a feladatai: hol ballal, hol jobbal nyúl a konyhai eszközökhöz. Nem úgy a párbajtőrhöz.

Dadogás, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, önbizalomvesztés, viselkedési zavarok: csak néhány tünet azok közül, amely a megfigyelések szerint balkezességről jobbkezességre átszoktatott gyermekeknél jelentkezhettek. Majdnem a 21. századig kellett eljutni a felismeréshez, hogy mennyi kárt tehetünk utódainkban, ha e különleges, velük született képességüket ki akarjuk irtani belőlük, és erőltetni azt, ami természetellenes.

Különböző kultúrák hagyományaihoz tartozott, hogy jobb kézzel esznek, a balt pedig a WC-n használják, és ehhez találhatunk értelmes higiéniai magyarázatot.

De a gondolkodás torzult közben, a balkezesek a népnyelven „suták” lettek, az ügyetlenek „kétbalkezesek”. Ma már tudjuk, hogy balkezesség és bűn, balkezesség és balsors nem tartoznak össze. Ellenben a balkezes embernél a jobb agyfélteke a domináns, ami gyakran az érzelmek mélyebb átéléséhez és a művészetekhez vezeti őket. Vagy éppen sportsikerekhez.

Konzervnyitás, kávékiöntés: amiket csak jobbal lehet

Miközben az emberiség csupán tíz százalékánál számít a bal kéz a jobbnak, a sportágak egy részében, ahol a kezesség fontos, jelentősen felülreprezentált az arányuk a klasszisok között. Látványos példája ennek a tenisz, de sikersportágaink közül ilyen a vívás is. Mindennek pedig két, teljesen eltérő oka is van.

„Engen szerencsére már nem akartak átnevelni jobbkézre

– mondta honlapunknak az 1982-es születésű Szász Emese, a 2016-os riói olimpia női párbajtőrversenyének győztese. – Mindenki jobbkezes volt a családunkban és kíváncsian várták, hogyan boldogul majd egy balkezes gyerek. Ahogy a töltőtollal írni tanultam, szépen szét is kentem a tintát egy darabig, hiszen próbáltam én is olyan kéztartást találni, hogy ne maszatoljak.”

A családi háttér, a szociális környezet a kezességhez való hozzáállásnál is kulcsfontosságú lehet a gyermek jövője szempontjából: segítő, támogató háttérrel sokkal hamarabb megtalálhatja a maga útját.

„Mindig azt mondták, találékony és tanulékony leszek, ahogy érvényesülni akarok egy jobbkezes világban

– folytatta a Vasas vívója. – Gyermekkoromban még nem voltak balkezes ollók, így jobbal vágok most is, mert így tanultam, ballal csak hajtogattam a papírt. Vagyis előnnyé is válhat az adottságunk a mindennapi életben, hiszen nekünk a jobbkezünk sem ügyetlen. De például a konzervnyitók is jobbkezesekre lettek kitalálva, én is hozzájuk hasonlóan használom őket, nem is tudnám ballal tekerni. Ugyanez igaz a kávékiöntőkre is, bár jobb kézzel bénázok velük, de ebbe nőttem bele.”

Így válik előnnyé a bal: az agykutatás vívmányai

Hámori József akadémikus Az emberi agy aszimmetriái című, 2005-ben megjelent könyvéből kiderül, bár a balkezeseknél az olyan zavarok, mint a dadogás, a diszlexia, tanulási problémák jóval gyakoribbak, mint a jobbkezeseknél – vagyis átszoktatás nélkül is könnyen jelentkezhetnek – a balkezesség az értelmi fejlődés terén alapvetően mégsem jelent hátrányt, ráadásul felismerhető előnyökkel is járhat.

Többek között a térbeli tájékozódás szempontjából kifejezetten előnyös, ha az ügyesebb kezet a jobb agyfélteke irányítja, így kiváló térérzékelést, pontosságot követelő sportágakban – tenisz, vívás, de akár az ökölvívást is ide sorolhatjuk – a balkezesség áldás. Az ilyen sportolók útját tovább egyengeti az a tény, hogy az ellenfélben furcsa érzést kelthet, ha a velük szemben álló nem a megszokott kezét használja, alapállása is fordított. A csapatsportágak egy részénél ráadásul – mint a kézilabda, vagy a vízilabda – a pálya jobb szélét, jobb sarkát gyakorlatilag csak balkezes játékos tudja igazán hatékonyan használni, hiszen egyfelől az ügyesebb keze esik a játéktér felé, másrészt a belső kezével sokkal jobb szögből tudja megcélozni a kaput.

Ballal szúrunk ki a világgal

Legsikeresebb olimpiai sportágunkban, vívásban külön érdekesség, hogy az elmúlt 24 évben, vagyis amióta a női párbajtőr az olimpiai műsor része, az egyéni aranyak nagy részét ballal nyerték: a francia Laura Flessel 1996-ban, Nagy Tímea 2000-ben és 2004-ben, Szász Emese 2016-ban győzött.

Szász Emese (balra) sportágválasztásában a balkéz is szerepet játszott. Fotó: Wikipedia Commons

„Azért is kezdtem vívni, mert édesanyám hallotta, hogy ebben a sportágban egy kis előnyt jelent a bal kéz– folytatta a történetét Szász Emese. – A labdajátékok egy részére is igaz ez, de én labdával soha nem voltam elég ügyes. A vívásban kifejezetten sokan vagyunk balkezesek, többen a mumusuknak tekintenek, a jobb agyféltekénket is máshogyan használjuk, és nem véletlen, hogy a riói olimpián csak balkezesek álltak a dobogón női párbajtőrben. Ugyanakkor ez egy tanult mozdulatsor, éppen ezért a jobbkezesek egy részét is ballal tanítják vívni. A nemzetközi mezőnyben is látni álbalkezes versenyzőket, akik az életben a jobb kezüket használják. Engem viszont soha nem zavart, ha balkezessel kerültem szembe, nincs olyan, hogy az egyik ellen jobban megy, a másik ellen kevésbé.

Úgy állok hozzá, hogy mindig azzal kell megküzdeni, aki épp az ellenfelem.”

Rio olimpiai bajnokának viszont otthon legalább annyi feladata van mostanában, mint a páston, hiszen 2019-ben ikreknek adott életet. Mint mesélte: jönnek-mennek már és – bár a kezesség három éves kor körül alakul ki végleg – inkább jobbkezesnek tűnnek…

Kiemelt kép: Wikipedia Commons