Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, tatai Öreg-tó: úgy tűnik, legnagyobb dunántúli tavaink egyikét sem akarja megtartani a hatalom a maguk jelenlegi szépségével, így valamennyit beépítés fenyegeti. Pedig vonzerejük mellett az élővilág megőrzésében, a melegedő és szárazodó éghajlatunk hatásainak enyhítésében is kiemelt szerepet játszanak Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitási szakembere szerint.
Szőlők helyett betondzsungel a Balaton köré, szabadstrandok beépítése a Velencei-tónál, luxushotel a tatai Öreg-tóhoz, száz szobás szálló és sportkomplexum a Fertő-tóhoz. Nagy tavainkért mindennapi küzdelmet kell vívnia a természetszeretőknek. Rodics Katalinnal, a Greenpeace biodiverzitási szakemberével beszélgettünk e tavak kiemelt szerepéről.
A vizes élőhelyek 85 százaléka eltűnt a Földről
„A 2019-ben megjelent IPBES-kormányközi jelentésben az eddigi legnagyobb felmérést tették közzé, több száz tudós vett részt ebben a munkában. Sokkoló adatokra jutottak: amellett, hogy a földfelszín hetvenöt százalékát átalakítottuk, az összes vizes élőhely nyolcvanöt százaléka is eltűnt az elmúlt harminc évben. Ráadásul a fennmaradt természetes élőhelyek is veszélyeztetettek, miközben a klímaválsággal, a szárazodási folyamatokkal is meg kell küzdeni.
Ezek a vizes élőhelyek hűtötték, párásították a légkört.
A mezőgazdaságnak is segítséget nyújtottak, így Magyarországnak fokozottan kellene vigyáznia mindarra, ami még megvan” – mondta ezzel kapcsolatban a Very Important Planetnek Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitási kampányfelelőse.
Hozzátette, itthon szintén sokkoló adatra jutottak, miután az összes meteorológiai állomás valamennyi adata alapján azt tanulmányozták, hogyan szárazodik Magyarország. A mostani folyamatok alapján 2050-re hazánk kétharmada a törökországihoz hasonló száraz sztyeppévé válik, ahol még a legeltetett állatoknak sem lesz elég fű. Lehet még változtatni, ehhez alapvetően át kell gondolni az összes gazdasági irányzatot, beruházást, támogatást. Rodics Katalin szerint drasztikusan új irányra van szükség ahhoz, hogy ezt a veszélyes folyamatot leállítsuk, de legalábbis lassítsuk.
A természetes víztározók kiemelt szerepe
„A nagy tavaink és a folyóink a legértékesebb vizes élőhelyeink – folytatta. – Folyóvizeink 96 százaléka kívülről érkezik, ki vagyunk szolgáltatva a szomszédainknak, ők pedig már tározókat építenek. Miközben életbevágóan fontos, hogy milyen vizek jönnek be, érdemes tudni, hogy ennél többet engedünk ki, amikor a belvizeinktől, árvizeinktől, a csapadéktól megszabadulunk.
Sokkal több felszíni vizet kellene itt tartani különböző módszerekkel, például tározókkal.
Itt pedig nem kibetonozott medencékre kell gondolni. Többek között a Tisza valaha volt természetes ártereit kellene részben újra éleszteni. Ha a mezőgazdaságban minden vizes élőhelyet lecsapolnak, akkor maga mezőgazdaság is nehéz helyzetbe kerül. A felszíni vizeket kellene ugyanis használni az öntözéshez, nem az alatta rejlő vízkincset, amely az ivóvíztartalékainkat jelenti, és nem szabad elpazarolnunk” – hangsúlyozta a szakember.
A humusz áldása, a szállodák átka
További tározási lehetőséget jelent elmondása alapján a humuszos talaj, amely magában tartja a nedvességet. A vegyszerekkel viszont tönkretesszük a talajt, eltűnik a humusz réteg, így a talaj nem tudja megfelelően megkötni a nedvességet, vagyis többet kell öntözni.
Ezért lenne életbevágóan fontos az ökogazdálkodásra való áttérés, amely biztosítaná a talaj termékenységét, a megfelelő humusz rétegek megőrzését, újra teremtését.
Kiemelt jelentőségű lett így, hogy az Európai Unió október 23-án elfogadott biodiverzitási stratégiájában 25 százalékra kell növelni az ökológiai módszerekkel művelt területek arányát, 50 százalékkal csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását és a műtrágyázás okozta talajtermékenység-pusztulást. Emellett 25 ezer kilométer hosszú folyószakaszt kell természetes állapotában meghagyni, vagy helyreállítani.
„Ha szálloda épül a tatai Öreg-tónál, azzal többek között megzavarjuk a vadludak életét, ami a legszebb természeti jelenség ott. A Fertő tónál megváltozik a tájkép, a vizes élőhely működése. Ha Keszthelyen óriási yachtkikötő létesül, elpusztítjuk vele az ottani élőhelyeket, például a mocsári teknősökét. Mindezzekkel pedig a Ramsari Egyezményt is sértjük, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekért létrehozott nemzetközi megállapodást, amelyhez Magyarország is csatlakozott” – mondta Rodics Katalin.
Kiemelt kép: Pixabay/Sztrapacska74
